Svájc forrásának megtekintése

{{Ország infobox
 | teljes név = Svájci Államszövetség
 | saját név = Confoederatio Helvetica {{forrásnyelv|latin}}<br>Schweizerische Eidgenossenschaft {{forrásnyelv|német}}<br>Confédération suisse {{forrásnyelv|francia}}<br>Confederazione Svizzera {{forrásnyelv|olasz}}<br>Confederaziun svizra {{forrásnyelv|rétoromán}}
 | zászló = Flag of Switzerland (Pantone).svg
 | címer = Coat of Arms of Switzerland (Pantone).svg
 | mottó = ''Unus pro omnibus, omnes pro uno'' ([[Latin nyelv|latin]])<br>([[magyar nyelv|magyarul]]: ''Egy mindenkiért, mindenki egyért'')
 | himnusz = [[Svájc himnusza|Svájci zsoltár]] <br> [[Fájl:Swiss Psalm.ogg]]
 | térkép =Europe-Switzerland.svg
 | főváros = Nincs (de jure) <br> [[Bern]] (de facto)
 | szélességi fok = 46
 | szélességi ívperc = 57
 | szélesség = É
 | hosszúsági fok = 7
 | hosszúsági ívperc = 27
 | hosszúság = K
 | legnagyobb város = [[Zürich]]
 | államforma = [[Köztársaság]]
 | vezető cím 1 = A [[Svájc elnökeinek listája|Svájci Államszövetség elnöke]]
 | vezető név 1 = [[Karin Keller-Sutter]]
 | vezető cím 2 = Az allamszövetség alelnöke
 | vezető név 2 = [[Guy Parmelin]]{{Wd|Q121160}}
 | vezető cím 3 = A [[Svájci Nemzeti Tanács]] elnöke
 | vezető név 3 = [[Maja Riniker]]{{Wd|Q77074968}}
 | vezető cím 4 = A [[Svájc kancellárjainak listája|Szövetségi kancellár]]{{Wd|Q64548544}}
 | vezető név 4 = [[Viktor Rossi]]{{Wd|Q65129516}}
 | hivatalos nyelv = [[francia nyelv|francia]], [[német nyelv|német]], [[olasz nyelv|olasz]],<br>[[romans nyelv|romans]] (regionálisan)
 | szuverenitás típusa = Alapítás
 | szuverenitás megnevezése = [[1291]]. [[augusztus 1.]]
 | esemény 1 = [[De facto]] függetlenség
 | esemény 1 dátum = [[1499]]. [[szeptember 22.]]
 | esemény 2 = [[Harmincéves háború#A vesztfáliai béke|Elismerés]]
 | esemény 2 dátum = [[1648]]. [[október 24.]]
 | népességrangsorban = 97
 | becsült népesség = 8 790 000 <ref>[https://www.worldometers.info/world-population/switzerland-population/ Worldometers]</ref>
 | becsült népesség éve = 2022. aug.
 | népsűrűség = 219
 | népsűrűség forrás = [https://www.worldometers.info/world-population/switzerland-population/ Worldometers 2020]
 | GDP = 492,595 milliárd [[amerikai dollár|USD]]
 | GDP megjegyzés = [[2008]] (forrás: [[Nemzetközi Valutaalap|IMF]])
 | GDP-rangsorban = 21
 | GDP vásárlóerő-paritás = 312,753 milliárd USD
 | GDP per fő = 67 384 USD
 | GDP per fő rangsorban = 4
 | GDP per fő vásárlóerő-paritás = 42 783 USD
 | HDI = 0,955
 | HDI év = [[2006]]
 | HDI rangsorban = 10
 | HDI kategória = magas
 | terület = 41 285
 | területi rangsorban = 136
 | víz = 4,2
 | időzóna = [[Közép-európai idő|CET]]
 | eltérés UTC-től = +1
 | nyári időzóna = [[Közép-európai nyári idő|CEST]]
 | eltérés UTC-től nyáron = +2
 | pénznem = Svájci frank
 | pénznem ISO-kódja = CHF
 | internet TLD = ch
 | gépkocsijel = CH
 | hívókód = 41
 | zászló_méret = 110px
 | címer_méret = 100px
 | fekvés_méret = 280px
 | esemény 3 = [[Bécsi kongresszus|Függetlenség helyreállítása]]
 | esemény 4 = Szövetségi köztársaság
 | dátum3 = [[1815]]. [[augusztus 7.]]
 | dátum4 = [[1848]]. [[szeptember 12.]]
 | népszámlálás_éve = [[2013]]. szeptember
 | népszámlálás = 8 112 200 fő
 | megjegyzés = <div align="center">{{Svájc-térkép}}</div>
|Munkanélküliségi ráta=3%|EU-csatlakozás=visszavont}}
'''Svájc''', hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség ({{franciául|Suisse ''vagy'' Confédération suisse}}, {{németül|Schweiz ''vagy'' Schweizerische Eidgenossenschaft}}, {{olaszul|Svizzera ''vagy'' Confederazione Svizzera}}, [[rétoromán dialektusok|rétorománul]]: ''Svizra'' vagy ''Confederaziun svizra'') tengerparttal nem rendelkező, [[Svájc kantonjainak listája|kantonokból]] (tartományokból) álló [[szövetségi köztársaság]] [[Közép-Európa|Közép-Európában]]. Szomszédai [[Németország]], [[Franciaország]], [[Olaszország]], [[Ausztria]] és [[Liechtenstein]].
Erős hagyományai vannak a politikai és katonai [[Semleges állam|semlegesség]] terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye. [[Svájc és Liechtenstein kapcsolatai|Gazdasági kapcsolatban áll Liechtensteinnel]], továbbá közös [[valuta|valutát]] ([[svájci frank]]) is használ vele. Érdekesség az országról, hogy ([[de facto]]) fővárosa [[Bern]], legnagyobb városa [[Zürich]], viszont a főváros csak az 5. helyen helyezkedik el az ország legnépesebb városai közül [[Zürich]], [[Genf]], [[Bázel]] és [[Lausanne]] mögött.
== Földrajz ==
{{bővebben|Svájc földrajza}}
<gallery class="center">
800x513-Carte-Suisse-R2.jpg|Domborzati térkép
Reliefkarte_Schweiz.png|Dombozati térkép településekkel
SolarGIS-Solar-map-Switzerland-it.png|[[Napenergia|Napsugárzás]]-térkép
Matterhorn north face.jpg|A [[Matterhorn]], az [[Alpok]] egyik legmagasabb hegycsúcsa
</gallery>
=== Domborzat ===
Az ország domborzatilag tagolt. Három nagyobb tájegységre osztható:
* Tájképét az ország déli felén, kelet felé egyre nagyobb sávban emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló '''[[Alpok]]''' határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4635&nbsp;m-es Monte Rosa-hegyi Dufour-csúcs (a második legmagasabb az ismertebb Dom, ami 4545&nbsp;m magas). Itt találhatók Európa leghosszabb [[gleccser]]ei is, mint például az Aletsch, amely eléri a 24&nbsp;km-t.
* '''[[Jura (hegység)|Jura-hegység]]''': a hegyvidék mészkőláncai, illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak.
* '''[[Svájci-medence]]''': a Jura és az Alpok között kb. 300&nbsp;km hosszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma.
Az ország területe {{szám|41285|km²}}.
{{lásd|Svájc hágóinak listája}}
=== Vízrajz ===
Az Alpokban ered számos európai folyam, köztük a [[Rajna]], a [[Rhône]], az [[Inn (folyó)|Inn]], az [[Aare]] és a [[Ticino (folyó)|Ticino]] folyó, amelyek a [[Genfi-tó]], [[Zürichi-tó]], [[Boden-tó]], [[Neuchâteli-tó]] vizét is táplálják. Svájcban 1484 tó található.
{{lásd|Svájci tavak listája}}
=== Éghajlat ===
Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő [[Jura (hegység)|Jura-hegység]] mészkővonulataival. Svájc [[Éghajlat|klímája]] általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.
Az évi átlaghőmérséklet 9&nbsp;°C. Az évi csapadék mennyisége erősen területfüggő, a Rhone-völgyben például 530&nbsp;mm, míg Luganónál 1700&nbsp;mm. Általában véve az Alpoktól nyugatra, északra eső területnek hideg, esős klímája van, ahol a téli középhőmérséklet nulla fok körül (vagy az alatt) van, és nyáron ritkán van 21 fok fölötti meleg. Az ország déli csücskében, Ticino kantonban, az Alpoktól fő vonulatától délre a völgyekben melegebb, nedves, jelleg uralkodik, ahol a fagy ritkán fordul elő. Az Alpok és a Jura felső vidékének klímája esős vagy havas, 1800 méter fölötti fagyhatárral.
=== Növény- és állatvilág ===
Legismertebb növénye, ami védett is, a [[havasi gyopár]]. Ez kicsi, fehér szirmú virág, amely alpesi területeken honos. Legismertebb kutyafajtái a [[bernáthegyi]] (németül: Bernhardiener) és a [[berni pásztorkutya]]. Mindkettő főleg mentőkutyaként ismert. Az ország területének közel egyharmadát [[erdő]]ségek, főleg [[fenyőfélék]] borítják. Az erdőhatár felett a gazdag havasi rétek és a legelők világa található, széles körben elterjedt a szarvasmarhatartás. 3000&nbsp; méter felett a növényzet igen gyér, az örök hó birodalma, amelyre fontos turisztikai ágazat, a síturizmus épül.
{{lásd|:Kategória:Svájc állatvilága}}
=== Környezetvédelem ===
Svájc hosszú ideje óvja környezetét és természeti erőforrásait. 1876-ban fogadták el az erdővédelmi törvényt, amivel Svájc az elsők között volt a környezetvédelmet előtérbe helyező országok között. 1953 óta a környezet óvása az alkotmányban is szerepel.
A hulladékgyűjtést és saját környezetének rendben tartását a lakosság nagy része fontos személyes kötelességének tekinti.
Svájcban környezetvédelmi szempontból a [[Levegőszennyezés|légszennyezés]] jelent elsődleges problémát, amit nagyrészt a járművek okoznak. 2000-ben az évi kibocsátott [[szén-dioxid]] mennyisége 39 millió tonna volt. Szigorú előírások vonatkoznak az 1987 után gyártott gépjárművek megengedett légszennyezésére.
Hasonló problémát jelent a [[vízszennyezés]], amit a folyókba kerülő foszfát, [[Műtrágyázás|műtrágya]] és [[rovarirtó]]k okoznak. Az ország rendelkezésére álló vízmennyiség 73%-át az ipar használja fel. A városok évente 3&nbsp;millió&nbsp;m³ szilárd halmazállapotú szemetet állítanak elő.
A Svájci Erdőgazdálkodási Iroda 1986-os évi jelentése szerint az erdők 36%-a elpusztult vagy súlyosan károsodott a [[savas eső]]k vagy más légszennyezés következtében.<ref>Gale Worldmark Encyclopedia of the Nations, 12Ed, vol. 5.</ref>
==== Nemzeti park ====
Svájcban egyetlen nemzeti park van, az viszont 1914 óta.<ref>[http://www.nationalpark.ch/ Der Schweizerischer Nationalpark im Engadin<!-- Robot generálta cím -->]</ref> Neve [[Svájci Nemzeti Park]], [[Graubünden kanton]]ban található. A látogatók előtt nyitva áll, de tilos letérni a jelölt turistautakról. Nemcsak a természeti környezet védett, hanem a park területére eső települések is.
==== Természeti világörökség ====
[[Fájl:5193 - Near Eigergletscher Station.JPG|bélyeg|220px|A [[Jungfrau]] egy része]]
A természeti [[világörökség]] része Svájcban:
* [[Jungfrau]] – [[Aletsch]] – [[Bietschhorn]] hegyvidék az [[Alpok]]ban;
* [[Monte San Giorgio]] közép-[[triász]] kori [[fosszília]]-lelőhely;
* [[A svájci tektonikus terület Sardonában]];
* [[A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei]] - nemzetközi helyszín több svájci védett erdővel.
== Történelem ==
{{bővebben|Svájc történelme}}
=== Ókor ===
A mai Svájc területét a [[vaskor]] óta kelta törzsek népesítették be. A mai [[Neuchâtel kanton]]ban fekvő [[La Tène]] mellett tárták a [[Kelták#A La-Téne korszak és kultúra|La-Tène-kultúra]] névadó leleteit.
[[Fájl:Römische Provinzen im Alpenraum ca 150 n Chr.png|bélyeg|220px|Római provinciák az Alpokban i.&nbsp;sz. 150 körül]]
A [[Római Birodalom|rómaiak]] [[i. e. 58]] ([[Caius Iulius Caesar|Iulius Caesar]] gall háborúi) és [[Augustus római császár]] uralkodásának vége ([[14|i. sz. 14]]) között fokozatosan uralmuk alá hajtották a területet, amelynek keleti részét [[Raetia]], nyugati részét kezdetben [[Gallia]], később nagyrészt [[Germania Superior]] provinciákba tagozták be; [[Ticino kanton|Ticino]] a [[Pó]]n túli Gallia, majd [[Olaszország történelme|Itália]] része lett. Több helyen virágzó városokat alapítottak, emellett régi [[kelták|kelta]] települések is felvirágoztak. Előbbiek közé tartoztak Julia Equestris ([[Nyon]]) és Forum Claudii Vallensium ([[Martigny (Svájc)|Martigny]]), utóbbiak közé a korábbi helvét főváros, Aventicum ([[Avenches]]) és Lousonna ([[Lausanne]]). A [[hágó]]k már ekkor fontos szerepet játszottak: a [[Splügen-hágó|Splügen-]] és a [[Nagy Szent Bernát-hágó]]n haladt át az Itália és Nyugat-Germánia közötti kereskedelem jelentős része.
A [[népvándorláskor|népvándorlás korában]] Svájc területére is új népek érkeztek: a [[3. század]]ban Észak-, Kelet- és Közép-Svájcba a germán [[alemannok]], Nyugat-Svájcba a [[frankok]] és a [[burgundok]] érkeztek. A [[Romanizáció|romanizált]] őslakók – a [[rétorománok|rétoromán]] néptöredéket kivéve, amelynek tagjai a [[Graubünden kanton|Graubünden]] zárt völgyeiben élnek – Észak-, Közép- és Kelet-Svájcban átvették a bevándorlók nyelvét. Nyugaton, csakúgy, mint Galliában, a lakosság nem vette át a germán bevándorlók nyelvét, helyette a latin nyelvből fokozatosan francia dialektusok alakultak ki. Ticino területének lakossága a kora középkor során fenntartotta szoros kapcsolatát Itáliával így itt is az olasz nyelv használata vált általánossá.
=== Középkor ===
[[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] idején Svájc területének nagy része a Frank Birodalomhoz tartozott ([[6. század|6]]–[[9. század]]). Ekkor terjedt el a lakosság körében a [[kereszténység|keresztény]] vallás. A frank birodalom felbomlása után a mai Svájc területének keleti, németül beszélő része a Német-Római Birodalomhoz, a nyugati része Burgundiához került. A későbbi svájci állam magva a német nyelvű területen alakult ki.
[[Fájl:Stein am rhein.jpg|bélyeg|bal|220px|[[Stein am Rhein]] középkori házai]]
A [[Stauf-ház|Hohenstauf]] császárok az [[invesztitúraharc|invesztitúraháborúk]] idején egyrészt a gazdag kereskedővárosok ([[Bern]], [[Zürich]], [[Solothurn]] stb.) támogatását szerették volna elnyerni széles körű [[Területi autonómia|autonómia]] fejében, másrészt az [[Itália|Itáliába]] vezető alpesi átjárók (főként a [[Szent Gotthárd-hágó]]) feletti ellenőrzés biztosítása végett egyes közösségeknek is birodalmi tartományi jogot és szabadságlevelet adtak. A hágók feletti ellenőrzés az Itáliáért folytatott háború miatt volt fontos.
[[Fájl:Bundesbrief.jpg|bélyeg|220px|Bundesbrief, azaz szövetségi levél]]
A [[13. század]]tól a központi hatalom gyengülésével helyi nemes családok, többek között a [[Habsburg-család|Habsburgok]] (akik ekkor főleg ezen a területen rendelkeztek birtokokkal), megpróbálták korlátozni ezeket a kiváltságokat. A völgyek és a városok változó összetételű átmeneti szövetségeket kötöttek érdekeik védelmére. Ezen szövetségek egyikéről tanúskodik a keltezése szerint<ref>A szövetség, illetve a dokumentum keletkezésének valós dátuma vitatott, lástd pl. {{cite book|title=Gründungszeit ohne Eidgenossen|first=Roger|last=Sablonier|year=2008|publisher=hier+jetzt|location=Baden|isbn=978-3-03919-085-0|language=német}}.</ref> [[1291]]. augusztus elején írt [[1291-es szövetségi levél|szövetségi levél]] ''(Bundesbrief)'', amelyet három völgyközösség, ([[Uri kanton|Uri]], [[Schwyz]], és [[Unterwalden]], a három „őskanton”) írt alá.<ref>A levél valószínűleg a (Habsburg házból való) császár meggyilkolására válaszul születhetett.</ref> Bár a levél szövege utal egy korábbi szövetségre, amit az aláírók megújítanak, a svájci hagyományban az ország alapításának dokumentumaként tekintenek a levélre, és a nemzeti ünnepet a szövetség tiszteletére tartják [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]].
Az [[1315]]-ös [[morgarteni csata|morgarteni csatában]] az őskantonok, amelyek a [[Wittelsbach-ház|Wittelsbachok]] oldalára álltak a német királyi címért folytatott harcban, legyőzték a Habsburgok hadseregét, megújították és szorosabbra fűzték szövetségüket. A 14. század során további völgyközösségek és városok is csatlakoztak, részben szabad akaratukból, részben meghódításuk után (Zug). A század közepére létrejött a nyolctagú „Régi Szövetség”, majd 1513-ig több lépésben tizenhárom tagúvá bővült. A korabeli svájci szövetséget szokás ''Esküszövetségnek'' ''(Eidgenossenschaft)'' is nevezni. Ekkortól 16. század elejéig, amíg a reformáció meg nem osztotta a szövetséget, az intenzív katonai, diplomáciai<ref>A diplomácia eszköztárába tartozott nemesek felvétele a polgárok sorába, örökösödési, védelmi és társulási szerződések megkötése, valamint a földek, városok (pl. [[Winterthur]]) megvásárlása is..</ref> és kereskedelmi expanzió korszaka következett. Északon és keleten elsősorban [[Zürich]], [[Luzern]] és Schwyz terjesztette ki befolyási övezetét, nyugaton főként Bern, kisebb részben Fribourg és a társult (a szövetségbe be nem lépő, de együttműködő) Wallis hódított meg újabb területeket. Dél felé, a [[Milánói Hercegség]] ellenében Uri és Obwalden terjeszkedett, meghódítva a mai [[Ticino kanton|Ticino]] területét. A 15. századtól a meghódított területek nem váltak a szövetség tagjává, hanem a hódító kanton(ok) alávetett területeivé váltak, a kantonok száma évszázadokig nem változott.
A szövetség gazdasága az Alpokon áthaladó észak–déli kereskedelmen, a városok iparán, valamint elsősorban a belső területeken folyó állattenyésztésen alapult. Ehhez járult hozzá a zsoldosok közvetítéséből befolyó pénz, ami a kantonok vezetőit gazdagította és számos belső konfliktus forrásává vált. A 14–16. században a svájci gyalogság Európa-szerte a legkiválóbb egységek közé számított, és elősegítette a lendületes expanziót. Az Alpok túlnépesedett völgyeiben sokaknak a katonáskodás volt az egyetlen lehetősége a megélhetésre: őket külföldi uralkodók szívesen állították szolgálatukba. Ez ahhoz vezetett, hogy egyre gyakrabban álltak szemben egymással svájciak az európai csatákban. A 15. század végén fellángoló [[Itáliai háborúk]]ban egyaránt szolgáltak svájciak a pápa, a milánói herceg és a francia király seregében.
A szövetség korántsem működött egységes államként. A 14. századi „Régi Szövetség” 2–5 kantont tömörítő szövetségek hálóját jelentette, az első állandó központi szervezet, a ''Tagsatzung'', a közösen birtokolt alávetett területek igazgatására jött létre, és minden kanton egyenlő szavazattal rendelkezett benne. A szorosan vett tagok, a kantonok mellett társult államok <!--Zugewandter Ort--> is együttműködtek a szövetséggel. Ezek közé tartozott többek között a [[Sankt Gallen-i kolostor|Sankt Gallen-i bencés apátság]], [[Wallis kanton|Wallis]] és [[Graubünden]] völgyeinek közösségei, valamint több más város mellett [[Biel]], [[Mulhouse]] és [[Genf]] is.
=== Újkor ===
[[Ulrich Zwingli]] színre lépését követően a szövetség belső rivalizálás és város–vidék ellentétek miatt amúgy is törékeny egysége felbomlott, és egy katolikus és egy református frakcióra szakadt. Bár a gazdaságilag erősebb városok a reformáció mellé álltak a katolikus kantonok katonailag még évszázadokig győztesen kerültek ki az időről-időre fellángoló belső konfliktusokból és a közösen meghódított területek igazgatásában így jelentős kedvezményeket tudtak kiharcolni. A belső ellentétek és az ekkor elterjedő tűzfegyverek miatt lecsökkenő harci előny a svájci terjeszkedés leállásához vezetett. Svájc innentől a semlegességre törekedett és nem lépett be a körülötte folyó háborúkba.
A svájci reformáció Zwingli fellépésével kezdődött az [[1520-as évek]]ben. Ő [[Luther Márton]] tanai alapján, de azoktól eltérve dolgozta ki saját tanítását, és egyházi reformok mellett a svájci esküszövetség megreformálására is törekedett. A laza szövetség helyett a két erős város, Zürich és Bern, vezetésével egy erősebben központosított államot képzelt el, ami a közép-svájci vidéki kantonoknak és több kisebb városnak nem tetszett: befolyásuk és önállóságuk elvesztésétől tartva tömörültek már 1524-ben – mielőtt akár Zürich, akár Bern Zwingli mellé állt volna – szövetségbe az új tanok terjedésének megakadályozására. Zwingli 1531-es halálát követően [[Heinrich Bullinger]] vette át a svájci reformáció vezetését, ő szervezte meg a svájci református egyházat.
[[1536]]-ban Genfbe költözött [[Kálvin János]], és a francia nyelvű reformáció központjává tette a várost. A két teológiai irányzat megegyezett az 1562-ben született [[Confessio Helvetica posterior]] tanaiban, így a svájci reformáció ekkortól egységesen a kálvini reformációval azonos hitelveket hirdetett – különbözött viszont a lutheri [[evangélikus kereszténység]] tanításaitól.
Az [[1648]]-as [[vesztfáliai béke|vesztfáliai békében]] az európai államok elismerték Svájc és Hollandia semlegességét és a Habsburg Birodalomtól való függetlenségét. [[1798]]-ban a [[francia forradalom]] hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a [[Helvét Köztársaság]]ot. A [[bécsi kongresszus]] [[1815]]-ben visszaállította Svájc függetlenségét.
Svájc szövetségi [[alkotmány]]át [[1848]]-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították [[1874]]-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot.
A svájci nők az utolsók között kaptak szavazati jogot Európában, 1971-ben. Az alkotmányban pedig csak 1981. június 14-én rögzítették a nők egyenjogúságát.
Svájcot külpolitikai [[Semleges állam|semlegességéről]] ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik [[világháború]]ban sem vett részt. Az ország [[2002]]-ben lett az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] tagja.
== Államszervezet és közigazgatás ==
=== Alkotmány, államforma ===
Svájc szövetségi köztársaság, vagyis teljes nevével ellentétben ma már [[föderáció]]. Kantonok alkotják. Alkotmánya csak népszavazással módosítható.
=== Törvényhozás, népszavazás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
[[Fájl:Swiss parlement house South 001.jpg|bélyeg|240px|A Szövetségi gyűlés (parlament) épülete [[Bern]]ben]]
[[Fájl:Bundeshaus - Nationalratsratssaal - 001.jpg|bélyeg|240px|A Szövetségi gyűlés ülésterme]]
A svájci [[félig közvetlen demokrácia]] alapelve, hogy a hatalom a néptől származik. Ez azt is jelenti, hogy a nép fenntartja magának a két alapvető jogot, a szavazatit és a választásit. A kormányok, és a törvényhozók feladatát nem a hatalom gyakorlójaként határozza meg, hanem a közügyek működtetőjeként. Ők a közösséget a nép alkalmazottjaiként szolgálják, hogy ezzel is könnyítsék azok minden napi munkáját.
Az [[1999]]. évi [[alkotmány]] szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kétkamarás svájci [[parlament]] – a [[Szövetségi Gyűlés (Svájc)|Szövetségi Gyűlés]] – a legfőbb államhatalmi szerv. Az egyik kamara az ''Államtanács'' negyvenhat tagját (minden kantonból két tag, minden „fél-kantonból” egy-egy) minden kantonban közvetlenül választják, míg a másik kamarát a kétszáz tagú ''Nemzeti Tanács''ot arányos képviseleti rendszerben, közvetlenül választják. Így érvényesülnek a [[konszociális demokrácia]] térségi és nemzeti (etnikai) alapelvei. Mindkét ház képviselőinek mandátuma négy évre szól. A Parlament mindkét házának, a [[Svájci Államtanács]]nak és a [[Svájci Nemzeti Tanács]]nak minden tekintetben azonos a jogköre, beleértve a jogalkotást is.
Svájcban a népszavazás a [[félig közvetlen demokrácia]] alapintézménye, a főhatalom gyakran alkalmazott eszköze. Svájc szövetségi állam, ám [[Németország]]gal ellentétben a népszavazás az alpesi országban szövetségi szinten is nagyobb szerepet kap. 1848 és 2006 között szövetségi szinten összesen 543 népszavazás volt. A nagy gyakorisággal bekövetkező voksolások, a parlament által hozott bármilyen törvény felülbírálatának a lehetősége, valamint a felesleges részvételi küszöbök és más hatalmi eszközök hiánya, amellyel a népszavazást a politikai hatalom megakadályozhatnák, élénkítik a pártok és a közvélemény kapcsolatát. Ugyanakkor arra készteti a parlamenti erőket, hogy a reformokat közösen, mindenki által elfogadható [[kompromisszum]]okkal dolgozzák ki. A népszavazás erős mivolta teszi Svájcot az ún. [[Konszenzusos demokrácia|kompromisszumos (konszenzusos) demokrácia]] mintaországává. A népszavazások több mint fele az utolsó 35 évben valósult meg, és egyre népszerűbbek.
A népszavazás lebonyolítása előtt az ügyet széles körű társadalmi vitára bocsátják, majd minden szavazópolgárt kellő időben, írásban tájékoztatnak a mellette és az ellene szóló érvekről. A népszavazás mindig érvényes és az eredménye kötelező. Némelyik kantonban a népszavazás intézménye kiterjed például a költségvetés kérdéseire, beleértve az adókat és a kiadásokat. Svájcban a népszavazások kezdeményezésének három útja ismert:
* '''Kötelező népszavazás''': Az alkotmány legcsekélyebb változását a parlament mellett a polgároknak és a kantonok többségének is jóvá kell hagynia. Ugyanez vonatkozik a nemzetközi szervezetekbe való belépésre és az egy évnél hosszabb időre tervezett és az alkotmányból nem levezethető szövetségi törvényekre.<ref name="Svájc alkotmánya">[http://www.admin.ch/ch/d/sr/101/a140.html Svájc alkotmánya] {{Wayback|url=http://www.admin.ch/ch/d/sr/101/a140.html |date=20120907192150 }}; Elérés: 2007. december 23.</ref>
* '''Kezdeményezhető (fakultatív) népszavazás''' esetén a törvényalkotók és a kérelmezők képviselői kötelesek megtárgyalni az érvényesen beadott folyamodványt, mely tartalmazza a polgárok szükséges számú aláírását. Eredményes tárgyalás esetén a beadványt beépítik a jogszabályokba. Ha nincs köztük egyetértés a témával kapcsolatban, akkor kötelesek népszavazást kiírni.
** '''Határidőhöz kötött felülbíráló népszavazás''' kezdeményezése a nem végrehajtott politikai döntésekre. A polgárok képviseleti szerveinek (pártok, egyesületek) lehetőségük van bármely még nem hatályos szövetségi vagy kantonális törvény népszavazás útján történő megerősítésére vagy elvetésére. Legalább nyolc kanton által kezdeményezhető a szövetségi parlament által már elfogadott törvényekről. Ehhez legalább ötvenezer támogató aláírásra van szükség.<ref name="Svájc alkotmánya"/> Ez a választópolgárok kb. 1%-ának felel meg. Eddig egyetlen alkalommal, [[2003]]-ban alkalmazták, akkor egy adótörvény változása váltotta ki tizenegy kanton ellenállását.
** '''Kezdeményező félig-közvetlen népszavazás''' esetében a helyi, kantonális vagy a szövetségi kormányzat illetve a törvényhozás még a népszavazás kiírása előtt tárgyalja a javaslatot. A politikai döntéshozók javaslatát és a kezdeményezés szövegét bocsátják népszavazásra. Szövetségi szinten legalább százezer a kezdeményezést támogató aláírás kell. Ez a választópolgárok kb. 2%-ának felel meg.
[[File:Bundesrat der Schweiz 2015.jpg|thumb|A [[direktoriális rendszer]]ű [[Szövetségi Tanács (Svájc)|Szövetségi Tanács]] 2015-ben]]
A fő végrehajtó testület a [[direktoriális rendszer]]ű [[Szövetségi Tanács (Svájc)|Szövetségi Tanács]], mely hét tagot számlál. Tagjait a jelentősebb politikai pártok adják, ami megfelel a [[politikai ideológia|politikai ideológián]] alapuló konszociális demokrácia alapelvének. Bár az alkotmány szerint a Szövetségi Gyűlés választja és felügyeli a Tanács tagjait, fokozatosan a Tanácshoz került a törvényhozói folyamat irányítása, illetve a szövetségi törvények végrehajtása. A Svájci Konföderáció elnökét a Tanács tagjai közül választják. Megbízása egy évre szól, reprezentatív funkciót lát el.
A Szövetségi Legfelsőbb Bíróságok feladata a kantonok bíróságai által hozott ítéletek és a szövetségi közigazgatási szervek igazgatási rendelkezéseinek felülvizsgálata. A bírákat a Szövetségi Gyűlés választja hat évre.
=== Közigazgatási beosztás ===
{{bővebben|Svájc kantonjainak listája}}
A Svájci Konföderációnak 26 kantonja van:
{|
|----- valign="top"
|
* [[Aargau kanton|Aargau]] (Argovie/Argovia)
* [[Appenzell Innerrhoden kanton|Appenzell Innerrhoden (Appenzell Rhodes-Intérieures/Appenzello Interno/Appenzell dador)]] *
* [[Appenzell Ausserrhoden kanton|Appenzell Ausserrhoden (Appenzell Rhodes-Extérieures/Appenzello Esterno/Appenzell dadens)]] *
* [[Basel-Stadt kanton|Basel-Stadt (Bâle-Ville/Basilea-Città/Basilea-Citad)]] **
* [[Basel-Landschaft kanton|Basel-Landschaft (Bâle-Campagne/Basilea-Campagna/Basilea-Champagna)]] **
* [[Bern kanton|Bern (Berne/Berna)]]
* [[Fribourg kanton|Fribourg (Freiburg/Friburgo/Friburg)]]
* [[Genf kanton|Genf (Genève/Ginevra/Genevra)]]
* [[Glarus kanton|Glarus (Glaris/Glarona/Glaruna)]]
* [[Graubünden kanton|Graubünden (Grisons/Grigioni/Grischun)]]
* [[Jura kanton|Jura (Giura)]]
* [[Luzern kanton|Luzern (Lucerne/Lucerna)]]
* [[Neuchâtel kanton|Neuchâtel (Neuenburg)]]
|
* [[Nidwalden kanton|Nidwalden (Nidwald/Nidwaldo/Sutsilvania)]] ***
* [[Obwalden kanton|Obwalden (Obwald/Obwaldo/Sursilvania)]] ***
* [[Sankt Gallen kanton|Sankt Gallen (Saint-Gall/San Gallo/Son Gagl)]]
* [[Schaffhausen kanton|Schaffhausen (Schaffhouse/Sciaffusa/Schaffusa)]]
* [[Schwyz kanton|Schwyz (Svitto/Sviz)]]
* [[Solothurn kanton|Solothurn (Soleure/Soletta/Soloturn)]]
* [[Thurgau kanton|Thurgau (Thurgovie/Turgovia)]]
* [[Ticino kanton|Ticino (Tessin)]]
* [[Uri kanton|Uri]]
* [[Wallis kanton|Wallis/Valais/Vallese/Vallais)]]
* [[Vaud kanton|Vaud (Waadt/Vad)]]
* [[Zug kanton|Zug (Zoug/Zugo)]]
* [[Zürich kanton|Zürich (Zurich/Zurigo/Zuritg)]]
|}
A párban csillag(ok)kal jelölt kantonokat Svájci Államtanácsban csak egy képviselő képviseli.
A kantonok összesen 2636 [[helyhatósági terület]]re vannak osztva.
=== Politikai pártok ===
[[1959]] óta a négy nagy párt a „mágikus formula” szerint képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban: két főt adnak a kereszténydemokraták (CVP/PDC, Christliche Volkspartei), két főt a szociáldemokraták (SPS/PSS, Sozialdemokratische Partei der Schweiz), két főt a szabad demokraták (FDP/PRD, Freisinnig-Demokratische Partei), egyet pedig a néppártiak (SVP/UDC, Schweizerische Volkspartei). Ezt a hagyományos elosztást azonban semmilyen törvény nem írja elő, és a [[2003]]-as svájci választásokon a CVP/PDC egyik tanácsbeli helyét át kellett adja az SVP/UDC-nek. A pártok első rövidítése a német, a második a francia.
=== Védelmi rendszer ===
{{bővebben|Svájc hadereje}}
== Népesség ==
[[Fájl:Population density of Switzerland cantons.png|bélyegkép|jobbra|250px|Svájc népsűrűsége 2022-ben]]
=== Népességének növekedése===
{{népességdiagram}}
=== Legnépesebb települések ===
{{bővebben|Svájc városai}}
{| class="infobox" style="text-align:center; width:97%; margin-right:10px; font-size:90%"
! colspan="8" style="background:#e9e9e9; padding:0.3em; line-height:1.2em;"|A húsz legnagyobb település (2022. évi becslés)<ref>https://www.citypopulation.de/en/switzerland/cities/</ref>
|-
!rowspan=30|
[[File:Altstadt Zürich 2015.jpg|150px]]<br /><small>[[Zürich]]</small><br />[[File:Geneve 2005 001 Ork.ch.jpg|150px]]<br /><small>[[Genf]]</small><br />
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"| <small>#</small>
! style="text-align:left; background:#f5f5f5;"| Település
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"| Népesség
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"| <small>#</small>
! style="text-align:left; background:#f5f5f5;"| Település
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"| Népesség
!rowspan=21|
[[File:Middle Bridge, Basel, Switzerland.JPG|150px]]<br /><small>[[Bázel]]</small><br />[[File:Cathedral on a hill in Lausanne.jpg|150px]]<br /><small>[[Lausanne]]</small><br />
|-
| style="background:#f0f0f0"| 1 ||align=left | '''[[Zürich]]''' || 427 487 || style="background:#f0f0f0"| 11 ||align=left | '''[[Neuchâtel]]''' || 44 586
|-
| style="background:#f0f0f0"| 2 ||align=left | '''[[Genf]]''' || 203 757 || style="background:#f0f0f0"| 12 ||align=left | '''[[Bellinzona]]''' || 44 266
|-
| style="background:#f0f0f0"| 3 ||align=left | '''[[Bázel]]''' || 173 422 || style="background:#f0f0f0"| 13 ||align=left | '''[[Thun]]''' || 43 665
|-
| style="background:#f0f0f0"| 4 ||align=left | '''[[Lausanne]]''' || 141 355 || style="background:#f0f0f0"| 14 ||align=left | '''[[Köniz]]''' || 42 395
|-
| style="background:#f0f0f0"| 5 ||align=left | '''[[Bern]]''' || 134 441 || style="background:#f0f0f0"| 15 ||align=left | '''[[Chur]]''' || 38 127
|-
| style="background:#f0f0f0"| 6 ||align=left | '''[[Winterthur]]''' || 116 872 || style="background:#f0f0f0"| 16 ||align=left | '''[[Schaffhausen]]''' || 37 705
|-
| style="background:#f0f0f0"| 7 ||align=left | '''[[Luzern]]''' || 83 822 || style="background:#f0f0f0"| 17 ||align=left | '''[[Fribourg]]''' || 37 645
|-
| style="background:#f0f0f0"| 8 ||align=left | '''[[Sankt Gallen (Svájc)|Sankt Gallen]]''' || 76 906 || style="background:#f0f0f0"| 18 ||align=left | '''[[Vernier]]''' || 36 563
|-
| style="background:#f0f0f0"| 9 ||align=left | '''[[Lugano]]''' || 62 462 || style="background:#f0f0f0"| 19 ||align=left | '''[[La Chaux-de-Fonds]]''' || 36 517
|-
| style="background:#f0f0f0"| 10 ||align=left | '''[[Biel]]''' || 55 059 || style="background:#f0f0f0"| 20 ||align=left | '''[[Uster]]''' || 35 743
|}
{{Clear}}
=== Nyelvi összetétel ===
[[Fájl:Swiss languages.png|bélyegkép|jobbra|250px|Nyelvek Svájcban
{{jelmagyarázat|#FFFFCF|[[német nyelv|német]] (64%)}}
{{jelmagyarázat|#EEBFFF|[[francia nyelv|francia]] (19%)}}
{{jelmagyarázat|#BFFFBF|[[olasz nyelv|olasz]] (8%)}}
{{jelmagyarázat|#FFC6BF|[[romans nyelv|romans]] (1%-nál kevesebb)}}]]
Az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki.
Svájc több nagy európai hatalom közötti ütközőállam szerepét töltötte be, ami nagyban befolyásolta az ország nyelvét és kultúráját. Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a [[Német nyelv|német]] (64%; sárga) északon és az ország közepén, a [[Francia nyelv|francia]] (19%; lila) nyugaton, az [[Olasz nyelv|olasz]] (8%; zöld) délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó [[Romans nyelv|romans (rétoromán)]], amit egy apró kisebbség beszél (<1%; vörös) a délkeleti [[Graubünden kanton]]ban. Az országban beszélt német nyelv a [[Schwitzerdütsch]]. Ez nem egységes nyelv, hanem egy sor különböző svájci dialektus. Nincs elfogadott írott formája: az újságok és a folyóiratok a svájci [[Hochdeutsch]]ot (irodalmi német nyelv) használják, ami jelentősen eltér a németországi és az osztrák irodalmi nyelvtől. A rádió-, illetve TV-adásokban mind a dialektusok, mind a Hochdeutsch svájci változata, ritkán a németországi Hochdeutsch is előfordul. A Svájcban beszélt francia nyelv némileg különbözik a hivatalos franciaországi francia nyelvtől, azonban megegyezik a francia Felső-Szavoja ([[Haute-Savoie]]) kerület egyes részein beszélttel. [[Ticino kanton]]ban a nyugat-lombard dialektus ticinói, illetve comói verzióját beszélik, bár itt a hivatalos az irodalmi [[olasz nyelv]]. Ezt beszéli minden művelt – akár más kantonbeli – svájci is, persze a saját nyelvi sajátosságaik érződnek rajta. Számos svájci beszél több mint egy nyelvet.
=== Vallási összetétel ===
A legnagyobb vallási felekezet, a [[Római katolikus egyház|római katolikus]], a lakosság mintegy 42%-át teszi ki. Különböző [[Protestantizmus|protestáns]] felekezetekhez tartozik a lakosság mintegy 33%-a (lásd még: [[Református egyházak]], [[Kálvin]], [[kálvinizmus]], [[Ulrich Zwingli]]). A bevándorlók meghonosították az [[iszlám]] (4,5%) és az [[Ortodox kereszténység|ortodox]] felekezeteket (2%) mint számottevő kisebbségi vallásokat. Jelen vannak zsidó, buddhista, [[Hinduizmus|hindu]] és keresztény egyházak egyéb vallási közösségei is, egyenként 1%-nál kisebb részaránnyal. A lakosság fennmaradó része (kb. 11%) még kisebb vallási kisebbségekhez tartozik, vagy nem tagja egyetlen felekezetnek sem.
{{lásd|Minaretépítési tilalom Svájcban}}
=== Szociális rendszer ===
{{csonk-szakasz}}
== Gazdaság ==
{| class="infobox" style="{{float right}} font-size: 90%; border: 1px solid #999; width: 325px;"
|- style="background:#f5f5f5"
! colspan="3" | Gazdasági mutatók
|-
| [[Bruttó hazai termék|GDP]] (nominális) || 884,9 mrd $ <small>(2023)</small> || style="text-align:right;"|<ref>https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=CH</ref>
|-
| GDP növekedési ráta || 0,5% <small>(2024 Q1)</small> || style="text-align:right;"|<ref>https://hu.tradingeconomics.com/switzerland/gdp-growth-annual</ref>
|-
| Egy főre jutó GDP ([[Vásárlóerő-paritás|PPP]]) || 92 980 $ <small>(2023)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=CH&view=chart%2C</ref>
|-
| [[Államadósság]] || 334,7 mrd € <small>(2022)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="countryeconomy.com">https://countryeconomy.com/national-debt/switzerland</ref>
|-
| Államadóssági ráta || 40,9% <small>(2022)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="countryeconomy.com"/>
|-
| [[Infláció]] || 1,3% <small>(2024. július)</small>|| style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/switzerland/inflation-cpi</ref>
|-
| [[Foglalkoztatottság]]i ráta || 80,3% <small>(2024 Q1)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/switzerland/employment-rate</ref>
|-
| [[Munkanélküliség]]i ráta || 2,3% <small>(2024. július)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/switzerland/unemployment-rate</ref>
|-
| [[Minimálbér]] || <small>Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér.</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/switzerland/minimum-wages</ref>
|-
|[[Munkabér|Bérnövekedés]] üteme || 0,6% <small>(2024 Q1)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/switzerland/wage-growth</ref>
|-
|[[Kamatláb|Jegybanki alapkamat]] || 1,25% <small>(2024. július)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="hu.tradingeconomics.com">https://hu.tradingeconomics.com/switzerland/indicators</ref>
|-
|SZJA || 40% <small>(2023)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="hu.tradingeconomics.com"/>
|-
|[[Általános forgalmi adó|ÁFA]] (általános) || 8,1% <small>(2024)</small> || style="text-align:right;" |<ref>https://hu.tradingeconomics.com/switzerland/sales-tax-rate</ref>
|-
|[[Társasági adó|TAO]] || 14,6% <small>(2023)</small> || style="text-align:right;" |<ref name="hu.tradingeconomics.com"/>
|-
|}
=== Általános adatok ===
[[Fájl:Zurich-panorama2.jpg|bélyeg|[[Zürich]] városa, a világ egyik legmagasabb életszínvonalú települése]]
[[Fájl:Weinberge Montreux Genfer See01-a.jpg|bélyeg|220px|Szőlőskertek [[Montreux]] mellett]]
[[Fájl:NestleHQ.jpg|bélyeg|A [[Nestlé]] cég központja (az előtérben)]]
Svájc virágzó és stabil modern piacgazdaság. 2024-ben Európában a negyedik az egy főre jutó [[Bruttó hazai termék|GDP]] mértékében. A svájci gazdaság egyike Európa legfejlettebb és legstabilabb gazdaságainak. A [[Világgazdasági Fórum]] [[2009]]–[[2010]]-es listája szerint a világ legversenyképesebb országa.<ref>{{cite web |url=https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/09/08/a_vilag_58._legversenykepesebb_orszaga_vagyunk/ |title=A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk |accessdate=2009-09-09 |date=2009-09-08 |publisher=[[index.hu]] |language=magyar}}</ref>
2017-ben végzett kutatás szerint Svájc a világ legstabilabb gazdasága. Svájcban volt a világ legalacsonyabb inflációs rátája: a 117 éves átlag 2,2 százalék.<ref>[http://hvg.hu/gazdasag/20170711_A_svajci_bankok_jogaszai_gozerovel_keszulnek_a_titokmentes_jovore A svájci bankok jogászai gőzerővel készülnek a titokmentes jövőre]</ref>
{| class="wikitable" style="text-align:center;"
|+ Svájc gazdasági mutatói 2010-től :<ref>{{cite web|title=Report for Selected Countries and Subjects|periodical=|publisher=|url=https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=99&pr.y=14&sy=1980&ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=146&s=NGDP_RPCH,NGDP,NGDPPC,PCPIPCH,LUR,GGXWDG_NGDP&grp=0&a=|format=|accessdate=2018-09-02|last=|date=|year=|month=|day=|language=en-US|pages=|quote=}}</ref><ref>{{Cite web|url=https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/02/weodata/weorept.aspx?pr.x=20&pr.y=11&sy=1980&ey=2024&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=146&s=NGDP_RPCH,NGDP,NGDPPC,PCPIPCH,LUR,GGXWDG_NGDP&grp=0&a=|title=Report for Selected Countries and Subjects|website=www.imf.org|access-date=2019-12-25}}</ref>
!Év
![[Bruttó hazai termék|GDP]]<br><small>(milliárd [[CHF]])</small>
!GDP per fő<br><small>([[CHF]])</small>
!GDP növekedés<br><small>(reál)</small>
!Infláció<br><small>(százalék)</small>
!Munkanélküliség <br><small>(százalék)</small>
!Államadósság<br><small>(GDP %-ban)</small>
|-
|2010
|{{Increase}}608.2
|{{Increase}}78,121
|{{Increase}}2.9 %
|{{Increase}}0.7 %
|[[File:Decrease Positive.svg|8px]]3.5 %
|[[File:Decrease Positive.svg|8px]]42.5 %
|-
|2011
|{{Increase}}621.3
|{{Increase}}78,946
|{{Increase}}1.8 %
|{{Increase}}0.2 %
|[[File:Increase Negative.svg|8px]]2.8 %
|[[File:Increase Negative.svg|8px]]42.9 %
|-
|2012
|{{Increase}}626.2
|{{Increase}}78,723
|{{Increase}}1.0 %
|[[File:Decrease Positive.svg|8px]]−0.7 %
|[[File:Increase Negative.svg|8px]]2.9 %
|[[File:Increase Negative.svg|8px]]43.7 %
|-
|2013
|{{Increase}}638.3
|{{Increase}}79,404
|{{Increase}}1.9 %
|[[File:Decrease Positive.svg|8px]]−0.2 %
|[[File:Increase Negative.svg|8px]]3.2 %
|[[File:Decrease Positive.svg|8px]]42.9 %
|-
|2014
|{{Increase}}649.8
|{{Increase}}79,827
|{{Increase}}2.5 %
|{{Increase}}0.0 %
|[[File:Decrease Positive.svg|8px]]3.0 %
|[[File:Increase Negative.svg|8px]]43.0 %
|-
|2015
|{{Increase}}654.1
|{{Decrease}}79,407
|{{Increase}}1.3 %
|[[File:Decrease Positive.svg|8px]]−1.1 %
|[[File:Increase Negative.svg|8px]]3.2 %
|{{Steady}}43.0 %
|-
|2016
|{{Increase}}661.6
|{{Decrease}}79,137
|{{Increase}}1.7 %
|[[File:Decrease Positive.svg|8px]]−0.4 %
|{{Steady}}3.2 %
|[[File:Decrease Positive.svg|8px]]41.8 %
|-
|2017
|{{Increase}}669.6
|{{Increase}}79,357
|{{Increase}}1.8 %
|{{Increase}}0.5 %
|{{Steady}}3.2 %
|[[File:Increase Negative.svg|8px]]42.6 %
|-
|2018
|{{Increase}}689.9
|{{Increase}}81,322
|{{Increase}}2.8 %
|{{Increase}}0.9 %
|[[File:Decrease Positive.svg|8px]]2.5 %
|[[File:Decrease Positive.svg|8px]]40.5 %
|}
=== Gazdasági ágazatok ===
==== Bankrendszer ====
Svájcnak ma is jelentős jövedelmet hoz a több évszázados hagyományokon alapuló bankrendszere, amely a biztosítási üzletágban is jelentős eredményekkel dicsekedhet. A banktitok szentsége éltette egészen a legutóbbi időkig, amikor is kénytelen volt az EU és az USA nyomására ezen lazítani. Nemritkán háborúban egymással szemben álló államok is itt tudták biztonságban értékeiket. Sokáig a kisemberek és a nagyiparosok adó elől eltitkolt jövedelmei is itt kötöttek ki. Svájc továbbra is „menedékhely” a befektetők számára, a banktitok viszonylag szigorú védelme és a [[svájci frank]] hosszú távú értékállósága miatt.
{{lásd|Svájci bankok listája}}
==== Mezőgazdaság ====
Az ország mezőgazdaságában az [[állattenyésztés]] vezet. A [[szarvasmarha|szarvasmarhát]] elsősorban [[tej]]éért tartják. Az állatokat télen istállókban - a hegyi réteken nyáron lekaszált és megszárított - szénával, száraz takarmánnyal etetik. Tavasszal felhajtják őket a havasi legelőkre, ahol a friss hegyi füvet legelik. Ősszel visszatérnek az istállókba. Az állattenyésztésnek ezt a módját havasi pásztorkodásnak vagy más néven alpesi tehenészetnek is nevezik. A szarvasmarhacsordák nagyságát nem a havasi rétek mérete, hanem a kaszálókon összegyűjthető takarmány mennyisége szabja meg, ezért a szénát a legmeredekebb hegyi lejtőkről is begyűjtik. Az állattartás gazdasági nehézségei miatt egyre több [[parasztgazdaság]] szűnik meg. Ez nem csak gazdasági hanem természeti veszélyekkel is jár. Ha nem kaszálják, legeltetik a fűtakarót, akkor megnő a [[lavina]]veszély, s pusztul a talaj is. Ugyanakkor a legelők, a pásztorkunyhók látványa hozzátartozik az alpesi táj képéhez. A [[természetvédelem]] és az [[idegenforgalom]] közös érdeke a havasi pásztorkodás fenntartása. Az európai államok között Svájc a [[gyümölcs]]termesztésben tűnik ki.
==== Ipar ====
A legfontosabb ipari szektor az óragyártás, a gépgyártás és a textilipar. Jelentős az orvosi műszerek gyártása, és nagyon fontos a gyógyszeripar. A két legnagyobb gyógyszergyártással foglalkozó cég a Novartis és a Roche.
==== Kereskedelem ====
Svájcban fontos bevételi forrást jelent a turizmus, a legkiemelkedőbb és leglátogatottabb vidékei a [[Genfi-tó]] környéke, illetve az [[Alpok]], települései [[Interlaken (Svájc)|Interlaken]], [[Locarno]], [[Lugano]], [[Bázel]], [[Zürich]], [[Genf]], [[Lausanne]], [[Luzern]]. A bevétel főleg a téli időszakban növekszik.
Az utóbbi években Svájc piaci gyakorlatát az [[Európai Unió]]ban elfogadott normákhoz igazította, hogy növelje nemzetközi versenyképességét. Bár Svájc a közeljövőben nem tervezi a teljes jogú EU-tagságot, [[1999]]-ben Bern és Brüsszel a kereskedelem további liberalizálásáról szóló egyezményt írt alá. Tárgyalások folynak a további együttműködés lehetőségeiről. Svájc az [[Európai Szabadkereskedelmi Társulás]] (EFTA) tagja.
Svájc a saját termékeivel is teret nyert a nemcsak az európai, hanem a világkereskedelemben is.
A leghíresebb '''svájci termékek''':
* ''[[:en:Swatch|Swatch]]'' (óra)
* ''[[Toblerone]]'', ''[[Milka (márkanév)|Milka]]'' (csokoládé)
* ''[[Maggi]]'' (ételízesítő)
* ''[[Logitech]]'' (számítógép-periféria)
* ''[[Ricola]]'' (gyógynövényes cukor)
* ''[[Nestlé]]'' (élelmiszer)
* ''[[Ementáli|Ementáli sajt]]''
* ''[[Gruyère (sajt)|Gruyère sajt]]''
===== Külkereskedelem =====
Svájc sikeres kereskedelmi kapcsolatokat ápol a világ számos országával. Az ország [[Bruttó hazai termék|GDP]]-jének több mint fele a [[külkereskedelem]]ből származik.
Export:
* Legfontosabb cikkek: gépek, gyógyszerészeti termékek, órák, ékszerek, mezőgazdasági termékek
* Legjelentősebb partnerei (2015) {{refhely|https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sz.html}}: {{Németország}} 14,2%, USA 10,6%, Hong Kong 8,7%, India 7,3%, Kína 6,9%, Franciaország 6,1%, Olaszország 5,4%, Egyesült Királyság 4,8%
Import:
* Legfontosabb termékek: gépek, vegyipari termékek, járművek, mezőgazdasági termékek, textília
* Legjelentősebb partnerei (2015) {{refhely|https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sz.html}}: {{Németország}} 20,7%, Egyesült Királyság 12,8%, USA 8,1%, Olaszország 7,8%, Franciaország 6,7%, Kína 5,1%
== Közlekedés ==
[[Fájl:GlacierLandwasser.jpg|bélyeg|Vonat halad át a [[Landwasserviadukt]]on]]
=== Közút ===
Közút hálózata: {{szám|71298}}&nbsp;km, ebből {{szám|1758}}&nbsp;km autópálya.
Svájc közúti hálózata az egyik legfejlettebb a világon. A lakosság nagy része kevesebb mint 10&nbsp;km-re lakik valamelyik autópályától.
{{lásd|Svájc autópályái}}
=== Vasút ===
{{lásd|Svájc vasúti közlekedése}}
Vasúthálózata kb. {{szám|4500}}&nbsp;km 100%-ban [[villamos vontatás|villamosított]]. Itt található Európa legmagasabban fekvő vasútállomása, amely lakott településhez tartozik ([[Jungfraujoch]], 3454&nbsp;méter).<ref>{{Nagy képes földrajzi világatlasz}}</ref>
=== Légi ===
Légi közlekedés: hatvanhárom repülőtér található Svájcban, ebből három nemzetközi légikikötő, tizenegy regionális reptér, negyvennégy magánreptér, ezenkívül van még öt olyan repülőtér, amit a hadsereg a civil szférával közösen üzemeltet. A legnagyobb repülőterek Kloten (Zürich) és Cointrin (Genf).
{{lásd|Zürichi repülőtér}}
{{lásd|Genfi repülőtér}}
=== Vízi ===
Az egyetlen nemzetközi kikötő a Rajnán található, [[Bázel]]ban.
== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|+
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|HB, HE
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|28
|-
|[[CQ]] zóna
|14
|}
{{Lásd még|Svájc hívójelkörzetei}}
== Kultúra ==
=== Oktatási rendszer ===
[[Fájl:Basel Museum Tinguely 2008-5-31.jpg|bélyeg|Tinguely Múzeum, [[Bázel]]]]
{{lektor-szakasz}} <!-- semleges megfogalmazás kell ! -->
Svájcban az oktatási rendszer más mint Magyarországon és kantononként is változó. Az óvoda („Kindergarten”) a gyermekek képességeitől függően két vagy három évig tart. Ezt követi az általános iskola („Primarschule”), ahol hat évig tanulnak a gyerekek. Az általános iskola után a „Sekundarschulé”-ba kerülnek a gyerekek, ami három év (7., 8., 9.). Utána jön vagy a szakmai képzés („Lehre”, ami három vagy négy évig tart) vagy a második évtől a gimnázium, ami ebben az esetben csak négy éves, de lehet hat éves is, ha közvetlen a „Primarschulé”-ból megy oda a gyerek. Nincs minden városban gimnázium, általában csak nagyobb városokban, ahová összegyűjtik a környező települések tanulóit. Aki szakmát akar tanulni és még nem tudott választani, vagy nem sikerült a felvételije, a „Sekundarschule” után van egy úgynevezett tizedik iskolaév (áthidaló év). Itt is van több lehetőség, például gimnáziumba előkészítés, külföldieknek integrációs kurzus stb.
A tanulmányi eredmények minősítése (osztályzás) hatfokozatú: a hatos a legjobb, de használnak féljegyeket is. A diákoknak hetente kb. harminc órájuk van. Az ebédszünetük egyórás, majd délután is vannak óráik. Az ebédszünet változó aszerint, kinek milyen órarendje van, általában 2×45 perc. A diákok általában otthon étkeznek, kivétel az, aki „''Hort''”-ban (napköziben) vagy a gimnáziumi menzán ebédel.
A tanév hosszú, nyáron csak négy hét a szünet, de van őszi, téli és tavaszi szünet is, amik két-két hétig tartanak. Az iskolák eléggé konzervatívak, ragaszkodnak a szabályaikhoz, de sok lehetőség van a szabadon választható tantárgyak terén. Különbség van az állami és a fizetős iskolák között is. Ez utóbbiak akkor tekinthetők „jó”-nak, ha az ún. „''Staatlich anerkannt''” (államilag elismert) címet viselik.
[[Fájl:February 16, 2011 - Old City.jpg|bélyeg|[[Bern óvárosa]]]]
=== Kulturális intézmények ===
Svájcban több mint kilencszáz múzeum található, amiket évente tizenegy millió ember látogat. Például:
* '''Paul Klee Múzeum''' (Bern)
* '''Tinguely-Múzeum''' (Basel)
* '''Dürrenmatt Center''' (Neuenburg)
* Olimpia múzeum
{{csonk-szakasz}}
==== Kulturális világörökség ====
[[Fájl:Castelgrande Bellinzona.JPG|bélyeg|[[Bellinzona kastélyai és bástyái|Bellinzona erődje]]]]
Az [[UNESCO]] kulturális [[világörökség]]gé nyilvánította Svájcban a következő helyszíneket:
* A [[Sankt Gallen-i kolostor]];
* A [[Müstairi Szent János-kolostor|müstairi Szent János benedekrendi kolostor]];
* [[Bern óvárosa]];
* [[Bellinzona várai|Bellinzona három vára]] és vásárvárosának védőfala és bástyái;
* [[Lavaux]] teraszos szőlőültetvényei;
* A rhaetiai vasútvonal Albulában és a [[Bernina kultúrtáj]] ([[Olaszország]]gal közös));
* [[La Chaux-de-Fonds]] / [[Le Locle]] órakészítő városok;
* [[Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében]] - nemzetközi helyszín több svájci cölöpházzal;
* Le Corbusier építészeti munkái - nemzetközi helyszín több svájci épülettel
=== Művészetek ===
{{bővebben|Svájc művészete}}
{{művészet|svájci}}
[[Fájl:Murten02.jpg|bélyeg|[[Murten]] óvárosának fala]]
==== Építészet ====
A 20. század egyik legnagyobb építésze '''Le Corbusier'''. (1887–1965)
'''Jacques Herzog''' és '''Pierre de Meuron''' nemcsak a Laban Tánccentrumot tervezték Londonban, hanem az Olimpiai Stadiont is a 2008-as pekingi olimpiai játékokra.
Az Egyesült Államokban elismert építész '''Christian Menn''', aki a bostoni Charles folyó hídját tervezte.
{{csonk-szakasz}}
==== Képzőművészetek ====
* Festészet
A 19-20. század legnagyobb festőművészei:
* '''Albert Anker''' (főképp gyerekportrékat, történelmi témájú képeket festett)
* '''Arnold Böcklin''' (a német szimbolizmus egyik képviselője)
* '''Ferdinand Hodler''' (a tájképeiről híres, 1911-ben két bankjegyre is rányomtatták festményeinek egy-egy motívumát)
* [[H. R. Giger]] festő, képzőművész, szobrász
{{csonk-szakasz}}
==== Irodalom ====
{{bővebben|Svájci költők, írók listája}}
==== Filmművészet ====
Híres svájci filmrendezők:
* '''Xavier Koller''': A remény útja című alkotásáért megkapta a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat 1991-ben.
* '''H. R. Giger''': Az Alien: Nyolcadik utas a halál karaktereinek megalkotója, 1980-ban Oscar-díjat kapott.
* '''Marc Foster''': ő rendezte a Szörnyek keringője, és az Én, Pán Péter című filmeket.
==== Zene ====
[[Fájl:Festival internazionale del film di Locarno.JPG|bélyeg|220px|A [[Locarno|locarnói]] Piazza Grande a [[Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál]] idején]]
Tradicionálisan svájci éneklésmód a [[jódlizás]]. Eredetileg az Alpokban a tehenek összehívására, vagy a nagy távolságok közötti kommunikációra használták.
Svájcnak két hagyományos hangszere van: az egyik a '''Schwyzerörgeli''' (a harmonikához hasonló hangszer), a másik pedig a '''Trümpi''' (doromb).
A svájci könnyűzene képviselői:
* [[Celtic Frost]]
* [[Coroner]]
* [[DJ BoBo]]
* [[Eluveitie]]
* [[Gotthard]]
* '''Mani Matter'''
* [[Yello]]
=== Hagyományok ===
Fesztiválok:
* Montreaux-i Jazzfesztivál
* Paléo Fesztivál (Nyon)
* Utcafesztivál (Zürich)
* Sajt fesztivál (Bern)
''Lásd még: [[Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál]], [[Bázeli farsang]], [[Fasnacht]]''
=== A svájci konyha ===
Svájc igazi sajtország, két nemzeti étel is sajtból készül:
* '''Fondü''' (kétféle sajt speciális fondütálban megolvasztva, kenyér- vagy sajtdarabkákat mártogatnak bele)
* '''Raclette''' (szabad tűzön megolvasztott alpesi sajt borssal és paprikával fűszerezve, főtt krumplival és csemegeuborkával tálalva)
A svájci németek tradicionális étke a '''[[Tócsni|röszti]]''' (krumpliétel). Svájc német és francia területei közötti határt – a híres burgonyaétel után – ''Rösztiároknak'' (Röstigraben) nevezik.
=== Képek ===
<gallery>
Fájl:Alphorns Grindelwald.jpg|'''Alphorn''' (alpesi, vagy másképp havasi kürt)
Fájl:Swiss Castle Chillon Robbie Conceptuel.png|[[Chillon vára]]
Fájl:Mosibuebä.JPG|'''Schwyzerörgeli'''t is használó hagyományos zenészek
Fájl:Luzern fasnachts.jpg|Karneváli öltözet [[Luzern]]ben ([[Fasnacht]])
Fájl:BS-57-39.jpg|A bázeli farsang
Fájl:Picswiss BE-92-03 Bauernhof in Bärau (Emmental).jpg|Jellegzetes parasztház
Fájl:Roesti.jpg|Röszti, más nevén [[tócsni]]
</gallery>
== Sport ==
{{bővebben|Svájc sportélete}}
Svájc több sportágban is jeleskedik, a téli sportoktól kezdve a [[tenisz]]ig vagy a vitorlázásig. Számos svájci sportoló a világ élvonalába tartozik: ilyen például a többszörös Grand Slam-győztes, volt, illetve jelenlegi világelső teniszező [[Martina Hingis]] és [[Roger Federer]]; a világbajnok műkorcsolyázó [[Stéphane Lambiel]], az olimpiai bajnok mountain bike-os Nino Schurter,<ref>{{Cite web |url=https://nsracing.ch/?lang=en |title=official Website {{!}} Home {{!}} Nino Schurter {{!}} Mountainbike {{!}} Sport {{!}} Switzerland |accessdate=2019-01-28 |work=Nino Schurter Racing |language=en-US}}</ref> vagy az olimpiai bajnok síugró [[Simon Ammann]]. Svájcban található a Nemzetközi Jégkorongszövetség ([[IIHF]]) központja, és az ország jégkorongbajnoksága egyike az európai top-ligáknak, a [[Nemzetközi Labdarúgó-szövetség]] (FIFA), amelynek központja [[Zürich]] és az [[Európai Labdarúgó-szövetség]] (UEFA), amelynek [[Nyon]]ban van a székhelye.
== Ünnepek ==
* Január 1. [[Újév]] napja
* Január 2. „Szent” [[Bertold|Berchtold]] napja (elsősorban a gyerekek körében számít ünnepnek, [[Jura (kanton)|Jura]] kantonban hivatalos munkaszüneti nap)
* Január 6. A [[Napkeleti bölcsek|Háromkirályok]] ünnepe – [[Vízkereszt]] (Schwyz, Ticino, Uri kantonokban és Graubünden egyes részein)
* Karnevál ''([[Fasnacht]])'' – általában a húshagyókeddet megelőző vagy az azt követő hétfő (elsősorban Basel városában, valamint Luzern, Glarus, Schwyz, Solothurn és Zürich kantonokban)
* Március 19. [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]] napja (Luzern, Nidwalden, Schwyz, Ticino, Uri, Wallis kantonokban, valamint Graubünden és Solothurn egyes részein)
* [[Nagypéntek]] – mindenütt munkaszüneti nap, kivéve Ticino és Wallis kantonokat
* [[Húsvét]]vasárnap
* [[Húsvéthétfő]] – mindenütt, kivéve Wallis kantont és Aargau egyes részeit
* Sächseleuten (április 3. hétfője) – télbúcsúztató ünnep, 3 napos utcai felvonulással, vendég-kantonnal, hétfő este „das Böög” (éghető anyagból készült hóember, benne kis petárdák) felgyújtásával ér véget. Minél rövidebb idő alatt robban fel, annál hamarabb jön a nyár. Csak Zürich kantonban munkaszüneti nap.
* Május 1. A munka ünnepe – [[Majális]] (Basel-Landschaft, Basel-Stadt, Fribourg, Jura, Schaffhausen, Ticino, Thurgau, Zürich)
* [[Áldozócsütörtök]] – [[Jézus]] [[mennybemenetel]]ének ünnepe
* [[Pünkösd]]vasárnap
* Pünkösdhétfő – mindenütt, kivéve Wallis kantont és Aargau egyes részeit
* [[Úrnapja]] (2008-ban május 25. volt) – a [[római katolikus egyház|katolikus]] többségű kantonokban (Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Wallis, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
* Június 29. [[Péter apostol|Szent Péter]] és [[Pál apostol]] napja (Ticino kanton, valamint Graubünden és Luzern egyes települései)
* Augusztus 1. Az Örök Szövetség ''(Rütlischwur)'' napja, a Svájci Államszövetség megalapításának ünnepe ([[1291]]). [[Nemzeti ünnep]]
* Augusztus 15. [[Szűz Mária]] mennybemenetele ([[Nagyboldogasszony]]) – a katolikus többségű kantonokban (Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Wallis, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
* Bűnbánat és hálaadás napja ''(Dank-, Buß- und Bettag)'' (szeptember harmadik vasárnapja, az egész országban ünnep)
* „Bűnbánó hétfő” ''(Bettagsmontag)'' – általában szeptember harmadik hétfője (Neuchatel, Vaud)
* Szeptember 22. [[Szent Mór (3. század)|Szent Móric]] napja (Appenzell, Luzern és Solothurn egyes részein)
* November 1. [[Mindenszentek]] ünnepe – a katolikus többségű kantonokban (Glarus, Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Sankt Gallen, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Wallis, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
* [[Reformáció]] vasárnapja (az [[október 31.|október 31-ét]] követő vasárnap, országos ünnep, főként a [[Protestantizmus|protestáns]] többségű kantonokban)
* November 11. [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]] napja (Jura, Luzern, Schwyz és Solothurn bizonyos részein)
* December 6. [[Szent Miklós]] ünnepe (nem hivatalos munkaszüneti nap, Biel városában a december 6-át követő kedden tartják)
* December 8. [[Szűz Mária]] szeplőtelen fogantatása – a katolikus többségű kantonokban (Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Wallis, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Fribourg és Graubünden egyes részein
* December 24. Szenteste
* December 25. [[Karácsony]] napja
* December 26. Karácsony másnapja, [[Szent István (vértanú)|Szent István]] napja (kivéve Genf, Jura, Vaud, Wallis kantonokat, valamint Aargau és Solothurn egyes részeit)
* December 31. Szilveszter
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [http://www.feiertagskalender.ch feiertagskalender.ch]
* [https://web.archive.org/web/20130328132829/http://www.jozefbielik.blog.sme.sk/c/290318/Hribov-smrtelny-omyl-alebo-Zvol-si-s%20%20%20vojho-zlodeja.html#ixzz1mx94fGSn Jozef Bielik: Hríbov smrteľný omyl alebo Zvoľ si svojho zlodeja]
* https://web.archive.org/web/20040626090054/http://www.swissworld.org/
* Präsenz Schweiz und Bundeskanzlei (2007): ''Schweiz in Sicht''. Präsenz Schweiz, Bern.
* Hanspeter Kriesi: [https://web.archive.org/web/20140416192800/http://www.valasztaskutatas.hu/kiadvanyok/a-nepakarat-dilemmai/a-nepakarat-dilemmai/hanspeter-kriesi-kozvetlen-demokracia.-svajc-esete Közvetlen demokrácia Svájc esete]
== További információk ==
* [http://www.freeworldmaps.net/europe/switzerland/map.html Svájc domborzati térképe]
* [http://www.svajc.lap.hu svajc.lap.hu Svájcról szóló honlaptár]
* [http://terkepkalauz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1081&Itemid=297 Svájc Térkép Kalauz]
* [https://web.archive.org/web/20090312061051/http://svajc.mons.hr/index.php Szállásinfo Svájc]
<div style="text-align: center">[[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] &nbsp;|&nbsp; [[Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet|EBESZ]]</div>
== Kapcsolódó cikkek ==
* [[Svájc himnusza]]
* [[Svájci bankok listája]]
* [[Berni német nyelv]]
* [[Romans nyelv]]
{{Európa}}
{{OECD}}
{{Frankofónia}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Földrajz||}}
{{DEFAULTSORT:Svajc}}
[[Kategória:Svájc| ]]
[[Kategória:Európa országai]]