Szász István (mezőgazdász, 1899–1973) forrásának megtekintése

{{egyért2|az 1899-ben született mezőgazdászról|Szász István (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
| név = Szász István
| típus =
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
| születési hely = [[Segesvár]]
| születési dátum = [[1899]]. [[június 24.]]
| halál helye = [[Kolozsvár]]
| halál dátuma = [[1973]]. [[február 16.]] {{életkor-holt|1899|06|24|1973|02|16}}
| nemzetiség =
| házastárs = [[Hort Ida]]
| szakma = gazdamérnök, <br />mezőgazdasági szakíró
| alsablon =
| aláírás =
}}
[[Kép:Faragó Pál (1886-1969) olimpiai aranyérmes sakkmester síremléke.jpg|bélyeg|260px|Sírja a [[Házsongárdi temető]] lutheránus részében]]
'''Szász István, szövérdi''' ([[Segesvár]], [[1899]]. [[június 24.]] – [[Kolozsvár]], [[1973]]. [[február 16.]]) erdélyi magyar okleveles gazdamérnök, mezőgazdasági szakíró, [[Szász István (mezőgazdász, 1865–1934)|Szász István]] (1865-1934) fia, [[Szász István Tas]] apja, [[Hort Ida]] férje.
== Életútja, munkássága ==
A [[kolozsvár]]i [[Református kollégium (Kolozsvár)|Református Kollégiumban]] érettségizett 1917-ben, és önkéntesnek jelentkezett az olasz frontra. A Piave menti harcokban a Monte Rosa-i aknavetőállásokban szerzett hadi érdemeket,  majd a háború után a Mezőgazdasági Akadémián kezdte felsőfokú tanulmányait, amelyeket  [[Debrecen]]ben folytatott, ott szerzett 1921-ben okleveles gazdamérnök címet. Diplomáját a [[temesvár]]i műszaki egyetemen 1936-ban honosították, [[doktorátus|doktori]] fokozatot 1945-ben a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémián szerzett.
1923-ban a [[glasgow]]-i Central Agency Ltd. kolozsvári fiókjánál helyezkedett el, 1930-ban képviselő, majd a Romanofir Rt.-nél felügyelő volt. 1940-től az [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|EMGE]]-nél osztályvezetői beosztásban végzett jelentős munkát; később az Egyesület igazgatója, majd ügyvezető alelnöke lett.
1935-ben az ő házukban alapították és szerkesztették a [[Hitel (folyóirat, 1936–1944)|Hitelt]], s a folyóirat néhány szakcikkét is közölte. A [[vásárhelyi találkozó]] előkészítése részben szintén az ő otthonukban történt. A [[Bécsi döntések|bécsi döntés]] után részt vett annak a memorandumnak a megfogalmazásában, amelyet a Hitel-csoport [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] miniszterelnökhöz intézett, s amelyben a visszatért erdélyi magyarság elvárásait fogalmazták meg. 1944 nyarán egyik tagja annak az ötös csoportnak, amely a [[Gestapo]] megérkezése előtt kiszabadította a kolozsvári börtönben fogva tartott baloldaliakat. Részt vett az 1944. szeptemberi memorandumnak a kidolgozásában is, amely [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzónál [[Magyarország]]nak a háborúból való kilépését sürgette.
1945–49 között a [[Bolyai Tudományegyetem]]en a mezőgazdasági [[közgazdaságtan]] előadója, tantárgyának megszüntetése után a Mezőgazdasági Főiskola adjunktusa, majd 1956-ig a mezőgazdasági minisztérium keretében működő ISPOTA-nál tervező és talajkutató mérnök. Kényszernyugdíjazása után raktári munkás.
== Szakírói munkássága ==
Első publikációja az [[Erdélyi Gazda (folyóirat, 1869–1945)|Erdélyi Gazdában]] jelent meg (a lapnak 1940–45 között főmunkatársa is volt), ismeretterjesztő és szakcikkeket közölt továbbá az [[Ellenzék (napilap)|Ellenzékben]], [[Magyar Nép (hetilap)|Magyar Népben]], Mezőgazdasági Szemlében, [[Falvak Népe|Falvak Népében]], [[Korunk]]ban. A Mezőgazdasági Szemlének 1943–44-ben főszerkesztője is volt, itt jelent meg 1943-ban ''Az erdélyi és keleti területek mezőgazdaság-politikai kérdései az átmeneti gazdálkodás tükrében'' c. tanulmánya.
== Kötetekben megjelent munkái ==
*Erdély mezőgazdasági szakoktatása és szakirodalma (in: Erdély mezőgazdasága. Szerk. Farkas Árpád. Kolozsvár, 1945. Klny.);
*Az erdélyi gazda útja (Kolozsvár, 1946);
*Az erdélyi rét- és legelőgazdaság fejlesztésének lehetőségei (Kolozsvár, 1946. [[Jog- és Közgazdaságtudományi Értekezések]]);
*Erdély állattenyésztésének és a szövetkezeti tejhozam fokozásának jövő útjai (Kolozsvár, 1946);
*Két tanulmány: A gazdálkodás tudománya; A hétholdas gazdaság természetes takarmányai (Kolozsvár, 1946);
*Importanţa cartografiei solului în general, cu privire specială asupra celui din regiunea Cluj (in: Comunicările Academiei R. P. R. [[Bukarest]], 1951);
*A talajtérkép alkalmazása a mezőgazdaságban és talajhatározó (Csapó Józseffel és Marian Nemeşsel, Bukarest, 1953);
*Talajélet és trágyázás (Kolozsvár, 1956);
*Talajjavítás közvetve ható anyagokkal (Kolozsvár, 1957).
== Források ==
*{{RMIL|5}}
*Szász István Tas: Hitel Nemzetpolitikai Szemle (egy szolgáló nemzedék üzenetei napjaink olvasatában, Jancsó Alapítvány-Faluház és Ravasz László Könyvtár,  Budapest, 2018)
*Szász István Tas: Öröklött szolgálat (a kolozsvári Hitel nemzetpolitikai szemle és munkatársai emlékét, a lap szellemiségét ápoló tanulmányok és egyéb írások, Jancsó Alapítvány-Faluház és Ravasz László Könyvtár, Leányfalu, 2018)
*Szász István Tas: Újraélesztés ( a 2012. május 30-án a Magyar Írószövetségben a kolozsvári Hitel folyóiratról rendezett konferencia anyaga kiegészítve, Jancsó Alapítvány-Faluház és Ravasz László Könyvtár, Leányfalu, 2018)
*Mikó Imre: A csendes Petőfi utca
== További információk ==
*Talajjavítás közvetve ható anyagokkal. Vörös Zászló 1957. július 23.
*Bálint Imre: Tervszerű talajjavítás az állattenyésztés fellendítésére. Korunk 1957/7. 953.
*Szász István Tas: Egy haza – két ország. Egy visszahonosított orvos és családja története. Budapest, 2002;
*Szász István Tas: Beszédes csend. Három Hitel… Kolozsvár, 2007.
{{portál|Erdély|-}}
[[Kategória:Magyar agrármérnökök]]
[[Kategória:Romániai magyar szakírók]]
[[Kategória:Segesváriak]]
[[Kategória:Romániai magyar mérnökök]]
[[Kategória:1899-ben született személyek]]
[[Kategória:1973-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:A kolozsvári református kollégium diákjai]]
[[Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek]]
[[Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban]]
[[Kategória:Magyar mezőgazdasági szakírók]]