Száraz és mezofil cserjések forrásának megtekintése


[[File:20130424Prunus spinosa05.jpg|thumb|263px|Kökényes]]
A '''száraz és mezofil cserjések''' [[növénytársulástan]]i osztályát (''Rhamno-Prunetea'' Rivas-Goday et Borja-Carbonell 1961) sajátos megjelenésük és szerkezetük miatt különböztetik meg az erdőktől. Ez az álláspont vitatott; Magyarországon leginkább [[Jakucs Pál]] ellenezte.<ref>[http://real-d.mtak.hu/152/1/Kevey.pdf Kevey Balázs, 2008: Magyarország erdőtársulásai p. 419.]</ref> Legtöbb hazai társulásuk viszonylag kevésbé kutatott. Ennek fő oka, hogy állományaik gyakran zavartak, leszegényedettek, ezért már az egyes társulások meghatározása is körülményes.
== Elterjedésük, előfordulásuk ==
Amint erre az osztály neve is utal, a szárazabb éghajlatú vidékeken gyakoriak. Többnyire az erdőket szegélyezik, de meglehetősen gyakran fordulnak elő önálló foltokban is.
Fajösszetételüket jelentős mértékben meghatározza:
* egyrészt az éghajlat (így Nyugat-Európa erdőszegélyeiben az óceáni klíma miatt a [[mezofil lombos erdők|bázikus talajú mezotróf erdők]] ''(Fagetalia)'' fajai élnek, a [[Kárpát-medence]] erdőszélein viszont – a szubkontinentális éghajlat miatt – az [[erdős sztyepp öv|erdős sztyeppek]] fajai;
* másrészt, hogy milyen asszociációkkal (erdő, gyep, szántó) érintkeznek, és ezeket miként hasznosítják (kaszálják, legeltetik, növényeket termesztenek rajtuk),
* harmadrészt, hogy e cserjések mekkora foltokon nőnek.
A cserjések lehetnek természetesek és másodlagosak. Egyes, [[bokorerdők]]kel érintkező cserjések a szubmediterrán [[mezofil tölgyesek és sziklaerdők]] ''(Orno-Cotinion)'' társulásaiba (pl. a [[madárbirscserjés]]ekhez ''(Cotoneastro tomentosi – Amelanchieretum)'', mások a [[szubkontinentális tölgyesek és elegyes xeroterm erdők]] ''(Aceri tatarico-Quercion)'' társulásaihoz — pl. ''(Waldsteinio-Spiraeetum mediae)'' — is sorolhatók. Részben így járt el a 20 század közepén [[Soó Rezső]]. Ugyanígy helyezhető a [[tatár juharos lösztölgyes]] ''(Aceri tatarico-Quercetum roboris)'' mellé a [[törpe mandulacserjés]] ''(Prunetum tenellae)''.
== Szerkezetük ==
Legfelső szintjük a [[cserjeszint]], amiben többnyire nagy regenerációs képességű, gyakran vegetatívan is erősen terjeszkedő fajok nőnek. Ezek a sok tápanyagot felvevő, honos cserjefajok jól alkalmazhatók a tájidegen fafajok és lágyszárúak visszaszorítására.
== Karakterfajaik ==
A cserjék között többnyire a rózsafélék dominálnak. A leggyakoribb cserjefajok:
* [[iszalag]] ''(Clematis vitalba)'',
* [[veresgyűrű som]] ''(Cornus sanguinea)'',
* [[Közönséges kecskerágó|csíkos kecskerágó]] ''(Euonymus europaeus)'',
* [[mogyoró]] ''(Corylus avellana)'',
* [[cseregalagonya]] ''(Crataegus oxyacanatha)'',
* [[egybibés galagonya]] ''(Crataegus monogyna)'',
* [[Kökény (növényfaj)|kökény]] ''(Prunus spinosa)'',
* [[varjútövis]] ''(Rhamnus cathartica)'',
* különböző [[rózsa]]fajok ''(Rosa spp.)'',
* különböző [[szeder]]fajok ''(Rubus spp.)'',
== Társulástani felosztásuk ==
Magyarországon az osztály egy rendjéből — [[kökénycserjések]] avagy ''xeroterm cserjések'' (''Prunetalia spinosae'' [[Reinhold Tüxen|R. Tx.]], 1952) — három társuláscsoport összesen nyolc [[növénytársulás|társulás]]a fordul elő.
1. [[melegkedvelő szubmediterrán cserjések]] (''Berberidion'' [[Josias Braun-Blanquet|Br-Bl.]]) három hazai társulással:
* [[galagonya-kökény cserjés]] (''Pruno spinosae-Crataegetum'' [[Soó Rezső|Soó]], (1927) 1931),
* [[fagyal-kökény sövény]] (''Ligustro-Prunetum'' [[Reinhold Tüxen|R. Tx.]], 1952),
* [[madárbirscserjés]] (''Cotoneastro tomentosi-Amelanchieretum'' [[Jakucs Pál|Jakucs]] 1961,
2. [[kontinentális sztyeppcserjések]] (''Prunion spinosae'' [[Soó Rezső|Soó]], 1947) három hazai társulással:
* [[csepleszmeggyes]] (''Prunetum fruticosae'' Dziubaltovski 1926),
* [[törpemandulás]] (''Prunetum tenellae'' [[Soó Rezső|Soó]], 1947
* [[sajmeggysövény]] (''Cerasetum mahaleb'' [[Erich Oberdorfer|Oberd.]] & T. Müller, 1979),
3. [[szubkontinentális sziklai cserjések]] (''Spiraeion mediae'' [[Borhidi Attila|Borhidi]] & [[Varga Zoltán Sándor (zoológus)|Varga Z.]], 1999) két hazai társulással:
* [[déli gyöngyvesszőcserjés]] (''Helleboro odori-Spiraeetum mediae'' [[Borhidi Attila|Borhidi]] & Morschhauser, 2003 ass. nova hoc loco),
* [[középhegységi gyöngyvesszőcserjés]] ('''északi gyöngyvesszőcserjés''', ''Waldsteinio-Spiraeetum mediae'' (Mikyska 1931) Máthé & Kovács, 1964).
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyarorszag/ch02s12.html Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai]
* [http://real-d.mtak.hu/152/1/Kevey.pdf Kevey Balázs, 2008: Magyarország erdőtársulásai]
[[Kategória:Magyarország növénytársulásai]]