Stanford-tórusz forrásának megtekintése

[[Kép:Stanford torus under construction.jpg|bélyegkép|balra|200px|Egy Stanford-tórusz kívülről; néhány eltávolított sugárzásvédő tükör helyén át láthatjuk a gyűrű belsejét]]
[[Kép:Stanford Torus interior.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Egy Stanford-tórusz belülről (Donald E. Davis festménye)]]
[[Kép:Stanford torus external view by Don Davis AC76-0525.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Egy Stanford-tórusz kívülről (Donald E. Davis festménye). Alul középen látható az elsődleges, nemforgó naptükör, amely a középpont körüli másodlagos, döntött tükrökre irányítja a fényt]]
A '''Stanford-tórusz''' egyelőre csak papíron létező, megközelítőleg tízezer lakos befogadására alkalmas [[űrbéli élőhely]]. Legfőbb alkotóeleme az 1,6 [[méter|km]] átmérőjű [[tórusz]] vagy [[fánk]] alakú gyűrű, amely percenként tesz meg egy fordulatot, és így a [[centrifugális erő]]t használja [[mesterséges gravitáció]] előidézésére. Ez a gyűrű belsejében, a külső héj mentén jelentkezik.
A természetes megvilágításról napfényt közvetítő [[tükör]]rendszer gondoskodik. A gyűrű számos „küllővel” csatlakozik a központi „kerékagyhoz”, amelyek egyben szállítóeszközként is működnek a gyűrű és a középpont között. Utóbbit központi elhelyezkedése révén csak minimális mértékben érinti a létrehozott mesterséges gravitáció, és így űrkikötőként is kiválóan használható. A középpont tengelyéhez csatlakoztatott, ellentétesen forgó modulban pedig bármilyen zéró gravitációs ipari tevékenység végezhető.
Tényleges lakóhelyként a tórusz belseje használható, amely ahhoz elég nagy, hogy „természetes” környezetet is ki lehessen alakítani benne. Egy hosszú és szűk, egyenes gleccservölgyhöz lenne hasonlatos, amelynek mindkét vége felkunkorodik. A terület egy részén földművelés folytatható, így a népsűrűség egy jól belakott kertvárosénak felelhet meg.
A Stanford-tórusz ötletét a NASA 1975-ös Summer Studyja (kb. „nyári tanulmányok”) során vetették fel, amikor is leendő űrbéli kolóniákhoz kutattak különböző tervezeteket (a tórusz alternatívájaként később [[Gerard O’Neill]] felvetette a saját maga által „Island One” névre keresztelt [[Bernal-gömb]] ötletét is). A „Stanford-tórusz” elnevezés tehát csak a tervezetnek ezt a konkrét változatát jelöli, mivel a forgó, gyűrű alakú űrállomás ötletét korábban már [[Wernher von Braun]] is felvetette 1952-ben.
==Stanford-tóruszok könyvekben és filmekben==
* A [[2001. Űrodisszeia|2001 Űrodisszeia]] ([[Arthur C. Clarke]] és [[Stanley Kubrick]], 1968) hatalmas, szovjet–amerikai társtulajdonú, Föld körül keringő Space Station V űrállomása egy Stanford-tórusz.
* A [[Mobile Suit Gundam Wing]] című [[anime]]sorozatban látható, Föld körül keringő számtalan [[űrbéli kolónia]] legtöbbje Stanford-tórusz.
* [[Kodzsima Hideo]] [[PlayStation 2]]-es [[videójáték]]a, a [[Zone of the Enders]] egy Stanford-tóruszban játszódik.
* A [[Bungie]] játéka, a [[Halo: Combat Evolved]] tartalmaz a Stanford-tóruszhoz hasonló [[Halo (megastruktúra)|gyűrűs űrállomásokat]].
* A [[Babylon 5]] című sorozatban Stanford-tóruszon alapuló űrállomásokat használnak az emberek mind a Föld, mind pedig az általuk benépesített többi világ körül is.
* Az [[Elysium – Zárt világ]] , és a [[Csillagok között]] filmekben is a Stanford-tóruszon alapuló űrállomásokban laknak az emberek.
* A [[Startopia]] című játék egy sor Stanford-tóruszon játszódik.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Bernal-gömb]]
* [[Dyson-gömb]]
* [[O'Neill-henger]]
* [[Globus Cassus]]
* [[Culture Orbital]]
* [[Gyűrűvilág]]
* [[Randevú a Rámával]]
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Stanford torus}}
{{Űrállomások}}{{Portál|Csillagászat}}
[[Kategória:Sci-fi témák]]
[[Kategória:Tudományosan megalapozott fiktív űrállomások]]