Szív forrásának megtekintése

{{egyért2|az emberi szervről|Szív (regény)}}
[[Fájl:Diagram of the human heart hu.svg|bélyegkép|jobbra|300px|Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik]]
A '''szív''' ([[latin nyelv|latinul]] ''cor, [[birtokos eset|gen.]] cordis)'' a [[vérkeringés|keringési rendszer]] központi [[Szerv (biológia)|szerve]], egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a [[vér]]t a [[gerincesek]] vérkeringésében. A szívvel kapcsolatos szakkifejezésekben a [[görög nyelv|görög]] eredetű ''kardia''- (καρδιά) szót használják.
A gerincesek szíve [[szívizom]]ból áll, amely a simaizmokhoz hasonlóan akaratunktól függetlenül működik, ám azoktól eltérően gyors és erőteljes összehúzódásokra képes és csak ebben a szervben található meg. Egy átlagos, percenként 72-szer összehúzódó emberi szív megközelítőleg 2,5 milliárdszor húzódik össze egy átlagos élettartam alatt. A nők szíve átlagosan 250–300&nbsp;g, a férfiaké 300–350&nbsp;g.
A keringési rendszerrel rendelkező [[gerinctelenek]]ben a szív egy tömlő ill. egy cső, mely vizet és tápanyagokat ([[fehérje|fehérjét]], zsírokat és cukrot) tartalmazó folyadékot pumpál. [[Rovarok]] esetén a szerv neve szívcső, és „vérük” jellemzően nem szállít légzési gázokat.
== Az emberi szív ==
[[Fájl:Blutkreislauf.png|bélyegkép|bal|150px|[[Vérkeringés]]:'''Vörös'''= oxigéndús vér; '''Kék'''= oxigénszegény vér]]
[[Fájl:Heart-and-lungs.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A szív és a tüdő]]
A '''szív'''  a keringés központi szerve, ritmusos összehúzódásaival biztosítja a nagy- és kis vérkörben az állandó véráramlást és egyéb tényezőkkel együtt az ehhez szükséges [[vérnyomás]]t, billentyűrendszere gondoskodik a véráramlás egyenirányításáról, saját szabályozómechanizmusai, valamint idegi és hormonális hatások közbeiktatásával alkalmazkodni tud a változó megterhelésekhez.
== Méretei ==
A szív nagysága a testtömeggel megközelítőleg arányos. (Átlagosan 4 gramm/testsúlykilogramm). Így a szív tömege átlagos férfiban 300 gramm, (nőben valamivel kevesebb). A szív átlagos átmérői: hosszúsága 150&nbsp;mm, haránt átmérője 110&nbsp;mm, sagittalis átmérője 90&nbsp;mm, körfogata a pitvar-kamrai határon 260&nbsp;mm. (Laennec szerint a szív mérete az egyén öklével azonos, de ez csak nagyon felületes megközelítése a tényleges viszonyoknak.)
== Helyzete ==
A szív a mellkasban a [[szegycsont]] ''(sternum)'' mögött, a [[gátor]] ''(mediastinum)'' elülső alsó részében a mellkas középvonalától kissé balra, saját savós üregén, a [[Szívburok|szívburkon]] belül helyezkedik el (megközelítőleg 2/3:1/3 arányban). Felső, tömegesebb része a szívbázis (''basis cordis''), alsó, elkeskenyedett vége a szívcsúcs ''(apex cordis)''. A szív képzeletbeli tengelye a jobb lapocka tövisének közepén és a szívcsúcslökés helyén halad át. Ezek alapján megközelítőleg meghatározható a szív helyzete is. A szív háti vetülete az ötös és nyolcas háti csigolyákra (thoracic vertebrae, Th5-Th8) vetül.  Egyes ritka esetekben a szív a jobb oldalon is elhelyezkedhet, ami általában nem jár elváltozásokkal vagy funkciózavarral (ezt ''situs inversus''nak nevezik). Jobbról és balról a két [[tüdő]]lebeny veszi körül, alul a [[rekeszizom|rekeszizmon]] ''(diaphragma)'' fekszik. Hátul a bal pitvar a nyelőcsővel, elülső felszínének kis része és a bal kamra alkotta szívcsúcs a szívburkon keresztül az elülső mellkasfallal érintkezik.
== Mellkasfali vetülete ==
A szív elülső mellkasfalra eső vetületének négy kiemelt pontja van:
* a szívcsúcs ''(apex cordis)'', a bal 5. bordaközben, kb. 9&nbsp;cm-re a szegycsont közepétől helyezkedik el;
* a [[véna|vena cava superior]] beömlése, amely a jobb 3. bordaporc szegycsonti végénél található;
* a koszorúbarázda ''sulcus coronarius'' (a pitvarokat a kamráktól elválasztó külső barázda) bal felső végpontja, a bal 3. bordaporc szegycsonti végétől 3&nbsp;cm-re;
* a koszorúbarázda ''sulcus coronarius'' jobb alsó végpontja, a jobb 6. bordaporc szegycsonti végétől 2&nbsp;cm-re
(Ezeket a pontokat enyhén domború vonalakkal összekötve megkapjuk a szív elülső mellkasfali vetületét).
== A szívburok ==
A szív a [[szívburok]]ba (pericardiumzsákba) van zárva és nagyrészt a [[tüdő]] veszi körül. A ''pericardium'' egy savós hártya; két lemezből áll, melyek a szívből eredő artériáknál, illetve a szívbe ömlő vénáknál áthajlanak egymásba. A tulajdonképpeni zsák, amelyben a szív helyet foglal nem más, mint a fali lemez ''(lamina parietalis pericardii)'', míg a belső, zsigeri lemez ''(lamina visceralis pericardii)'' a szívhez simul annak legkülső rétegét, az ''epicardiumot'' képezve. A két lemez közti teret ''(cavum pericardii)'' néhány cseppnyi, síkosító hatású perikardiális folyadék tölti ki.
== Felépítés ==
[[Fájl:Humhrt2.jpg|bélyegkép|200px|Felnőtt [[ember]] szíve, tömege 250–350 gramm a zsírszövettel együtt]]
[[Fájl:Four chamber cardiovascular magnetic resonance imaging.gif|bélyegkép|200px|bal|Szív működés közben (mágneses rezonancia tomográf)]]
[[Fájl:Ultrasound of human heart apical 4-cahmber view.gif|bélyegkép|200px|Szív működés közben (ultrahang felvétel)]]
A szív felépítését tekintve egy izmos falú, összetett üregrendszerű tömlő. Három rétegből áll, kívülről savós hártya, az epicardium veszi körül. Ez alatt némi zsírszövet található ''(szívburkon belüli vagy subepicardialis zsír)'', elsősorban a szíven futó külső barázdákban, mely extrémen elhízott egyénekben jelentősen megvastagodhat és betörhet az alatta található izomrostok alá is, gyengítve ezzel a szív falát. A zsír alatt találjuk a középső réteget, a [[szívizom]]zatot ''([[szívizom|myocardiumot]])''. Ezt speciális [[izom]]szövet, a szívizom alkotja. Magában a myocardiumban található rostok lefutása is hármas rétegződést mutat, ez azonban csak a vastagabb izomzatú kamrákra jellemző. A szív legbelső, üregeit borító rétege a szívbelhártya [[endocardium]]. Ez tulajdonképpen az erek belső borításához hasonló, legbelül endothel béleli, ami alatt [[kötőszövet]] található.
Egészséges felnőttek szíve kb. 250–350 grammot nyom, de kóros állapotokban (például extrém szívmegnagyobbodásban – a ''cor bovinum'', a. m. „marhaszív”) elérheti az 1&nbsp;kg-ot is.
=== A szív üregei ===
A szív két pitvarból ''(atrium)'' és két kamrából ''(ventriculus)'' áll. A pitvarok szolgálnak a szívbe bejövő gyűjtőerekből vagy [[véna|vénákból]] érkező vér fogadására és továbbítására a kamrák felé. A kamrák szerepe  a vér kipumpálása a szívből kilépő osztóerekbe vagy [[artéria|artériákba]]. A pitvarok és a kamrák izomzatát a szív rostos váza ''(anulus fibrosus)'' választja el, míg a két pitvart a köztük levő sövény ''(septum interatriale)'', amely a kamrák között is megtalálható ''(septum interventriculare)''. A sövény a pitvarok között vékony, a kamrák között izmos. A pitvarok és a kamrák közti szájadékokban vitorlás ''(cuspidalis)'' [[szívbillentyű]]k helyezkednek el, amelyek meggátolják a vér visszafele történő áramlását. Ehhez hasonlóan billentyűk vannak a kamrákból kilépő nagyerek eredésénél is, ezek az ún. félhold alakú ''(semilunaris)'' billentyűk.
[[Fájl:Gray505.png|bélyegkép|balra|200px|A szív és a nagyerek, valamint a szív saját erei elölnézetben]]
==== Jobb pitvar ====
A jobb pitvar ''(atrium dextrum)'' két különböző részből áll, melyek fejlődéstani eredete eltérő.
A hátrébb eső, sima felszínű rész a ''sinus venarum cavarum'', amelybe felülről a [[véna|vena cava superior]], alulról a [[véna|vena cava inferior]] nyílik. Utóbbitól balra a szív vénás vérét elvezető ''sinus coronarius'' ömlik be a jobb pitvarba, melynek nyílásánál egy kisebb billentyű (''valvula sinus coronarii'' vagy Thebesius-féle billentyű) található. A ''vena cava inferior'' is rendelkezik billentyűvel (''valvula venae cavae inferioris'' vagy Eustach-féle billentyű).
A másik rész elődomborodik, voltaképpen ez adja a pitvar igazi üregét, valamint a jobb fülcsét ''(auricula dextra)''. Egyenetlen felszínű, kívülről egy határbarázda ''(sulcus terminalis)'', míg belülről egy izmos beboltosulás ''(crista terminalis)'' választja el a ''sinus venarum cavarumtól.'' A ''crista terminalisról'' merőlegesen kis izomnyalábok erednek, ezek a fésűizmok ''(musculi pectinati).''
A pitvarok közti sövény jobb pitvarba néző felszínén egy hártyaszerű, vékony falú, bemélyedt ovális terület látható ''(fossa ovalis)''. A magzati élet során itt nyitva van a pitvarokat elválasztó sövény (foramen ovale, septum primum et secundum) – a vér így a jobb pitvarból közvetlenül a balba jut – ám ez a születés után záródik és összenő (bővebben: [[Magzati keringés]]). Az összenövés gyakran elmarad, ám ennek egészen addig nincs jelentősége, amíg a bal pitvarban nagyobb a nyomás.
A jobb pitvar és a jobb kamra közti szájadékban ''(ostium atrioventriculare dextrum)'' található a háromhegyű, vitorlás jellegű billentyű ''(valva tricuspidalis)'', mely megakadályozza a kamrai [[szisztolé]] alatt a vér visszaáramlását a pitvarba.
[[Fájl:Papillary muscles.png|bélyegkép|200px|jobbra|Jobb pitvar és jobb kamra. Szemölcsizmok (jelölve), ínhúrok, vitorlás billentyűk.]]
==== Jobb kamra ====
A jobb kamra ''(ventriculus dexter)'' egy vékony falú (kb. 3–4&nbsp;mm vastag), falvastagsága harmada a bal kamráénak, nagyjából V alakú üreg. A jobb pitvar felé eső nyílásban helyezkedik el a háromhegyű vitorlás a ''(tricuspidális)'' billentyű, melynek vitorláit vékony szálak ''(chordae tendinae)'' rögzítik a kamra falához és a sövény és az elülső fal szögletéből eredő egyetlen nagyobb szemölcsizomhoz ''(papilláris izomhoz)''. A kamra falán jól látható izomnyalábok futnak végig ''(trabeculae carneae)''. A jobb kamra elülső szárából az üreg fokozatos szűkülésével ered a fő tüdőverőér ''(truncus pulmonalis)'', ami kívülről kúp alakot kölcsönöz a kamra elülső részének ''(conus arteriosus)'' (A kamra ürege felől nézve tölcsér alakú ''(infundibulum)''. A tüdőverőér eredésénél foglal helyet a zsebes típusú tüdőverőéri billentyű ''(valva trunci pulmonalis)''.
==== Bal pitvar ====
[[Fájl:Gray496.png|bélyegkép|200px|jobbra|A bal pitvar és a bal kamra]]
A bal pitvar ''(atrium sinistrum)'' hátul, a ''truncus pulmonalis'' mögött foglal helyet, szemből csupán a bal fülcse ''(auricula sinistra)'' látszik belőle. A hátsó felszíne a [[nyelőcső]]vel ''(oesphagus)'' érintkezik. Belül sima, a jobb oldalán a két jobb tüdővéna ''(venae pulmonales dextrae)'', míg bal oldalán a két bal ''(venae pulmonales sinistrae)'' ömlik bele. A bal kamrával a bal vénás szájadékon ''(ostium atrioventriculare sinistrum)'' keresztül közlekedik. Itt található a kéthegyű vitorlás ''(bicuspidalis)'' vagy mitrális billentyű ''(valva bicuspidalis seu mitralis).''
[[Fájl:Gray495.png|bélyegkép|balra|200px|A szív rostos váza és a szájadékok]]
==== Bal kamra ====
A bal kamra ''(ventriculus sinister)'' egy tojás alakú izomtömlő, mely a kamraközti sövényen keresztül (mely tulajdonképpen a bal kamra falának része) bedomborodik a jobb kamrába, jellegzetes félhold alakot kölcsönözve neki. Fala jóval vastagabb a jobb kamráénál (kb. 10–12&nbsp;mm) és belső felszíne egyenetlen a falon futó vaskos izomgerendáknak ''(trabeculae carneae)'' köszönhetően. Üregébe beemelkedik a kéthegyű billentyűt ínhúrokkal ''(chordae tendineae)'' rögzítő két nagy (elülső és hátsó) szemölcsizom ''(musculi papillares)''. Mindkét szemölcsizom a kéthegyű billentyű mindkét vitorlájához küld ínhúrokat. A bal kamrából indul az [[aorta]], melynek eredésénél (zsebes típusú) billentyű ''(valva aortae)'' gondoskodik arról, hogy a vér ne áramolhasson vissza az elernyedés ''(diastole)'' alatt. A pitvarkamrai és az aorta szájadékát csak a kéthegyű billentyű elülső, nagyobb vitorlája választja el egymástól.
=== A kamrák közti sövény ===
A kamrák között található sövény ''(septum interventriculare)'' zömét a bal kamra izmos fala alkotja, csupán a felső részén hártyás ''(pars membranacea)'', aminek fejlődéstani okai vannak.
== Vérellátása ==
[[Fájl:Gray506.png|bélyegkép|jobbra|200px|Az aorta ascendens és az arcus aortae sémás rajza, a koszorúerek eredésének és az aortaív ágainak feltüntetésével]]
A szívet az aorta billentyű elülső jobb és bal tasakjai felett eredő koszorús artériák ''(arteria coronaria dextra et sinistra)'' látják el oxigéndús vérrel. Vénás vérét a ''sinus coronarius'' vezeti el a jobb pitvarba. A szívizomzat [[oxigén]] és [[tápanyag]]ellátása életbevágóan fontos, mivel a szív az élet során folyamatosan működik és energiaigényét csak oxigén jelenlétében képes megfelelően kielégíteni (aerob anyagcserét folytat). A szív vénás vérének oxigéntelítettsége ''([[Oxigénszaturáció|szaturáció]])'' mindössze 25%-os, az oxigén parciális nyomása pedig 20 Hgmm körüli. Ez nagyon magas oxigénkihasználást jelent, a szív gyakorlatilag nyugalomban is az oxigénhiány ''([[hypoxia]])'' határán dolgozik. Amennyiben az oxigénigénye megnő, azt csak a vérátáramlás hatékony emelésével képes fedezni, ezért a szívet ellátó koszorús erek épsége rendkívül fontos. A koszorús erek lefutása egyéni variációkat mutat.
Nyirokelvezetése: a szív [[nyirokkeringés|nyirkát]] két nagyobb nyirokér gyűjti össze, amelyek a szívburok alatt, a koszorús erek elágazódásának megfelelően, de ellentétes irányban haladnak. A bal oldali a légcső kettéágazódásánál lévő nyirokcsomókba, míg a jobb oldali az aortán lévő nyirokcsomókba vezet.
=== A jobb koronária ágai és ellátási területe ===
[[Fájl:Gray492.png|bélyegkép|bal|A szív erei (elölnézet)]]
A jobb koszorúér ''(a. coronaria dextra)'' jobb oldalon ered, majd a kamrákat a pitvaroktól elválasztó barázdában ''(sulcus coronarius)'' kerüli meg a szív jobb oldali részét és fut hátra, a két kamra közti hátulsó vájulathoz ''(sulcus interventricularis posterior)'', melyben a leszálló ága ''(ramus interventricularis posterior)'' fut.
Fő ellátási területe a jobb kamra, jobb pitvar (és azon belül a [[szinuszcsomó]]), az atrioventricularis-csomó (AV-csomó), illetve a hátulsó leszálló ága ellátja a kamraközi sövény hátsó-felső harmadát.
=== A bal koronária ágai és ellátási területe ===
A bal koronária ''(a. coronaria sinistra)'' rögtön az eredése után kettéoszlik, elülső ága ''(ramus interventricularis anterior, vagy LAD: left anterior descending artery)'' a kamrák közti elülső sövényben ''(sulcus interventricularis anterior)'' halad lefelé a szívcsúcs melletti bevágáshoz, mely a kamrák közti határt jelzi. (A szívcsúcsot a bal kamra alkotja.) A másik ág ''(ramus circumflexus)'' a ''sulcus coronariusban'' megkerüli a szív bal oldalát, majd egy újabb ágat ad ''(a. marginalis sinistra)'', mely a bal kamra vérellátásában vesz részt. A bal koronária legnagyobb jelentőségű ága az elülső leszálló (LAD), ami az elülső kamrafalat valamint a kamrai sövény elülső-alsó kétharmadát látja el.
[[Fájl:Gray501.png|bélyegkép|jobbra|Pitvar-kamrai (Aschoff-Tavara) csomó és a belőle kiinduló ingervezető rostrendszer]]
== Ingerületképző és ingervezető rendszere – Nodális szövet ==
A szív beidegzés nélkül, autonóm módon is képes működni, mert maga képes termelni a működéséhez szükséges ingerületeket. Ezzel a tulajdonsággal a szív munkaizomzata is rendelkezik, de ennek frekvenciája alacsony, és csak kóros esetekben játszik szerepet. Vannak a szívizomzatnak olyan alacsonyabb differenciáltságú részei, amelyek nagyobb frekvenciát produkálnak, így normálisan ezek szerepe az uralkodó. Ilyen a jobb pitvar falában, a felső nagy véna beömlésénél (a crista terminalis állományában) található szinuszcsomó ''(SA-csomó, nodus sinuatrialis, Keith-Flack féle csomó)'', amely a legmagasabb frekvenciával működik, így elnyomja az alacsonyabb frekvenciájú részeket. A szinuszcsomó ingerülete ráterjed a pitvarokra, és azok összehúzódásához vezet. A jobb pitvar alsó részén található a pitvar-kamrai csomó, ''(AV-csomó, nodus atrioventricularis, Aschoff-Tavara-csomó)'', amelyre a pitvarok munkaizomzatának ingerülete ráterjed, ebből egy köteg ''(fasciculus atrioventricularis, His-köteg)'' indul ki, amely áthalad a szív rostos vázának nyílásán és a kamrasövényhez fut. A kamrasövény izmos részének felső szélénél jobb és bal szárakra ''(Tavara-szárak)'' válik, amelyek a sövény megfelelő kamra oldali részén lefelé futnak, majd kisebb rostokra ''(Purkinje-rostok)'' ágazódva visszahajlanak a kamrák belső felszíne alatt. Ez az elrendeződés biztosítja azt, hogy a szív különböző részei összehangoltan és megfelelő sorrendben húzódjanak össze.
== A szív mint jelkép ==
[[Fájl:Sulykolo.jpg|bélyegkép|Szerelmi ajándéknak faragott [[sulykoló]] közepén szív ábrázolásával]]
[[Fájl:Decorated woden artefact from Seklerland.jpg|bélyegkép|Régi [[vászonfeszítő]] (porong) [[Székelyföld]]ről]]
A szív régóta az [[érzelem|érzelmekhez]], a [[szeretet]]hez, [[szerelem (érzelem)|szerelemhez]] kapcsolódó [[Szimbólum|jelkép]]. Stilizált ábrázolási formája világszerte közismert jele a szerelemnek. Ez a képzet abból a [[hit (filozófia)|hitből]] fakad, hogy az [[agy]] a [[racionalizmus|racionális gondolkodást]] irányítja, és ennek kiegészítőjeként a szív az érzelmeket befolyásolja. Azt mondjuk, „hallgatunk a szívünkre”, amikor hagyjuk, hogy inkább az érzelmeink befolyásolják cselekedetünket. Ugyanakkor a szerelem általában „szívből jön”.
Az [[irodalom]]ban gyakran emlegetik, a [[népművészet]]ben gyakran ábrázolják.
== Források ==
* Donáth Tibor: Anatómiai nevek, Medicina Kiadó, 2005 {{hibás ISBN|963-243-178-7}}, helyes {{ISBN|963-242-178-7}}
* Ganong, William F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina Kiadó, 1990 {{ISBN|963-241-783-6}}
* Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
* [[Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)|Kiss Ferenc]]: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
* Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza, Medicina Kiadó, 1959
* [[Lenhossék Mihály]]: Az ember anatomiája, Pantheon Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1924
* [[Szentágothai János]] - [[Réthelyi Miklós]]: Funkcionális anatómia, Medicina Kiadó, 1989 {{ISBN|963-241-789-5}}
* Ormai S.: Élettan-kórélettan, Semmelweis Kiadó, 1999 {{ISBN|963-9214-04-3}}
* Eldra P. Solomon – Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) {{ISBN|0-03-011914-6}}
* Tömböl Teréz, Ed.: Tájanatómia, Medicina Kiadó, 2001 {{ISBN|978-963-242-752-2}}
* McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza, Medicína Kiadó, 1996 {{ISBN|963-242-366-6}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{commonskat|Body}}
* [[A szív fejlődése]]
* [[Vérnyomás]]
* [[Szívinfarktus]]
* [[Vérkeringés]]
* [[Szívciklus]]
* [[Szívfrekvencia-variabilitás]]
* [[Szívfunkciós görbe]]
* [[Szívritmuszavar]]
{{Keringési rendszer}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Orvostudomány|i | Biológia}}
{{DEFAULTSORT:Sziv}}
[[Kategória:Szív| ]]