Szabó T. Attila forrásának megtekintése

{{egyért2|Szabó T. Attiláról, a nyelvészről|Szabó Attila (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Szabó T. Attila
|kép=Szabó T. Attila.png
|képméret=
|képaláírás= [[Csomafáy Ferenc]] felvétele
|születési név=
|születési hely=[[Fehéregyháza]]
|születési dátum=[[1906]]. [[január 12.]]
|halál helye=[[Kolozsvár]]
|halál dátuma= [[1987]]. [[március 3.]] {{életkor-holt|1906|01|12|1987|03|03}}
|nemzetiség=
|házastárs= Csáti Éva
|gyermekei= [[Szabó T. Ádám]] <br>[[Szabó T. E. Attila]] <br>Szabó T. Áron
|szakma=nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, pedagógus, levéltáros
|aláírás=
}}
'''Szabó T(örpényi) Attila''' ([[Fehéregyháza]], [[1906]]. [[január 12.]] – [[Kolozsvár]], [[1987]]. [[március 3.]]) erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, [[Szabó T. Ádám]] nyelvész, művelődéstörténész és [[Szabó T. E. Attila]] biológus apja, [[Szabó T. Anna]] költő nagyapja.
==Élete==
Édesapja 1907-ben bekövetkezett halála után a család [[Dés]]re költözött. Előbb a dési gimnáziumban, majd a kolozsvári [[Református kollégium (Kolozsvár)|református kollégiumban]] tanult. 1924-től [[Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet|református teológián]] lelkészi végzettséget szerzett, az 1927/28-as tanévben a [[Rockefeller Alapítvány]] ösztöndíjasaként [[Edinburgh]] és [[St. Andrews (Skócia)|St. Andrews]] egyetemein hallgatott teológiai előadásokat. Erdélybe visszatérve [[Kutyfalva|Kutyfalván]] szolgált helyettes lelkészként, egyidejűleg a Degenfeld családnál vállalt nevelői munkát. A kolozsvári [[Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem|I. Ferdinánd Egyetemen]] magyar-angol szakos tanári diplomát szerzett. Egyetemi tanulmányai során négy kiváló kolozsvári tudós volt rá hatással: [[Kelemen Lajos (történész)|Kelemen Lajos]], [[Csűry Bálint]], [[György Lajos (irodalomtörténész)|György Lajos]] és [[Kristóf György]].
1930-tól helyettes középiskolai tanár volt a [[nagyenyed]]i [[Bethlen Gábor Kollégium]]ban, majd [[Zilah]]on a Wesselényi Miklós Kollégiumban. 1934-ben a ''Kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink a XVI-XIX. században'' című értekezésével a debreceni [[Debreceni Egyetem|Tisza István Tudományegyetemen]] doktori fokozatot nyert. 1936-tól Kolozsváron az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] levéltári kutatójaként Kelemen Lajos mellett dolgozott, 1940-től a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetemen]] a magyar nyelvészet tanára volt. Ugyanekkor nevezték ki a Magyar Nyelvtudományi Intézet igazgatójává, illetve az akkor megalakult [[Erdélyi Tudományos Intézet]] Nyelvészeti osztályának a vezetőjévé.
1945-ben, a [[Bolyai Tudományegyetem]] létrehozásakor a Nyelvtudományi Tanszék vezetője lett. 1952-ben eltávolították az egyetemről, és a [[Román Akadémia]] kolozsvári Nyelvtudományi Intézetében a román-magyar nagyszótár szerkesztéséhez osztották be, közben óraadó tanárként tevékenykedett a Protestáns Teológiai Intézetben. 1954-ben visszatérhetett az egyetemre, ahol 1971-ben történt nyugdíjazásáig a magyar nyelvtörténetet adta elő.
==Munkássága==
Pályája kezdetén irodalomtörténettel foglalkozott, de az 1930-as évektől kezdődően a nyelvészet, a nyelvjáráskutatás és a nyelvtörténet irányába fordult. Nagyenyedi és zilahi tanárkodása idején iskolai elfoglaltsága mellett mindkét városban településtörténeti kutatásokat végzett. ''A helynévgyűjtés jelentősége és módszere'' című módszertani tanulmányával (Magyar Nyelv 1934. 160-180.) elnyerte a [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[Sámuel–Kölber-díj]]át.
Nyelvészeti kutatásainak fő iránya az [[1940-es évek]]től kezdve Erdély élő névanyagának rendszeres összegyűjtése és azok egyeztetése a történeti levéltári adatokkal, illetve Erdély nyelvjárásainak nyelvföldrajzi felmérése volt. (Mintegy {{szám|650000}} adatot tartalmazó, megyénként rendszerezett erdélyi helynévtörténeti adattárának anyagát halála előtt az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban helyezte el, kiadását nem érhette meg.) Márton Gyulával és Gálffy Mózessel közös munkája, a ''Huszonöt lap "Kolozsvár és vidéke népnyelvi térképé"-ből'' az első magyar [[Nyelvatlasz (Erdély)|nyelvatlasz]]-kiadvány. Szintén hármójuk munkájaként készült el 1969-re ''A moldvai csángó nyelvjárás atlasza,'' amely akkor a cenzúra miatt nem jelenhetett meg.
Ezekhez adódott hozzá az 1940-es évek közepén az erdélyi oklevélszótár anyagának gyűjtése, amely végül ''[[Erdélyi magyar szótörténeti tár|Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár]]'' címen jelent meg. A 15. század közepe és a 19. század vége közötti időszakból a történeti [[Erdély]], [[Kővárvidék]] és [[Máramaros]] iratanyagából (birtok- és szolgálatösszeírások, végrendeletek, osztálylevelek, kelengye- és tárgylajstromok, vallatási jegyzőkönyvek, csere- és adásvételi iratok, nyugták, költségjegyzékek, körlevelek, egyházlátogatási, törvénykezési, városi, falusi, széki jegyzőkönyvek, anyakönyvek, jobbágykezeslevelek, naplók) másfélmillió szócikket tartalmazó gyűjtött, amelynek anyagát azonban csak részben sikerült feldolgoznia, életében összesen az első négy kötet jelent meg.
Szerkesztette az ''Erdély'' (1938–39), az ''[[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–1947)|Erdélyi Múzeum]]'' (1941–47) című folyóiratokat, illetve az ''[[Erdélyi Tudományos Füzetek]]'' (1941-47) és ''Magyar Népnyelv'' (1941-43) című kiadványokat. Tanulmányai az ''Erdélyi Múzeum'', a ''[[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények]],'' a ''[[Korunk]],'' a ''[[Magyar Nyelv (folyóirat)|Magyar Nyelv]],'' a ''[[Magyar Nyelvőr]],'' a ''[[Magyar Nyelvjárások (évkönyv)|Magyar Nyelvjárások]],'' az ''[[Ethnographia]],'' illetve az ''[[Irodalomtörténeti Közlemények]]'' hasábjain jelentek meg.
Műveinek bibliográfiáját felesége, Csáti Éva állította össze.<ref>{{CitPer|aut=Buzás Pál|tit=Szabó T. Attila kalotaszegi kutatásai|per=Művelődés|tom=73|ann=2020|url=https://muvelodes.net/m/szabo-t-attila-kalotaszegi-kutatasai}}</ref>
[[Kép:Szabo T Attila sirja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Szabó T. Attila sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben.]]
===Főbb művei===
* [http://real-eod.mtak.hu/11692/ Az Erdélyi Múzeum Egylet XVI-XIX. századi kéziratos énekeskönyvei] (Kolozsvár, 1929) (REAL-EOD)
* Közép-Szamos vidéki határnevek (Kolozsvár, 1932)
* Adatok Nagyenyed XVI-XX. századi helyneveinek ismeretéhez. (Erdélyi Múzeum 1933.)
* Kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink a XVI-XIX. században (Zilah, 1934)
* A helynévgyűjtés jelentősége és módszere (Magyar Nyelv, 1934)
* [[Zilah]] helynévtörténeti adatai a XIV-XX. században (Torda, 1936)
* [[Dés]] helynevei (Kolozsvár, 1937)
* Niriș-[[Szásznyíres]] település-, népiség-, népesedés- és helynévtörténeti viszonyai a XIII-XX. században (Kolozsvár, 1937)
* Miért és hogyan gyűjtsük a helyneveket? (Kolozsvár, 1938)
* Magyarországi és erdélyi urak. Pálffy János emlékezései (I-II., Kolozsvár, 1939)
* Levéltári adatok faépítészetünk történetéhez (I-II., Kolozsvár, 1939)
* ''Bábony története és települése''; Minerva Ny., Kolozsvár, 1939 ''(Erdélyi tudományos füzetek)''
* Gyergyói helynevek a XVII-XIX. századból (Bp., 1940)
* A személynevek helyneveinkben (Debrecen, 1940)
* Palotay Gertrúd–Szabó T. Attila: ''Ismeretlenebb erdélyi magyar hímzéstípusok''; Néprajzi Múzeum, Bp., 1940 ''(A Néprajzi Múzeum füzetei)''
* ''A kalotaszegi nagybirtokok jobbágyságának szolgáltatása és adózása. 1640-1690''; Minerva Ny., Kolozsvár, 1940 ''(Erdélyi tudományos füzetek)''
* ''Erdély magyar egyeteme. Az erdélyi egyetemi gondolat és a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem története''; szerk. Bisztray Gyula, Szabó T. Attila, Tamás Lajos; Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1941
* [[Kalotaszeg]] helynevei I. Adatok (Kolozsvár, 1942, [[Gergely Béla|Gergely Bélával]])
* ''Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai''; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1942
* Palotay Gertrúd–Szabó T. Attila: ''Mezőségi magyar hímzések''; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1943 ''(Erdélyi tudományos füzetek)''
* A magyar helynévkutatás a XIX. században (Kolozsvár, 1944)
* ''Szolnok-Doboka magyarsága''; szerk. Szabó T. Attila; s.n., Dés–Kolozsvár, 1944
* A Kolozs megyei Borsa-völgy helynevei. (Kolozsvár, 1945, Gergely Bélával)
* A szolnok-dobokai Tőki völgy helynevei (Kolozsvár, 1945)
* Kolozsvár települése a XIX. század végéig (Kolozsvár, 1946)
* ''A Dobokai völgy helynevei''; bev., jegyz. Szabó T. Attila, Gergely Béla; Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1946
* Az "Erdélyi helynévtörténeti adattár" és az erdélyi helynévkutatás néhány kérdése. Magyar Nyelv 1958
* ''Előzetes jegyzetek román eredetű kölcsönszavaink középmagyarkori rétegéhez''; Univ., Cluj, 1962
* ''A kolozsvári becenevek a XVI-XIX. században''; Akadémiai, Bp., 1968 ''(Nyelvtudományi értekezések)''
* ''Haja, haja virágom. Virágénekek''; sajtó alá rend., bev. Szabó T. Attila; Irodalmi, Bukarest, 1969
* [http://mek.oszk.hu/09400/09447/# Anyanyelvünk életéből (Bukarest, 1970)] ([[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]])
*''A szó és az ember''; Kriterion, Bukarest, 1971 ''(Válogatott tanulmányok, cikkek)''
* ''[[Kriza János]]. Antal Árpád, Faragó József, Szabó T. Attila három tanulmánya''; 2. átdolg. kiad.; Dacia, Kolozsvárm 1971
*''Nyelv és múlt''; Kriterion, Bukarest, 1972 ''(Válogatott tanulmányok, cikkek)''
* ''A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák''; bev., jegyz. Farczády Elek, Szabó T. Attila; Kriterion, Bukarest, 1973
*''Erdélyi magyar szótörténeti tár'' (I–IV, Bukarest 1975-1984; V.-XIV. Budapest, 1993-2014)
*''Nép és nyelv''; Kriterion, Bukarest, 1980 ''(Válogatott tanulmányok, cikkek)''
* ''Nyelv és irodalom''; Kriterion, Bukarest, 1981 ''(Válogatott tanulmányok, cikkek)''
* ''Tallózás a múltban''; Kriterion, Bukarest, 1985 ''(Válogatott tanulmányok, cikkek)''
* ''Nyelv és település''; vál., sajtó alá rend. Szabó T. Ádám; Kriterion, Bukarest, 1988 ''(Válogatott tanulmányok, cikkek)''
* ''Erdélyi múzeum''; szerk. Szabó T. Attila; Magyar Néprajzi Társaság–Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1990
* ''Erdélyi magyar történeti helynévmutató''; Szabó T. Attila hagyatéka alapján összeáll. Szabó T. Ádám; ELTE, Bp., 1994 ''(Magyar névtani dolgozatok)''
* ''Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése, 1-15.''; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 2001-2010<ref>{{cite web|url=eha.elte.hu |title=Erdélyi helynévtörténeti adattár és Interaktív névföldrajzi atlasz |publisher=ELTE |accessdate=2017-11-25}}</ref>
=== Szerkesztései ===
*[[Kristóf György Emlékkönyv]] (1939)
*[[Kelemen Lajos-emlékkönyv]] (1947, 1957)
=== Díjai, elismerései ===
1971-ben a helsinki Finnugor Társaság és a Magyar Nyelvtudományi Társaság tiszteleti taggá választotta, 1975-ben az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár első kötetének megjelenésekor a [[Román Akadémia]] díját nyerte el. 1977-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tiszteleti tagja lett. A Magyar Néprajzi Társaság [[Györffy István-emlékérem]]mel, a Magyar Nyelvtudományi Társaság [[Pais Dezső-díj]]jal tüntette ki, 1982-ben [[A Korunk Bolyai-díja|a Korunk Bolyai-díját]] vehette át. Halála után, 1987-ben neki ítélték a [[Bethlen Gábor-díj]]at is.
==Családja==
Felesége, [[Csáti Éva]] (1914–1996) fogorvos volt.<ref>[https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=Cs%C3%A1ti+%C3%89va+%C3%A9letei Csáti Éva életei]</ref>
Három fiuk született: [[Szabó T. Ádám]] nyelvész, művelődéstörténész, [[Szabó T. E. Attila]] biológus és Szabó T. Áron mérnők. Unokája [[Szabó T. Anna]] költő.<ref>http://port.hu/vamos_miklos_beszelget/pls/fi/films.film_page?i_film_id=69843&i_where=1&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_episode_id=172792</ref> (Attila lánya<ref>{{Cite web|url=http://www.minalunk.hu/Budaors/index.php?area=211&n=202&esemeny_id=9458|title=Alma és fája - Szabó T. Anna és Dr. Szabó T. Attila {{!}} Minálunk.hu - Budaörs|accessdate=2016-09-06|last=Minalunk.hu|work=www.minalunk.hu}}</ref>)
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
== Források==
* {{MÉL|ALL||ABC14240/14368.htm}}
* {{MNéprLex|4||4-1427.html}}
* {{RMIL|51|307–314|szabo-t-torpenyi-attila}}
== További információk ==
* [http://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/keresesujgy.phtml?tip=gyors&szerzo=szabo%20t.%20attila Szabó T. Attila művei a MEK-ben]
* [https://web.archive.org/web/20060818123708/http://www.iif.hu/db/emsz/index.html Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár Adatbázisa]
* SZ. Csáti Éva: [http://szabotattila.adatbank.transindex.ro Szabó T. Attila életmű-bibliográfiája]
* [http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=365 Szabó T. Attila kézirathagyatéka]
* [http://mek.oszk.hu/07500/07538/index.phtml Levéltári adatok faépitészetünk történetéhez. I. Fatemplomok és haranglábak] (MEK)
* [http://mek.oszk.hu/07500/07539/index.phtml Levéltári adatok faépitészetünk történetéhez. II. Székelykapuk és fazárak] (MEK)
* ''Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und [[Jakó Zsigmond Pál|Zsigmond Jakó]], 1-2.''; szerk. Benda Kálmán et al.; Trofenik, München, 1987-1988
* Kovácsné Papp Ildikó: ''Szabó T. Attila, a nyelvművelő nyelvtörténész''; HSAC, s.l., 1993
* ''Szabó T. Attila, 1906-1987''; szerk. Andó Éva et al.; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1996 ''(A hetvenes évek magyar nyelvészei)''
* [[Balassa Iván]]: ''Szabó T. Attila 1906-1987. Erdély nagy nyelvtudósa''; Püski, Bp., 1996
* ''Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 100. évfordulójára''; szerk. Bárth M. János; KRE BTK–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, Bp., 2006
* ''Az ember és a nyelv, térben és időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordulóján''; szerk. Benő Attila, T. Szabó Csilla; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016
== Kapcsolódó szócikkek ==
*[[Ars Medica]]
*[[Gusti magyar kapcsolatai]]
*[[Nyelvatlasz#Romániai magyar nyelvatlaszok|Nyelvatlasz Erdélyben 1918 után]]
*[[Nyelvemlékek Erdélyben]]
*[[Nyelvjáráskutatás Erdélyben]]
*[[Nyelvművelés Erdélyben]]
*[[Népi hiedelem Erdélyben]]
*[[Népi irodalom Erdélyben]]
*[[Néprajzi irodalom Erdélyben]]
*[[Zilah magyar irodalmi és művelődési élete]]
*[[Műfordítás Erdélyben]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Nyelvészet||Erdély|-|Kolozsvár|-}}
{{DEFAULTSORT:Szabo T. Attila}}
[[Kategória:Romániai magyar nyelvészek]]
[[Kategória:Magyar nyelvjáráskutatók]]
[[Kategória:Romániai magyar történészek]]
[[Kategória:Magyar levéltárosok]]
[[Kategória:Romániai magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Kolozsváriak]]
[[Kategória:Désiek]]
[[Kategória:1906-ban született személyek]]
[[Kategória:1987-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Györffy István-emlékérmesek]]
[[Kategória:Magyar Shakespeare-fordítók]]
[[Kategória:Magyar Örökség díjas személyek]]
[[Kategória:A kolozsvári református kollégium diákjai]]
[[Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek]]