Szabó János (forradalmár, 1897–1957) forrásának megtekintése

{{egyért2|a 'Szabó bácsi' néven ismert 1956-os forradalmárról|Szabó János (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=
|kép=<!-- Wikidatából -->
|képméret=
|képaláírás=Emléktáblája egykori lakhelyén, a Lövőház utca 15. szám alatt
|típus=
|születési név=<!-- Wikidatából -->
|születési hely=<!-- Wikidatából -->
|születési dátum=
|halál helye=<!-- Wikidatából -->
|halál dátuma= <!-- Wikidatából vagy {{életkor-holt|év1|hónap1|nap1|év2|hónap2|nap2}} -->
|állampolgárság=
|nemzetiség=
|házastárs=<!-- Wikidatából -->
|élettárs=<!-- Wikidatából -->
|gyermekei=<!-- Wikidatából -->
|szülei=
|szakma=<!-- Wikidatából -->
|iskolái=<!-- Wikidatából -->
|művésznév=
|becenév=
|aláírás=<!-- Wikidatából -->
|weboldal=<!--http:// nélkül! - Wikidatából -->
|blog=
|IMDb=<!-- Wikidatából -->
|PORT.hu=
|wikicommons=<!-- Wikidatából -->
}}
'''Szabó János''' ([[Zaguzsén]], [[1897]]. [[november 17.]] – [[Budapest]], [[1957]]. [[január 19.]]) gépkocsivezető, az [[1956-os forradalom]] idején a [[budapest]]i [[1956-os Széna téri harcok|Széna téri összecsapások]] során a szabadságharcosok legendás parancsnoka, akit mindenki '''Szabó bácsi''' néven ismert. A forradalmat követő megtorlások során kivégezték.
Édesapja tanító volt, de meghalt, amikor János hároméves volt. Édesanyja elhagyta a gyermeket, aki így először menhelyen nevelkedett, majd egy család vette magához 15 éves koráig. Gyermekkora nagyon hasonlít Móricz Zsigmond Árvácskájához. Annak ellenére, hogy nagyon sanyarú körülmények között él, [[Temesvár]]on két polgári iskolát végzett el és megszerezte a géplakatosi szakképesítést, ami abban az időben egy igen komoly megbecsüléssel övezett szakma volt. Az I. Világháborúban, 17 évesen önkéntesnek jelentkezik a magyar hadseregbe és az orosz fronton felderítőként tevékenykedik. Egy alkalommal hét hadifoglyot ejt egymaga, amiért a Nagy Ezüst vitézségi érdemrendben részesül.  Az 1918-as békekötés Olaszországban éri. Innen tér haza és áll be a Vörös Hadseregbe 1919-ben, amikor értesül arról, hogy az felszabadító hadműveleteket indított az elcsatolt területeken. Részt vesz a felvidéki harcokban, de amikor a győztes csapatokat a parancsnokság visszarendeli Budapestre, csalódottságában elhagyja az országot és belép a francia Idegenlégióba. Két évre rá Bulgáriában hadakozik egységével, ahonnan megszökik és szülővarosába megy, amely ekkor már Romániához tartozik. 1942-ben Magyarországra költözik, majd a II. Világháborút követően, fölül a propagandának és belép a Kommunista Pártba. Azonban a "kék cédulás" választás és a kommunista hatalomátvétel miatt kiábrándul mindenféle politikából és 1949 kemény telén, a befagyott Dráván átkel Jugoszláviába, ahol azonban a határőrök elfogják. Három hónapra becsukják, majd visszaadják a magyar a hatóságoknak. Tiltott határátlépés miatt ismét börtönbe kerül. Szabadulása után 1953-ban letartóztatja az ÁVH. Egy éven kihallgatják, verik és úgy kezelik, mint jugoszláv kémet. 1956 októberében, mint karizmatikus, képzett hadfi, már a második napon a Széna tér választott parancsnoka lesz és október 28-án sikeresen visszaveri a szovjet tankok támadását. A tűzszünet kihirdetése után egysége a II. kerületben tölt be rendfenntartó feladatot (Forrás: Dr. Hidán Csaba: "Akikért a harang szól". - youtube.com).
''„Szerény kisöreg volt”'' – emlékszik meg róla [[Gosztonyi Péter]], aki [[1956]]. [[november 3.|november 3-án]] találkozott vele, amikor Szabó bácsi hiába kereste [[Maléter Pál]]t a [[Kilián laktanya|Kilián laktanyában]]. Ugyancsak Gosztonyi megemlékezése szerint a műegyetemisták „‘56 Bem apójának” nevezték Szabó bácsit.
==1956-ban==
{{Lásd még|1956-os Széna téri harcok}}
Az ellenállókhoz [[október 26.|október 26-án]] csatlakozott. A tömegben állva figyelte, ahogy beérkezett egy fegyverekkel megrakott teherautó. A felkelők szóltak az ott állóknak, hogy segítsenek lerakodni. Szabó bácsi saját elbeszélése szerint ő maga is bevitt pár puskát és amikor nézegetni kezdte az egyiket, valaki azt mondta neki. ''„Na, bátyám, ha már a kezében van, tartsa is meg, és maradjon köztünk azzal a nagy bajuszával, legalább megismerjük.”'' Szóba elegyedett a „fiatal gyerekekkel”, és miután úgy látta, ugyanazt akarják, amit ő, úgy döntött, hogy tényleg marad. Szabó bácsi a későbbiekben is nagyon népszerű volt a Széna téren harcoló [[pesti srácok]] közt és részben ennek köszönhette, hogy végig megmaradt főparancsnoknak. (A [[Corvin köz]]ben leváltották a fővezért, és más csoportoknál is gyorsan változott a vezetés.)
===A fegyverszüneti tárgyalások===
[[Eörsi László]] történész habozó, óvatos vezetőnek mutatja be Szabó bácsit, aki hajlott arra, hogy a konfliktusok helyett kompromisszumos megoldásokat keressen, arra is képes volt azonban, hogy keményen és határozottan képviselje emberei és a forradalom érdekeit.
Az október 25-én alakult Széna téri csoportot a másnap este tárgyalásra érkező [[Kővágó Sándor]] alezredes, a  Bem laktanya parancsnoka szerint kezdetben nem Szabó bácsi, hanem egy nem azonosított egyetemista vezette, aki határozottan visszautasította a fegyverletételt a szovjetek kivonulásáig és az [[ÁVH]] feloszlatásáig.
Az alezredes másnap már Szabó bácsival találkozott, mint a csoport vezetőjével, aki hajlandó volt tárgyalni arról, hogy ne lőjenek a szovjetekre, és hogy küldjék haza a tizenhat éven aluliakat. Ezek egy része valóban haza is ment, a legtöbben azonban nem voltak hajlandóak.
Még ugyanaznap este Deák Ferenc őrnagy a [[Forradalmi Szövetség]] vezetőivel, Butkovszky Emánuellel és Kovács Dénessel ismét a Széna téren jártak, ahol ismét tárgyaltak a felkelőkkel, köztük Szabó bácsival, továbbá [[Bán Róbert (1956-os felkelő)|Bán Róbert]] és [[Ekrem Kemál]] parancsnokhelyettesekkel. A felkelők felhördültek, amikor a katonák reggel hét óráig fegyverletételre szólították fel őket a szabad elvonulás fejében.
A tárgyalás forró légkörben folyt – egy ízben a fegyverletételt követelő Kovács Dénesre fegyvert is fogtak, Deák őrnagyot pedig állítólag géppisztollyal térítették vissza, mikor el akart rohanni – és Eörsi László szerint Szabó bácsi hajlott volna arra, hogy teljesítsék a katonák követelését (és ajánlatát, hogy a 18 évnél idősebb felkelők fegyveres őrségben maradhatnak a [[Klement Gottwald Gyár]]ban), de végül a mindezeket határozottan elutasító társai mellé állt.<ref>[http://szabadnet.origo.hu/20061029aszena.html A Széna téri felkelők tűzszüneti tárgyalása] {{Wayback|url=http://szabadnet.origo.hu/20061029aszena.html# |date=20061108033721 }} – [[Origo.hu|Origo]], 2006. október 29.</ref> Deák azzal fenyegette őket, hogy harckocsikkal megerősített lángszórós és vegyi alakulatokkal megsemmisítik a csoportot. A döntést Szabó bácsi hozta meg, hogy senkit nem küldenek haza, másnap reggel azonban a csoport nem vállalta az egyenlőtlen harcot a magyar katonák, rendőrök szovjet harckocsikkal megerősített támadása ellen. Szabó bácsi adta ki a parancsot, hogy  hagyják el a bázist, mert azt a tankok rommá fogják lőni, de másnap térjenek vissza (később a tárgyalásokat követően a felkelők valóban visszakapták).
A felkelők, főleg a saját lakhelyükről kiszorított ipari tanulók, nem nyugodtak bele a fejleményekbe. A fegyverszüneti tárgyalásokban ezután Ekrem Kemálnak jutott főszerep. Október 29-én megszületett a megegyezés, a felkelők együtt járőrözhettek a honvédekkel.
[[Fájl:Dudás József és Szabó János sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|[[Dudás József]] és Szabó János sírja [[Budapest]]en. [[Új köztemető]]: 301.]]
Szabó bácsi ekkor mutatta meg „másik”, konfliktusvállaló arcát. Súlyos vitája volt a megállapodást megkötő [[Ekrem Kemál|Ekremmel]], amiért nem követelte ki, hogy az elkobzott fegyvereket is visszaadják felkelőknek. Sérelmezte, hogy Ekrem Kemál az ő kikerülésével kötötte meg a „Tüzet szüntess!” egyezményt. (''„Parázs vita keletkezett, mire ő az automata puskáját rám fogta azzal a kijelentéssel, hogy inkább agyonlő, de nem hagy magának dirigálni”'' – emlékezett vissza vitájukra Ekrem Kemál).
Ezután a Bem laktanyába is bement még aznap délelőtt, és azzal fenyegette meg a katonákat, hogy felmondja a megegyezést. Miután a rendőrség is elégedetlen volt, új tárgyalások kezdődtek, amelyeknek a [[Köztársaság téri csata]] híre vetett véget: Szabó bácsi sietve elhagyta a laktanyát a hírnökkel együtt.
=== A forradalom után ===
Felesége a Műszaki Egyetem bölcsődéjének pincéjében bújtatta, hiába kérte, hogy távozzon külföldre, maradni akart. Szabó abban bízott, hogy azok az ÁVH-sok, akiket az ő parancsára engedtek haza a harcok ideje alatt megmentik a legrosszabbtól. Az egyetem portása elárulta, és 1956. november 19-én letartóztatták. Az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|SZKP]] Elnökségének küldöttsége [[Dudás József]]fel együtt kettőjüket jelölte meg mint azonnal hadbíróság elé állítandóakat.
A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa Ledényi Ferenc hadbíró ezredes elnökletével 1957. január 14-én halálra ítélte, bár az eljárás alatt nyilvánvalóvá vált, hogy emberségesen bánt az ÁVH-s és pártfunkcionárius foglyaival. A négy nap múlva összeülő kegyelmi tanács tagjai közül sem emelt szót senki mellette. Mivel fellebbezésre nem volt lehetőség, másnap, január 19-én végrehajtották az ítéletet.<ref>{{Cite web |title=56-os Portál - Szabó bácsi |url=http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:tanulmanyok/1956/szabo_bacsi |work=www.rev.hu |accessdate=2020-08-19}}</ref>
Sírjának 1989-es exhumálásakor megállapították, hogy csontjai 35 helyen voltak eltörve. Feltehetően agyonverték.<ref>{{Cite web |title=1956 terei: Ellenállás a Szénán - Emlékezzünk a forradalomra |url=https://funzine.hu/hu/1956-terei-ellenallas-a-szenan/ |work=Funzine |accessdate=2020-08-19 |language=hu-HU}}</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek|oszlopok=1}}
== Irodalom ==
* Eörsi László: ''A Széna tériek 1956'' (1956-os Intézet, 2004)
* {{MÉL|ALL||ABC14240/14320.htm}}
* Országos Széchényi Könyvtár, 1956-os Intézet és Oral History Archívum, [http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:tanulmanyok/1956/szabo_bacsi Eörsi László tanulmánya]
* Drucza Attila: ''A Dudás-ügy. Létezett-e nemzeti bal? A megtorlás első pere. Dudás József és Szabó János elítélése, 1956''; tan. Tófalvi Zoltán; Porta Historica, Köröstárkány–Kápolnásnyék, 2017
==  További információk ==
* Eörsi László: [https://web.archive.org/web/20150912225020/http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/tanulmanyok/1956/szabo_bacsi Szabó bácsi]
* [https://web.archive.org/web/20080521003136/http://www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/szena/recenziok.html Szabó bácsi csoportja november 4. után]
* [https://web.archive.org/web/20061108033721/http://szabadnet.origo.hu/20061029aszena.html A Széna téri felkelők tűzszüneti tárgyalása] – [[Origo.hu|Origo]], 2006. október 29.
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Az 1956-os forradalom katonái]]
[[Kategória:A kommunizmus üldözöttei Magyarországon]]
[[Kategória:1897-ben született személyek]]
[[Kategória:1957-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1956-os tevékenységük miatt kivégzett emberek]]
[[Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban]]
[[Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek]]
[[Kategória:A Francia Idegenlégió katonái]]