Szabó Aladár (lelkész, 1860–1944) forrásának megtekintése

{{egyért2|az 1862-ben született lelkészről|Szabó Aladár (egyértelműsítő lap)}}
{{Teológus infobox
|név  =
|terület = [[Magyarország]]
|kor = – ''[[20. század]]'' –
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum =
|születési hely =
|halál dátuma =
|halál helye =
|iskola vagy irányzat = [[református teológia]]
|érdeklődés =
|rájuk hatott =
|hatottak rá =
|fontosabb nézetei =
|fontosabb művei =''Belmissziói kalauz''
|aláírás =
|honlap =
}}
'''Szabó Aladár''' ([[Tác]], [[1862]].<ref>Szinnyei szerint 1860-ban született; ugyanakkor keresztelési bejegyzése alapján az 1862 a helyes dátum. Keresztelési bejegyzését lásd: https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFK2-MJY</ref> [[december 12.]] – [[Gödöllő]], [[1944]]. [[április 26.]]) bölcseleti doktor, református lelkész, 1891-től 1905-ig a [[Károli Gáspár Református Egyetem|Budapesti Református Teológiai Akadémia]] tanára, ifjabb [[Szabó Aladár (lelkész, 1890–1948)|Szabó Aladár]] (1890–1948) református lelkész édesapja.
==Élete==
Tácon született, ahol apja református lelkész volt. A gimnáziumot [[Pozsony]]ban és [[Pápa (település)|Pápán]], a teológiát 1880-tól 1884-ig [[Budapest]]en végezte. Már mint teológus buzgólkodott a bibliai vasárnapi iskolák felállításában. Félévi [[edinburgh]]i tartózkodása után hazatérve Budapesten lett hitoktató, majd [[Budapest X. kerülete|Kőbányán]] segédlelkész, míg 1887-ben helyettes, 1891-ben rendes tanára lett a budapesti teológiai akadémiának. 1890. március 11-én bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1892-ben kezdette meg a református skót misszió imatermében a magyar vallásos estélyek tartását. Ugyanazon évben feleségével együtt megalapította a Lorántffy Zsuzsánna-egyletet. 1894-ben az ifjúsági egyletek kongresszusán képviselte [[Magyarország]]ot. 1896-ban az evangélikus keresztyén szövetségek [[london]]i gyűlésén ismét jelen volt. [[Németország|Német-]], [[Franciaország]]ban, [[Anglia|Angliában]] és [[Svájc]]ban gyakran megfordult. 1904-ben a református egyházak nagy világgyűlésén György Endrével együtt ő képviselte a konvent megbízásából a magyar református egyházat és több városban 26 beszédet tartott angol nyelven. 1903-ban alapította a Bethánia egyletet. Beszélt, írt és olvasott franciául, németül és angolul, valamint magyarul. 1905. április 18-án a budapesti református egyház VIII. kerületi lelkészi állására választották meg. Itt 1938-ig szolgált, ekkor nyugdíjba vonult. 1895 és 1903 között, majd 1906-tól választmányi tagja volt a [[Magyar Protestáns Irodalmi Társaság]]nak.
==Írásai==
Cikkeket és költeményt írt a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (1885. czikk, 1886. költ., 1889. Nehány szó a vasárnapi iskolák multjáról és könyvism., 1890. Beszéd, melyet mondott a budapesti ref. főgymnasium által tartott ünnepélyen 1890. okt. 31., 1892. A Comenius-ünnepélyek jelentőségéről, 1896. Erasmus és Luther kora, A zenéről); a Prot. Szemlében (1890. könyvism., 1894. A prot. hittani alapelvek hatásáról, 1895. A belmissio eszmei szempontból, 1896. A tudomány szabadsága és a ker. hit.)
==Munkái==
* A philosophia jövője. Budapest, 1890. (Különny. a Prot. Szemléből).
* Locke. Budapest, 1890.
* Ne kisértsd az Istent. Budapest, 1893. ([[Koszorú (könyvsorozat)|Koszorú]]. Hasznos Könyvek Tára 2.)
* Lelki harmat. Elmélkedések, imák az év minden napjára. Budapest, 1894.
* Budapestről Londonig. Emlékezés a keresztyén ifjúsági egyesületek XIII. világkongresszusára. Budapest, 1894. (Különny. a Prot. Egyh. és Isk. Lapból).
* Livingstone utazásai és felfedezései. Budapest, 1895. (Koszoru. A m. prot. irodalmi társ. népies kiadványai 20.)
* Uj óramutató. Budapest, 1896. (Ism. Prot. Szemle).
* A keresztyén egyház eszményképe. Beköszöntő beszéd. Budapest, 1905.
* Jézus élete. Budapest, 1907.
* Két érdekes congressus. Protestáns Szemle, 1908.
* A diakonissza-munkáról. Budapest, 1909.
* A ref. egyház a 20. század elején. Budapest, 1910.
* Az angol királyok trónralépési nyilatkozata. Budapest, 1910.
* Külmissziói kalauz. Budapest, 1911. ''([[A Protestáns Irodalmi Társaság Házi Kincstára]])''
* Az őskeresztyénség és a misszió. Theológiai Szaklap, 1911.
* A keresztyénség elterjedése a világon. Budapest, 1914.
* Kegyelem által (Visszaemlékezések). Budapest, 1941.
Terjedelmes előszót írt a Drumond H. «Természeti törvény a szellemi világban» c. munkájának magyar fordítása elé (1895.), melynek felülvizsgálója szintén ő volt. Részt vett az ó-szövetség új fordításában is.
Szerkesztette a Hajnalt; egyik szerkesztője volt a Koszoru (1893.) első négy füzetének és az Evangelische Blätter aus Ungarn (1897-98.) első évfolyamának és szerkeszti a Keresztyén Hiradó c. havilapot 1895-től.
== Jegyzetek ==
<references/>
==Források==
* {{szinnyei|ALL}} [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/s-A6233/szabo-aladar-AB48D/]
* {{MProtETL|3}} [http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=2651]
* {{Pim|70654}}
==További információk==
* {{forrásjelzés-Pallas}}
* {{Révai nagy lexikona}}
* ''A Budapesti Református Theológiai Akadémia története''. Szerk. Pap László és Bucsay Mihály. Bp., Református Egyetemes Konvent Sajtóosztálya, 1955.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Vallás}}
[[Kategória:Magyar református lelkészek]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:Budapesti Református Teológiai Akadémia oktatói]]
[[Kategória:1862-ben született személyek]]
[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]]