Szent Miklós-plébániatemplom és minorita rendház (Szeged-Felsőváros) forrásának megtekintése

{{Templom infobox
|építése=1754-1767
|stílus=Későbarokk
|cím=6721 Szeged, Munkácsy u. 7
|kép=Felsővárosi templom Szegeden.jpg
|pozíciós térkép    = Szeged
}}
A '''[[szeged]]i Szent Miklós-templom''' 1754-1767 közt épült [[Barokk|későbarokk]] stílusú épület. A tervező [[Lechner Vencel]]. [[Dobi János]] szegedi építőmester építette fel a [[középkor]]i [[apátság]]i templom helyére.
== Története ==
A templom helyén már 1225-ben egy prosperáló apátsági templom volt található, aminek akkor is [[Szent Miklós]] volt a [[védőszent]]<nowiki/>je, mivel a hajósoknak halászoknak és a vizen járóknak is ő volt a [[Védőszent|patrónusa]], és mivel a helyiek ezzel foglalkoztak, fontos volt számukra a [[Katolikus szentek és boldogok listája név szerint|szent]].
Ez a templom a [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]] idején (1241-42) elpusztult. Az azután következő templomot [[Domonkos-rend|domonkos rend]]i szerzetesek építették, miután 1318-ban letelepedtek Szegeden. Ahogy a legtöbb alföldi templom, ez is áldozatul esett a [[Török háborúk Magyarországon|török hódoltság]] pusztításának.
1739-ben [[Minoriták|minorita szerzetesek]] érkeztek Szegedre, akik 1747-re új kolostort építettek.
A mai templomot a 13. századi apátsági templom maradványaira 1754-től 1767-ig építették. Ismét a [[Szent Miklós]]-[[Kultusz (vallás)|kultusz]]t akarták ápolni, így a [[védőszent]] is ő lett.
Az építkezés körülményeiről kevés adatunk van: a tervek Lechner Venceltől származnak, a kivitelezést Dobi János szegedi építőmester végezte. Az arányaihoz képest szinte gótikusan felnyúló templom már a késői barokk szerkezeti formáit fejezi ki. A fapadokat a helyi [[minoriták]] faragták. A [[Klasszicizmus|klasszicista]] stílusú főoltár 1806-ban készült el. A (már korábban elkészült) [[Oltár|oltárkép]]en Szent Miklós található: ennek a festője ismeretlen. Az oltárkövet [[Zahnt Ferenc]] márványművész készítette.
1887-ben tűzkár történt a templomban, de már a következő évben felújították, így megkapta a ma látható [[Barokk építészet|későbarokk]] [[Homlokzat (építészet)|homlokzat]]át.
2022-ben több száz éves [[kripta|kriptá]]kat fedeztek fel a templom alatt.<ref>{{Cite web |title=Több száz éves kriptákra bukkantak egy szegedi templom alatt |url=https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2023/01/24/regeszet-kutatas-szeged-templom-kripta/ |work=Sokszínű vidék |date=2023-01-24 |accessdate=2023-01-28 |language=hu}}</ref>
== Galéria ==
<gallery class="center">
Feszület_Szeged_Felsővárosában.jpg|Feszület a templom bejárata mellett, a Munkácsy utcában
Jobb_oldali_oltár_Mária_alakjával.jpg|Jobb oldali oltár Mária alakjával
Jézus-szobor_a_felsővárosi_templomban.jpg|Jézus-szobor a felsővárosi templomban
Máriás_zászló_a_felsővárosi_templomban.jpg|Máriás zászló a felsővárosi templomban
A_felsővárosi_templom_főoltára.jpg|A felsővárosi templom főoltára
</gallery>
== Érdekességek ==
Annak ellenére, hogy barokk a templom, mégis a falai olyan magasak, mint egy [[Gótika|gótikus]] templomé. Érdemes összehasonlítani a [[Szegedi ferences templom és kolostor|Szeged-alsóvárosi templommal,]] ami már valóban gótikus.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*Gaál Endre (szerk): Szeged Története 3. Szeged, 1991
*[http://templomfelujitas.blogspot.com A templom felújításával kapcsolatos honlap]
== További információk ==
*Körtvélyessy László: ''Adatok a szegedi minorita rendház történetéhez''; Ablaka György Ny., Szeged, 1944
*Varga András: ''A szegedi minorita könyvtár a XVIII. században''; Scriptum, Szeged, 1991 (''Olvasmánytörténeti dolgozatok'')
*''Régi könyveink és kézirataink katalógusai. A szegedi minoriták könyvtára''; összeáll. Varga András; JATE, Szeged, 1991 (''Acta bibliothecaria'')
[[Kategória:Magyarország 18. századi katolikus templomai, kolostorai]]
[[Kategória:Magyarország barokk vallási építményei]]
[[Kategória:Szeged keresztény templomai, kolostorai]]
[[Kategória:A Szeged-Csanádi egyházmegye templomai, kolostorai]]
[[Kategória:Magyarországi Szent Miklós-templomok|Szeged]]