Szatmári 12 pont forrásának megtekintése

A '''szatmári 12 pont''' a [[reformkor]]i törekvések jelentős momentuma és az [[1848-as törvények]] egyik előzménye volt. [[Szatmár vármegye]] országgyűlési követei 1841. február 24-én állították össze, válaszképpen [[Vas vármegye]] körlevelére, amelyben arra kérte a többi vármegyét, hogy dolgozzák ki követi utasításaikat a következő országgyűlésre. Szatmár vármegye közgyűlése a következő 12 pont megtárgyalását írta elő:
== A 12 pont ==
# Az [[ősiség]] eltörlése
# A hiteltörvény kiegészítése, telekkönyvi rendszer kialakítása, földhitelintézet felállítása
# Az úrbéri terhek kényszermegváltása a megváltott birtokok által fedezett kötvényekkel – a [[feudalizmus]] felszámolása
# A nemtelenek feltétlen birtoklási képessége
# Ugyanazok alkalmazhatósága bármely hivatalra
# A [[papság]] és az összes [[nemesség]] adózása a megyék szükségeire, az úgynevezett házi pénztárba.
# A [[céh]]intézmény és mindenféle egyedárúság eltörlése. Mindenki kötelezettsége, hogy útivámot fizessen.
# Iskolák állítása minden községben
# A [[cenzúra]] eltörlése
# A városokban a jogok egyenlő kiterjesztése minden egyes polgárra
# A polgári és büntető [[törvénykönyv]] új szerkezete.
# Általános választójog a [[népképviselet]] behozatalával ([[Werbőczy István|Werbőczy]]re hivatkozva)<ref name="Bagossy-Domahidy">Bagossy-Domahidy</ref>
=== Az egyes pontok részletezése, jelentőségének magyarázata ===
;1-2.
Mint [[Széchenyi István|Széchenyi]] [[Hitel (Széchenyi István)|Hitel]] c. művéből is tudjuk, a feudális birtokokra, elidegeníthetetlenségükből kifolyólag, nem lehetett hitelt felvenni, ami gátolta a haladást. Ezért ezt meg kell szüntetni, és korszerű hitelfelvételi lehetőséget biztosítani.
;3.
A [[jobbágy]]ok felszabadítása. A kárpótlási alaphoz szükséges pénzt a jobbágyok által fizetendő adóból tervezték levonni.
;4-6.
A nemesek és nem nemesek egyformán birtokolhassanak, egyformán viselhessenek minden állami és egyéb tisztséget, egyformán adózzanak. Utóbbinál [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] 1486:64. törvénycikkére hivatkoztak a főurak, főpapok és nemesek adózásáról.
;7.
Az útvám drágítja ugyan az áruforgalmat, de erősíti a belső piacot, és megtöri a nemesi adómentesség kiváltságát is.
;8.
A kötelező elemi iskolát már [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] elrendelte, de a feltételek azóta sem valósultak meg, ezeket a feltételeket akarta biztosítani ez a pont. [[Borsod vármegye]] körlevele alapján tervezték, hogy a költségeket az államosítandó egyházi javakból fedezzék.
;9.
A [[sajtószabadság]] az újságok előzetes cenzúrájának eltörlésével valósulhat meg.
;10.
A városok mentesítendőek a kamarai befolyás alól, a vezetők megválasztása terén a választójog kiterjesztendő minden polgárra.
;11.
[[Esküdtszék]]ek felállítása, a hatalmi ágak szétválasztása vármegyei és országos szinten is.
;12.
A nemesség helyett a teljes népességet be kell vonni az ország ügyeinek intézésébe. Itt Werbőczyre hivatkoztak.<ref>Fazekas, 177. old.</ref>
A pontok összeállítói több esetben is igyekeztek törvényidézetekkel bizonyítani, hogy a nép ősi jussairól van szó. Még ha ez ebben a formában nem is volt teljesen igaz, a szándék értékelendő.<ref name="Bagossy-Domahidy"/>
Érdemes megfigyelni, hogy mekkora az átfedés az 1848. március 15-én kinyomtatott 12 ponttal. Mindkettőben szerepel az úrbéri viszonyok eltörlése (szatmári 1. és 3, pesti 7. pont), a közteherviselés (szatmári 6, pesti 6. pont), a törvény előtti egyenlőség (szatmári 4. 5. 10. 11. és 12. pont, de gyakorlatilag majdnem mindegyik érinti, pesti 4. és 8. pont, külön belevéve a vallási tekintetben vett egyenlőséget is), a cenzúra eltörlése (szatmári 9, pesti 1. pont), esküdtszék létrehozása (szatmári 11, pesti 8. pont). Általánosságban megfigyelhető, hogy a szatmári pontok összeállítói gyakorlatiasabb szempontokat tartottak szem előtt, inkább a kisemberek jogaival foglalkoztak. A március 15-ei pontok összeállítói viszont nagyobb távlatokban tudtak gondolkodni, nagyobb beleszólást kértek az ország irányításába, viszont kimaradt követeléseikből olyan alapvető dolog, mint az iskolázottság terjesztése (még húsz évvel később is csak a tankötelesek fele járt iskolába,<ref>{{Cite web |url=https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz16.pdf |title=Magyarország száokban, 2016. 47. old. |accessdate=2024-12-5}}</ref> és 1880-ban még mindig közel 60% volt az analfabéták aránya!<ref>{{Cite web |url=https://acta.bibl.u-szeged.hu/58301/1/2013_kulturkapuk_011-042.pdf |title=T. Kiss Tamás: AZ ANALFABETIZMUS A dualizmus kori Magyarország kulturális/politikai problémája. 12. old. |accessdate=2024-12-5}}</ref>) A pontok nagy visszhangot váltottak ki az országos sajtóban, a [[Kossuth Lajos|Kossuth]] szerkesztette ''[[Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)|Pesti Hírlap]]'' és az ellenzéki, liberális vármegyék, Bihar, Borsod, Gömör, Sáros, Szabolcs, Torna is lelkesedéssel fogadták.<ref>Pók, 130. old.</ref>
== A pontok összeállítói ==
A 12 pont végleges megfogalmazója [[Somogyi Antal (politikus)|Somogyi Antal]]. Az állandó választmány elnöke: Darvay Ferenc másodalispán. Tagjai az egyházi rendből: Linczy József nagyprépost, Lázár János kanonok, Grinaeus Alajos „közoktató”, később egyetemi tanár, Hajós Nagy András károlyi lelkész. A nemesség köréből: Becsky Károly, Beszterczey Ferenc, Botka Lajos és Imre, Eötvös Mihály, Flekl Károly, Horváth Antal, Kovács Lajos, Mándy Péter, Nagy Elek, Nagy Ignác, Rába István, Somogyi Antal, Ujfalussy Miklós és hivatalból a szolgabírák. Szatmárról: Sztanaczky András, Breyer Lajos és Farkas János. Jegyzők: Vállyi Lajos és Riskó Ignác.<ref name="Bagossy-Domahidy"/>
== A pontok bukása ==
A pontok sikeres megfogalmazása reménnyel és lelkesedéssel töltötte el Szatmár vármegye népét, ez azonban nem tartott sokáig. A következő közgyűlésre, 1841. december 6-ra a vármegye két követe, [[Uray Bálint]] és [[Kende Zsigmond (alispán)|Kende Zsigmond]] becsődítette a kisnemeseket, akiket azzal uszított fel, hogy a tervezet szerint nekik is adót kell majd fizetniük.<ref name="Bagossy-Domahidy"/><ref name="Fazekas, 178. old">Fazekas, 178. old.</ref> (Ez a kettő egyébként eleve csalással és fenyegetéssel érte el, hogy képviselő lett. A választás napján leitatták a szavazókat és randalíroztak a városban.<ref>{{Cite web |title=SZON - Egykori véres választások Szatmárban |url=https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2024/06/egykori-veres-valasztasok-szatmarban |work=SZON - Egykori véres választások Szatmárban |date=2024-06-08 |accessdate=2024-12-05 |language=hu}}</ref>) A haladáspártiak hiába próbálták megérteni a pontok hasznosságát a felhergelt tömeggel, a szavazásra odacsődített kisnemesek úgy határoztak, hogy törvénytelen volt úgy elfogadni ezt a 12 pontot, hogy előbb nem hívták fel az egész nemesség figyelmét arra, milyen "merényletet" terveznek ellenük. A pontok megsemmisítése mellett elrendelték, hogy ha valaha is felmerül a nemesek megadóztatásának a terve, azt körlevélben előre kell nekik jelezni.
A 12 pont kiváltotta a nemzet csodálatát, maga [[Jókai Mór|Jókai]] úgy fogalmazott: „tizenkét üstökös csillag egyszerre az égen, együtt egy dicskört képezők, melynek ragyogó neve »népfenség«! Még most is ragyognak. Akkor nagy küzdelemnek voltak okozói, megyéről megyére. Még csak e szó kimondása is: »szatmári tizenkét pont«, a vihar jelszava volt.”<ref name="Fazekas, 178. old"/> A pontok bukása kiváltotta a nemzet megbotránkozását, de szellemük tovább élt a hét évvel később megfogalmazott 12 pontban és végül magukban a 48-as törvényekben.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{cite book
 | url = https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szatmar-varmegye-17E72/szatmar-varmegye-tortenete-bagossy-bertalan-domahidy-istvan-189CB/viii-az-alkotmanyos-kuzdelmek-kora-18251848-18C82/a-szatmari-tizenket-pont-18CA4/
 | author = Bagossy Bertalan, Domahidy István
 | chapter = Szatmár vármegye története. A szatmári 12 pont
 | editor = Borovszky Samu
 | title = Magyarország vármegyéi és városai.}}
* {{CitPer
 | url = https://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Le_14_2006/?pg=178&layout=s
 | aut = Fazekas Csaba
 | tit = Somogyi Antal kommentárjai a szatmári 12 ponthoz
 | per = Levéltári Évkönyv
 | misc = Miskolc
 | ann = 2006}}
* {{CitPer
 | url = https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZSM_Ek_12/?pg=130&layout=s
 | aut = Pók Judit
 | tit = A szatmári 12 pont visszhangja Szabolcs megyében.
 | per = SzSzB Megyei Levéltár Évkönyve I.}}
[[Kategória:Szatmár vármegye]]
[[Kategória:1841]]
[[Kategória:Magyar jogtörténet]]
[[Kategória:19. századi magyar történelem]]