Szűz Mária, az Isteni Gondviselés Anyja-templom (Pilisszentiván) forrásának megtekintése

{{Templom infobox
| név = Szűz Mária, az Isteni Gondviselés Anyja-templom
| más név =
| kép = Pilisszentiván temploma a 2013-as felújítás után.jpg
| képaláírás = A templom a 2013-as felújítás után
| képméret = 230px
| becenév =
| korábbi nevek =
| cím =
| építés éve =
| megnyitás = 1796
| rekonstrukciók évei = 1914<br>1941
| lebontás éve =
| lebontás oka =
| stílus = barokk
| felhasznált anyagok =
| védettség = műemlék
| tervező = [[Nöpauer Máté]]
| építész =
| vállalkozó =
| kivitelező =
| építési költség =
| felhasználási terület =
| tulajdonos =
| bérlő =
| tengerszint feletti magasság = 192<ref>[ http://maps.hungaricana.hu/hu/view/4732/?bbox=225.26770077425192%2C-3002.722467630709%2C1443.0157865370402%2C-2291.576612859081]</ref>
| magassága =
| tető magassága =
| torony magassága =
| alaprajz =
| alapterület =
| teljes terület =
| hosszúsága =
| szélessége =
| emeletek száma =
| liftek száma =
| nevezetességei =
| különlegességek =
| pozíciós térkép = Budai-hegység OSM
| szélesség = É
| szélességi fok = 47
| szélességi ívperc = 36
| szélességi ívmásodperc = 25
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 18
| hosszúsági ívperc = 53
| hosszúsági ívmásodperc = 25
| szöveg pozíciója =
}}
A '''Szűz Mária, az Isteni Gondviselés Anyja-templom''' a [[Pest vármegye]]i [[Pilisszentiván]] egyetlen [[római katolikus egyház|római katolikus]] temploma.<ref>[http://www.szfvar.katolikus.hu/adattar/plebaniak/szuz-maria-az-isteni-gondviseles-anyja-plebania-pilisszentivan- Pilisszentiván - Szűz Mária, az Isteni Gondviselés Anyja plébánia] (Székesfehérvári Egyházmegye)</ref> Tervezője [[Nöpauer Máté]], a [[Barokk építészet Magyarországon|magyarországi késő barokk építészet]] egyik jelentős templomépítésze volt, mai formáját az épület az [[1914]]-es átalalakítással nyerte el. Belső festése viszonylag dísztelen; két nagy méretű festményét [[Feszty Masa]] festőművész alkotta [[1950]]-ben.
== Története ==
=== Építésének előzményei ===
[[Fájl:A pilisszentiváni templom érdekes felülnézetből.jpg|bélyegkép|balra|A homlokzat érdekes felülnézetből]]
Pilisszentiván területéről néhány írott forrás már a [[17. század]]ból említ egy régi templomot, melynek helye a mai napig ismeretlen, sőt arról sincs biztos adat, hogy volt-e és ha igen, akkor hol volt a [[18. század]]ot megelőzően lakott település a mai község közigazgatási területén. Ettől függetlenül a hajdani templom létezését tanúsítja többek között egy [[Óbuda (történelmi település)|óbudai]] lakos vallomása [[1714]]-ből: ebben a 80 esztendős férfi azt vallotta, hogy ''„Szent Ivány templomromjának köveit a törökök [[Pilisvörösvár|Vörösvárra]] szállították, és ott építkezésre használták fel”'',<ref>Országos Levéltár. Kincstári Levéltár. Acta Ordinum et Monialium. Acta Augustinianorum. Fasc. 3., Nr., 44. 1714. Idézi: Hegyeshalmi Hajnalka: A pilisszentiváni római katolikus templom története. Német Nemzetiségi Önkormányzat Pilisszentiván, 2007</ref> de vallomást tett a templom akkor még látható romjairól egy budai ágostonos atya is, [[1723]]-ból.<ref>Balogh Lajos (szerk.) Pilisszentiván község monográfiája 1708–1964. Kézirat. Idézi: Hegyeshalmi Hajnalka: A pilisszentiváni római katolikus templom története. Német Nemzetiségi Önkormányzat Pilisszentiván, 2007</ref> Ugyancsak egy egykori templom (vagy kolostor) létezését támasztja alá az az adat is, hogy az [[1838]]-as nagy esőzések idején a [[Vadász-réti-patak]] egy [[1665]]-ben öntött harangot sodort le a falu határába<ref>Hegyeshalmi Hajnalka: A pilisszentiváni római katolikus templom története. Német Nemzetiségi Önkormányzat Pilisszentiván, 2007</ref> (a harang ma is megvan és a templom lélekharangjául szolgál).
A mai Pilisszentiván ismert múltja az [[1724]]-es évig vezethető vissza, ekkor érkeztek az előzőleg gyakorlatilag néptelen területre – amely [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] adományozása révén [[1709]] óta a [[Buda (történelmi település)|budai]] [[Szent Ágoston regulája|ágostonosok]] birtokához tartozott – az első, [[Németország]]ból magyar földre költöző telepesek. Az itt letelepült családok hosszú ideig nem gondolhattak templomépítésre, hiszen a megélhetéshez is kemény munkára volt szükségük, ezért ebben az időszakban az ágostonosok házi kápolnájában tartott istentiszteleteken vehettek részt. (Valahol a mai óvoda helye körül állhatott.)
[[1750]]-ben az ágostonosok pilisszentiváni birtoka [[Tersztyánszky József]] [[esztergom]]i alispánra szállt, aki elbontatta az ágostonosok kápolnáját és felszámoltatta a körülötte létesült temetőt; az új temető megnyitására [[1752]]-ben került sor, és a temető területén három évvel később, [[1755]]. [[szeptember 13.|szeptember 13-án]] letették egy új kápolna alapkövét. Az építkezés lassan haladt – az épület ugyan [[1759]]-ben már állt, de az [[1764]]-es püspöki vizitáció jegyzőkönyve szerint még mindig nem volt teljesen készen –, és a felhasznált építőanyagok silány volta miatt már [[1774]]-ből szinte romos állapotúként említik ''(„Ecclesiola lurida proxima ruinae”)''.<ref>Marlok István: Adalékok Pilis megye török utáni település-történetéhez. Székesfehérvár, 1977. Különlenyomat a Székesfehérvári Egyházmegye jubileumi névtárából. 45. o. Idézi: Hegyeshalmi Hajnalka: A pilisszentiváni római katolikus templom története. Német Nemzetiségi Önkormányzat Pilisszentiván, 2007</ref>
=== A templom építése ===
A mai templom építése [[1780]]-ban kezdődött meg a [[Nepomuki Szent János]]ról elnevezett, előző kápolna helyén, [[Nöpauer Máté]] híres budai építőmester tervei alapján. Az építkezés érdekessége, hogy sem az akkori földesúr, [[Majthényi Károly (királyi tanácsos)|Majthényi Károly]], sem a [[Nagy Ignác (püspök)|fehérvári püspök]] nem járult hozzá anyagilag, tehát a beruházást a szín katolikus község lakói teljesen önerőből bonyolították le. Az anyagi források összegyűjtésének nehézsége okozhatta, hogy az építkezés ezúttal is elhúzódott, a templom csak [[1796]]-ban készült el teljesen.
Az épület akkori kinézetéről egy [[1799]]-es feljegyzés tanúskodik, ebből tudható, hogy a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt, fatornyos templomnak „egy elhanyagolt gyóntatószéke és szószéke” volt, keresztelőkúttal még nem rendelkezett; hordozható oltárkővel volt felszerelve, ereklyéi nem voltak, s az [[Eucharisztia|Oltáriszentséget]] sem őrizték itt. Ugyanezen híradás szerint a templomnak két harangja volt, közülük a 100 font súlyú nagyharangot [[Budakeszi]] templomától, kisebb, 30 fontos párját pedig a földesúrtól vásárolta a közösség.<ref>1799. évi vörösvári Canonica Visitatio. Idézi: Hegyeshalmi Hajnalka: A pilisszentiváni római katolikus templom története. Német Nemzetiségi Önkormányzat Pilisszentiván, 2007</ref>
=== Az első felújítások ===
[[Fájl:Pilisszentiván főtere a felújított templommal.jpg|bélyegkép|balra|Pilisszentiván főtere a 2013-ban felújított templommal]]
A [[19. század]] elején megkezdett felújítások közül az első a torony szilárd anyagból történő megépítését célozta, [[1805]]-től. [[1812]]-ben azért volt szükség némi helyreállításra, mert az akkor már három harang közül a legnagyobbik, 200 font súlyú harang leszakadt. E felújítások jól sikerülhettek, mert az 1817-es püspöki látogatás jegyzőkönyve kifejezett elégedettségről tanúskodik. Ugyanekkor a templomnak már [[orgona (hangszer)|orgonája]] is volt.<ref>1817. évi vörösvári Canonica Visitatio. Idézi: Hegyeshalmi Hajnalka: A pilisszentiváni római katolikus templom története. Német Nemzetiségi Önkormányzat Pilisszentiván, 2007</ref>
A következő nagyobb felújításra több mint húsz évvel később, [[Venisch Ferenc]] vörösvári plébánossága idején kellett sort keríteni, a legfontosabb feladat ekkor a tető helyreállítása volt a beázások miatt.<ref>Székesfehérvári Püspöki Levéltár 4578. 437/1838</ref> A [[19. század]] hátralévő részében a templomon lényegi változtatások nem történtek, az esetenkénti felújítások csak az állagmegóvást célozták. Kivételt képezett ez alól a század legutolsó éveiben lefolytatott mennyezetfelújítás, melynek során a korábbi stukatúr gerendák helyére acél és téglaépítésű gerendázat került, s a munkálatok ideje alatt az istentiszteletek egy lakatlan magánháznál voltak megtartva.<ref>Székesfehérvári Püspöki Levéltár 4578. 1309/1898</ref> [Később ez utóbbi épület lett a pilisszentiváni községháza.]
=== A 20. században ===
[[Fájl:A pilisszentiváni templom toronysisakjának felújítása.jpg|bélyegkép|A toronysisak korrózióvédelmi felújítása 2013 őszén]]
[[Fájl:A pilisszentiváni templom belső felújítása 2013.jpg|bélyegkép|A templom belső tere a 2013-as felújítás idején]]
A [[barnakőszén|szénbányászat]] megindulásával ugrásszerű növekedésnek indult a község lakosságszáma, és bár a máshonnan ide költözött bányászok nem mind voltak hitüket gyakorló katolikusok, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a pilisszentiváni templomot bővíteni kell. Erre [[1914]]-ben került sor, s az akkori átalakításokkal érte el a templom a jelenlegi méretét, illetve nyerte el mostani formáját. A munkálatok részét képezte a régi kórus újjáépítése, az ily módon használhatatlanná vált orgona lecserélése, és számos berendezési tárgy újrafestése is.<ref>Székesfehérvári Püspöki Levéltár 4578. 1242/1913</ref> Az első világháború lezárását követő évben, [[1919]]-ben az egyházközség önálló plébániai jogkört kapott, ily módon a felújított és kibővített templom is plébániatemplomi státuszra emelkedett.
A legutolsó nagyobb, látványos és az épület szerkezetét is érintő átalakítás [[1941]]-ben történt, amikor az összesen 9, addig négyszögletes alakú ablakot új, nagyobb és íves alakú ablakokra cserélték; az új, színes mintás üvegezésű ablakokat [[Zsellér Imre]] [[budapest]]i ablakfestő mester készítette. Néhány ezek közül pár évvel később, a [[második világháború]] alatti bombázások következtében megrongálódott, helyreállításukat [[Palka József]] üvegfestő vállalta és végezte el. Az előtérben, a bejárattól balkézre található lourdes-i barlang [[1949]]-ben létesült; néhány évvel később, [[1954]]-ben pedig ismét új orgonát kapott a templom.
== A templom berendezése ==
A pilisszentiváni templom berendezése viszonylag dísztelen, oltárképe nincs, csak egy oltárkeresztje; a belső teret ezen felül két nagy méretű festmény és néhány szobor díszíti.
* Az oltárkeresztet Tiberius Metzger helyi asztalosmester készítette és ajánlotta fel a templom számára, pontosan nem ismert időpontban, valamikor [[1860]] körül.<ref>Gátas Istvánné: Über das Kreuz in der Sanktiwaner Kirche. Szentiváni Újság, I. évf. 9. szám, 1991. szeptember, p9.</ref><ref>[[Hegedűs András (újságíró)|Hegedűs András]]: Séta Pilisszentivánon. Pilisszentiváni Helytörténeti Közhasznú Egyesület, 2013.</ref>
* A templom két festménye [[Feszty Masa]] alkotása, mindkettő [[1950]]-ben készült Roderburg Ernő plébános megrendelésére. A „Szűz Mária oltalma – templomunk felajánlása Szűz Máriának” című festmény eredetileg oltárképnek készült és 25 éven keresztül akként is használták; érdekessége, hogy a mellékalakokat az alkotó pilisszentiváni lakosokról mintázta. A másik kép a bányászok védőszentjét, [[Szent Borbála|Szent Borbálát]] ábrázolja. Ez utóbbi ma a szembemiséző oltár fölött, a másik pedig azzal átellenben, a templomhajó keleti oldalán helyezkedik el.
* A márványból készült szembemiséző oltár [[1988]] óta tartozik a templom berendezéséhez, készítője Peller József pilisvörösvári kőfaragó volt.
* A karzatra felvezető csigalépcső Rádler György és családja ajándéka volt a templom részére, a felajánlók [[1981]] húsvétján beépítve adták át az egyházközségnek a fából faragott és esztergályozott műtárgyat.
[[Fájl:A pilisszentiváni templom toronyórája.jpg|bélyegkép|A toronyóra]]
* A templom jelenlegi, 10 regiszteres, mechanikus orgonája [[1989]]-ben készült Váradi István budapesti orgonaépítő mester műhelyében.
* A toronyban négy harang található, ezek közül hármat [[1922]] és [[1925]] között öntöttek, míg a negyedik az 1665-ből származó, a falu határában 1838-ban talált lélekharang, amit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma [[2003]]-ban védett kulturális örökséggé nyilvánított.
* A jelenlegi toronyóra felszentelése [[1999]]. [[december 31.|december 31-én]] történt, a szertartást [[Ladocsi Gáspár]] püspök végezte.
* A homlokzat két fülkéjében, szimmetrikus elhelyezésben két szobor található, ezek Bicskei István alkotásai. A [[süttő]]i fehér [[mészkő (kőzet)|mészkő]]ből készült szobrok egyike [[Szent Anna|Szent Annát]] ábrázolja a gyermek [[Szűz Mária|Máriával]], a másik pedig [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]]et a kis Jézussal.
== A templom papjai ==
=== Plébánosok ===
[[Fájl:A pilisszentiváni templom Szent József-szobra.jpg|bélyegkép|150px|Szent József szobra]]
*1919-ig: a templomot a [[pilisvörösvár]]i [[Nagyboldogasszony-plébániatemplom (Pilisvörösvár)|plébánia]] plébánosa látta el.
*1919–1922: Reichardt András
*1922–1925: Nagy Ipoly
*1925–1948: Kotzó Árpád
*1948–1971: Roderburg Ernő<ref>ifj. Neubrandt Ferenc: A pilisszentiváni római katolikus templom története. Szentiváni Újság, 1993. január p10</ref>
*1971–1983: Angeli András
*1983–1995: Haut József
*1995–2010: Balla Sándor
*2010 (pár hónapig): Szabó Gyula
*2010-től: a templomot a [[solymár]]i [[Szűz Mária neve templom (Solymár)|plébánia]] plébánosa látja el.
:(2010–2014: [[Kertész Péter (pap)|Kertész Péter]]
:2014–2021: Kiss Csaba
:2021-től: Szemere János)
=== Káplánok ===
*1959-1962: [[Harangozó Imre (pap)|Harangozó Imre]]
*1962-1968: Bajor Ernő
*1968-1972: Réczés András
*1972-1977: Horváth József
*1977-1978: [[Gromon András]]<ref>ifj. Neubrandt Ferenc: Községünk múltjából. Szentiváni Újság, 1993. március p08</ref>
== Képgaléria ==
<gallery class="center">
|A templom Szűz Máriát ábrázoló oltárképe, Feszty Masa alkotása (1950)
|A Szent Borbálát ábrázoló festmény a szembemiséző oltár fölött található, ugyancsak Feszty Masa műve 1950-ből
Kép:Inner parts of the Catholic Church of Pilisszentiván 2.JPG|A templom belső tere a bejárat felől
Kép:Organ in the Catholic Church of Pilisszentiván 1.JPG|Az orgona manuálja
Kép:Organ in the Catholic Church of Pilisszentiván 4.JPG|Az orgona a szakrális tér felől nézve
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{portál|vallás||katolicizmus}}
[[Kategória:Pest megye műemlékei]]
[[Kategória:Magyarország 18. századi katolikus templomai, kolostorai]]
[[Kategória:Magyarország barokk vallási építményei]]
[[Kategória:A Székesfehérvári egyházmegye templomai és kolostorai]]
[[Kategória:Pilisszentiván]]
[[Kategória:Pest megye keresztény templomai, kolostorai]]
[[Kategória:Katolikus Szűz Mária-templomok]]