Szecsuan forrásának megtekintése

{{Pinjin és magyaros}}
{{Kínai tartomány infobox
| Név = Sichuan
| Név kínai = 四川省
| Név pinyin = Sìchuān Shěng
| Rövidítés = 川 / 蜀
| Rövidítés pinyin = Chuān / Shǔ
| ISO 3116-2 = 51
| Térkép = China Sichuan.svg
| Név eredete = 川峡四路 (chuānxiá sìlù) rövidülése <br />四 (sì) – négy<br />川 (chuān) – folyó
| Közigazgatási szint = Tartomány
| Székhely = [[Csengtu]]
| Titkár = Zhang Xuezhong
| Kormányzó = Zhang Zhongwei
| Terület = 485 000
| Terület rangsor = 5.
| Népesség év = 2004
| Népesség = 87 250 000
| Népesség rangsor= 3
| Népsűrűség = 180
| Népsűrűség rangsor = 22
| GDP év = 2004
| GDP = 655,6 milliárd
| GDP rangsor = 9.
| GDP per fő = 7510
| GDP per fő rangsor = 26.
| Nemzetiségek = [[Han kínaiak|Han]] – 95%<br />[[Ji]] – 2,6% <br />[[Tibetiek|Tibeti]] – 1,5% <br /> [[Csiang]] – 0,4%
| Prefektúrák = 21
| Megyék = 181
| Járások = 5011
| Honlap = sichuan.gov.cn
}}
[[File:Cruising on the Yangtze 1983-30.jpg|bélyegkép|A Szecsuani-medence kijárata, a Jangce szurdoka]]
'''{{kínai|Sichuan|Szecsuan}}''' {{kiejtés|zh-Sichuan.ogg|}} ([[Kínai írás|kínai]]: 四川, [[pinjin]]: ''Sìchuān''; magyarosan hibásan írják még ''Szecsuán''nak is) a [[Kína|Kinai Népköztársaság]] közép-nyugati tartománya. Területe {{szám|485000}} km², lakossága 87 millió fő. Tartományi székhelye és legnagyobb városa {{kínai|[[Csengtu|Chengdu]]|[[Csengtu]]}}. 1997-ig {{kínai|Sichuan|Szecsuan}} tartomány része volt a hatalmas Jangce-parti nagyváros, {{kínai|[[Csungking|Chongqing]]|[[Csungking]]}} is, amelyet akkor a környező területekkel mintegy {{szám|83000}} km-en, 30 millió lakossal külön tartományi jogú várossá szerveztek.
==Nevének eredete==
A tartomány neve kínaiul négy folyót jelent.{{refhely|Kiss Lajos|600. o.}} Ezek a [[Jangce]], a {{kínai|[[Csialing|Jialing]]|[[Csialing]]}}, a [[Min-folyó]]; ami a negyediket illeti, arra vonatkozóan több nézet is van, általában a {{kínai|Tuo|To}}-folyót sorolják ide.{{refhely|Polonyi|310. o.}}
== Történelem ==
{{kínai|Sichuan|Szecsuan}}ban és a szomszédos {{kínai|[[Jünnan|Yunnan]]|[[Jünnan]]}} tartományban élt már az [[i. e. 11. század]]ban a félig-meddig mitikus '''{{kínai|ba|pa}}''' törzs vagy [[bó nép]], akiket később a kínai terjeszkedés asszimilált.
A [[bronzkor]]ban {{kínai|Sichuan|Szecsuan}} területén egy önálló, a kínaitól független magaskultúra alakult ki. A korai időkben kevés kapcsolata volt Kínával. Önálló írás ugyan kialakult, de a fennmaradt szövegek annyira [[mitológia|mitológikusak]], hogy történeti forrásnak csak korlátozottan alkalmasak. Államukat i. e. 316-ban a {{kínai|Qin|Csin}} fejedelemség hódította meg, amely i. e. 221-ben egész Kínát egyesítette. A területet betagozták a [[Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)|{{kínai|Qin-dinasztia|Csin-dinasztia}}]] birodalmába.
A terület határvidék maradt [[Tibet]] felé, és sokat szenvedett a Tibettel vívott háborúk miatt. Kínából küldött alkirályok uralkodtak felette jelentős autonómiával. Azokban az időszakokban, amikor Kínában meggyengült a központi hatalom, akkor gyakorlatilag független volt a medence uralkodója.
A kínaiak hamar kiépítették a kínai rendszerű [[mezőgazdaság]]hoz tartozó vízügyi létesítményeket. Ezt népességrobbanás követte.
A [[Mongólia|mongol]] hódítás elleni harc idején állami [[monopólium]]má tették a [[tea (növényfaj)|teakereskedelmet]]. A cél az volt, hogy pénzt szerezzen az állam [[ló|lovak]] vásárlására. A monopólium nagyon gyorsan lerombolta a gazdasági életet, majd a katonai védelem is összeomlott. A mongol [[Jüan-dinasztia]] Szecsuant is elfoglalta.
A [[Ming-dinasztia]] idején nagyszabású építkezések folytak. Főleg [[buddhizmus|buddhista]] vallási épületeket emeltek. Ezek ma is jó állapotban vannak. A 17. század közepén parasztháború tört ki. Nem a helyi parasztság lázadt fel, hanem Észak-Kínából törtek be felkelő hadak. A harcok elképesztő méretű pusztítással jártak. Utána több mint száz évig tartott a tartomány újra benépesítése. Ezt már a [[Csing-dinasztia|mandzsu dinasztia]] végezte el. Az ő uralmuk alatt, a 18. század elején szervezték rendes kínai [[tartomány|tartománnyá]] a {{kínai|Sichuan|Szecsuan}}i-medencét.
A [[második kínai–japán háború]] idején a japánok elfoglalták [[Peking]]et, [[Sanghaj]]t, [[Nanking]]ot, [[Wuhan]]t, tehát a kínai síkság nagyvárosait. Ekkor a [[Kuomintang]] kormány {{kínai|Sichuan|Szecsuan}} akkori legnagyobb városába, [[Csungking]]ba települt és itt maradt 1945-ig.
1949-ben, már a Kínai Népköztársaság kikiáltása után, a tartomány védelmét személyesen [[Csang Kaj-sek]] irányította. Ennek ellenére a kommunista csapatok nagyon gyorsan megszállták.
1955-től 1997-ig Szecsuán volt Kína legnépesebb tartománya. A nyolcvanas évek közepén már százmillió ember élt itt. 1997-ben is csak azért vesztette el vezető helyét a rangsorban, mert Csungking várost elválasztották a tartománytól és önállóan lett tartományi szintű igazgatási egység.
== Földrajz ==
{{kínai|Sichuan|Szecsuan}} földrajzilag a központi medencéből és az azt övező hegyvidékekből áll. Az egyébként teljesen zárt medencének egyetlen kijárata van, a [[Három-szurdok|Jangce szorosa]] kelet felé. A környező hegyláncok különösen nyugaton, Belső-Ázsia felé igen magasak. A leghíresebb csúcs a 3099 méteres [[Omej-hegy]], a [[buddhizmus]] egyik szent hegye. Északon a peremláncok 2000-3000 méter közötti magasságot érnek el, délen és keleten pedig 1500-2200 méteresek. A medencét magát is a hegyrögök több sora 250-700 méter közötti tengerszint feletti magasságú kisebb részekre tagolja, melyek közül legjelentősebb a síksági jellegű, [[negyedidőszak]]i üledékekkel kitöltött, termékeny, és emiatt rendkívül sűrűn lakott, {{kínai|Chengdu|Csengtu}}i-medence nyugaton. A medence középső része jobbára 300-700 m magas, meglehetősen meredek falú homokkőtáblákból és köztes völgyekből-völgymedencékből álló, eróziósan erősen felszabdalt lépcsővidék. Keleten több párhuzamos, 800-1600 m-ig magasodó homokkővonulat található, köztük keskeny folyóvölgyek helyezkednek el.{{refhely|Ázsiaföldr|160. o.|azonos=Á160}}
A {{kínai|Sichuan|Szecsuan}}i-medencétől északra és északkeletre a [[Sárga-folyó]]ig, illetve a {{kínai|Wei|Vej}} völgyéig terjedő széles, tagolt hegyvidék a belső-ázsiai láncos röghegységek folytatása. Északi része a több párhuzamos nyugat-keleti irányú vonulatból álló, 450 km hosszú {{kínai|Qin|Csin}}-hegység, más néven [[Csinling-hegység|{{kínai|Qin Ling|Csinling}}]]. Gránitból, gneiszből és kvarcitból felépülő csúcsai általában 2000-3000 méteresek, legmagasabb pontja, a {{kínai|Taibai Shan|Tajpajsan}} 3767 méteres. Míg a hegység láncai észak felé meredekek, addig délen paleozoikumi palával borítva lankásabban ereszkednek le a {{kínai|Han Shui|Hansuj}}-folyó teraszos völgyére. Gerinceit a [[pleisztocén]]ban jég csiszolta. Híres csúcsa északkeleten az ugyancsak [[Kína szent hegyei]] közé tartozó, 1997 méteres [[Hua-hegy]]{{wd|Q112568}} ({{kínai|Hua Shan|Hua-san}}), öt, szinte függőleges gránitszirtjével. Kelet felé a hegység folytatását a [[Kínai-alföld]]be beékelődő, helyenként még 2000 m feletti, de egyre jobban lealacsonyodó és szigethegyekre szakadozó [[Funiu-hegység]] alkotja.{{refhely|Ázsiaföldr|161. o.|azonos=Á161}}
==Éghajlat==
A {{kínai|Sichuan|Szecsuan}}i-medence éghajlata a monszun által befolyásolt, csapadékos nyarú szubtrópusi klíma. A környező hegyek miatt nagyon enyhe, viszont ködös, borús a tél.  A januári középhőmérséklet 5–8 °C. A nyár forró és párás, a júliusi középhőmérséklet 26–30 °C között mozog, az abszolút maximumok meghaladják a 40 °C-t, magas páratartalom mellett. Az évi 900-1300 mm (a hegyekben akár 1800 mm) csapadék nagy része nyáron hullik. A medence vízhálózata emiatt nagyon sűrű. Eredeti növényzete lombhullató és örökzöld növényekben gazdag (tölgyek, bambuszfélék), hegyeinek állatvilága különleges, emblematikus állata az [[óriáspanda]].{{refhely|azonos=Á160}}
==Közigazgatás==
{{kínai|Sichuan|Szecsuan}} tartomány 18 prefektúrai szintű városra és 3 autonóm prefektúrára van felosztva.
Prefektúrai szintű városok:
* {{kínai|[[Csengtu|Chengdu]]|[[Csengtu]]}} (成都)
* [[Mienjang]] (绵阳)
* [[Deyang]] (德阳)
* [[Yibin]] (宜宾)
* [[Panzhihua]] (攀枝花)
* [[Leshan]] (乐山)
* [[Nanchong]] (南充)
* [[Zigong]] (自贡)
* [[Luzhou]] (泸州)
* [[Neijiang]] (内江)
* [[Guangyuan]] (广元)
* [[Suining]] (遂宁)
* [[Ziyang]] (资阳)
* [[Guang'an]] (广安)
* [[Ya'an]] (雅安)
* [[Meishan]] (眉山)
* [[Dazhou]] (达州)
* [[Bazhong]] (巴中)
Autonóm prefektúrák:
* [[Aba Tibeti Autonóm Prefektúra]] (阿坝藏族羌族自治州)
* [[Garzê Tibeti Autonóm Prefektúra]] (甘孜藏族自治州)
* [[Liangshan Yi Autonóm Prefektúra]] (凉山彝族自治州)
== Gazdaság ==
==Népesség==
== Kultúra ==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
*{{hely|Ázsiaföldr}}{{CitLib|szerző=Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk)|cím=Ázsia regionális földrajza|hely=Budapest |kiadó=ELTE Eötvös Kiadó|év=1998 |sorozat= |isbn=9789632840215}}
*{{hely|Kiss Lajos}}{{cite book |last=Kiss|first=Lajos |authorlink=Kiss Lajos (nyelvész)|coauthors= |title=Földrajzi nevek etimológiai szótára|year=1980 |publisher= Akadémiai|location=Budapest|pages= |isbn=963 05 2277 2}}
*{{hely|Polonyi}}{{CitLib|szerző= Polonyi Péter|cím= Kína (nagyútikönyv)|hely=Budapest|kiadó= Panoráma|év=1987|sorozat=Panoráma nagyútikönyvek|isbn= 963-243-256-8}}
==További információk==
* [https://web.archive.org/web/20090318155502/http://sichuan.gov.cn/ 中国四川 Szecsuan tartomány kormánya]
* [https://web.archive.org/web/20031124071408/http://www.muztagh.com/images/map/map-of-sichuan-large.jpg Szecsuan tartomány térképe]
{{csonk-dátum|csonk-kínai közigazgatási egység|2007 januárjából}}
{{Kína tartományai}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|földrajz||Kína|-|}}
[[Kategória:Szecsuan| ]]