Szentszéki bíró és kötelékvédő forrásának megtekintése

A [[római katolikus egyház|katolikus]] [[egyház]] saját életét, belső fegyelmét irányítva, fenntartva egyházi bíróságot működtet. Ez a bíróság foglalkozik természetes vagy jogi személyek jogainak érvényesítésével, megvédésével, büntetendő cselekmények esetén meghatározott büntetések kiszabásával. Az egyház saját jogon ítélkezik a lelki vagy lelkiekkel kapcsolatos dolgokra vonatkozó ügyekben, illetve az egyházi törvények megsértésével kapcsolatos ügyekben.
Minden egyházmegyében a megyés püspök az elsőfokú bíró. Bírói hatalmát személyesen vagy megbízottak révén gyakorolja. Ezt megvalósítandó egyházmegyei bíróságot működtet, annak élére bírósági helynököt nevez ki. Kinevezhet ezenfelül helyettes '''bírósági helynök'''öket is. A kinevezendők feddhetetlen hírű katolikus papok lehetnek,  és lehetőleg kánonjogi tudományos fokozattal vagy jártassággal rendelkezzenek.
A bíróság tagjai még a kinevezett '''szentszéki bírók''', akik többnyire szintén papok, de kinevezhető nem papi személy is. A bírókkal szemben is követelmény, hogy feddhetetlen hírűek legyenek, valamint az egyházjogi jártasság. A nem pap bírák csak olyan társas bíróságban vehetnek részt, ahol a többi bíró pap.
Olyan ügyekben, ahol az egyházi rend (papság) vagy a házasság szentsége kapcsán a kiszolgáltatás érvényességéről döntenek, '''kötelékvédő'''t kell kinevezni, akinek feladata, hogy az adott szentség érvényességét bizonyítani próbálja.
<!--Nem feltétlen tagja a káptalannak. A többi asszem alább szerepel.
felszentelt [[pap]] lehet a különböző egyházmegyékben, meghatározott posztgraduális tanulmányok után '''szentszéki bíró és kötelékvédő'''. Feladata a [[káptalan]] tagjaként az egyházon belüli különböző belső vitákban, s a hívek számára különösen a házassági ügyekben való ítélkezés.
-->
== A legfőbb feladatkör ==
A szentszéki bírók leggyakrabban házassági ügyekben ítélkeznek. A katolikus egyház tanítása szerint a házasság felbonthatatlan, azaz nem lehetséges a [[válás]]. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a házasság a kötéskor nem jön létre. Ilyenkor később lehetőség van a házasság érvénytelenítésére.
<!-- Ez nem igazán tartozik ide, inkább majd át kéne vinni a házasság címszóhoz, ahol kidolgozandó polgári és egyházi oldalról, hogy mit értenek házasság alatt.
A [[házasság]] szentsége ugyanis a többi szentséghez hasonlóan két részből tevődik össze: a ''formából'' (ez a [[liturgia|liturgikus]] rész, azaz a felszentelt pap jelenlétében és vezetésével lezajló szertartás) ***ez sem feltétlen kell **** s a ''matériából'' (ez a [[keresztség]]nél a víz, a [[bérmálás]]nál a szentelt [[olaj]]).
A matéria a házasság szentségénél az ún. ''elhálás'', ami a szertartást közvetlenül követő éjszakán kell [[szabad akarat]]ból, hogy bekövetkezzék. Ha ez súlyos betegség, vagy egy életre szóló rokkantság miatt nem lehetséges, akkor is ki kell fejezni mindkét részről a meghitt együttlétre való szándékot. Sok ifjú pár azonban a lakodalomban marad hajnalig, így házasságuk az egyház szemében nem köttetett meg - azaz érvénytelen.
ennek mi a forrása? Hiteles megnyilatkozásban nem olvastam még a házasság anyagáról. Nem hallottam arról sem, hogy rögtön el kell hálni a házasságot. Egy biztos, csak a kötés utáni aktus számít. De a hajnalig bulizók is előbb-utóbb elhálják, így felbonthatatlan lesz a házasságuk, ha érvényesen kötötték.
A szentszéki bíró, akinek a szent ''kötelék'' védése a feladata, ilyenkor (akár a fiatal pár, akár az illetékes [[plébános]] kérésére) érvényteleníti a házasságot.
A bíró alapjában véve az igazság kiderítése miatt kell. Neki azá ltala megismert tények alapján kell ítélkeznie. Ha nincs elég bizonyíték az érvénytelensége, akkor nem mond ki érvénytelenítő ítéletet. A kötelékvédő az, aki mindent megtesz a védelem érdekében. Tudtommal a keresetet mindenképpen valamelyik házasfélnek kell beadni. A plébámos -szakértelménél fogva- csak segít ennek elkészítésében, nem ő kéri, nem ő lesz a felperes.
-->
== Irodalom ==
* Az egyházi törvénykönyv ''(Codex Iuris Canonici)'' ({{ISBN|9633610001}})
* Birher Nándor: Mikor ítélkezhet az egyházi bíró a [[kánonjog|kánoni jogszabályok]] ellenében? Budapest, 2000
* [[Gánóczy Sándor (teológus)|Gánóczy Sándor]]: Einführung in die katholische Sakramentenlehre. [[Darmstadt]], 1991
* Ferenczy Rita – Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházi házasság, mint államilag elismert házassági kötelék. Kritikai megjegyzések [[jogtörténet]]i, civiljogi és kánonjogi szempontból. (In: Jogtudományi Közlöny 2002/4. pp.184-189)
[[Kategória:Katolikus egyházszervezet]]