Szilágyi és Diskant motor- és gépgyár forrásának megtekintése

{{Cég infobox
| név = Szilágyi és Diskant motor- és gépgyár
| logó =
| kép =
| képaláírás =
| típus =
| alapítás = 1896
| megszűnt = 1949
| székhely = [[Miskolc]], [[Magyarország]]
| alapító = Szilágyi Miklós,<br />Diskant György
| vezetők =
| iparág = gépipar
| forma =
| termékek =
| anyavállalata =
| honlap =
}}
A '''Szilágyi és Diskant motor- és gépgyár''', teljes nevén ''Szilágyi és Diskant motor-, gépgyár- és malomépítészete'' 1896 és 1949 között működött [[Miskolc]]on, a Zsolcai kapuban.
== Története ==
[[Fájl:Szilagyi&DiskantStationery1915.jpg|bélyegkép|250px|balra|A gyár levélpapírja]]
A mezőgazdasági gépeket gyártó vállalat 1896-ban jött létre azzal, hogy Szilágyi Miklós és Diskant György bérbe vette az elhunyt [[Leszih Miksa gazdasági gépgyára| Leszih Miksa gépgyárát]], később, 1907-ben meg is vásárolták. Szilágyi Miklós 1876 és 1885 között Miskolcon tanulta ki a kovács és géplakatos szakmát. Ezután Budán, a Ganz-gyárban dolgozott, végül a Ganz-turbinák önálló szerelőjeként. Itt megismerkedett [[Mechwart András]]sal és [[Bánki Donát]]tal, és e kapcsolatnak nagy hasznát vette később, miskolci vállalkozásában.
[[Fájl:Szilagyi Diskant tabla.jpg|bélyegkép|Szilágyi és Diskant felirat, amit a berendezésekre helyeztek.]]
Szilágyi és Diskant azzal a szándékkal alapították vállalkozásukat, hogy jó minőségű és hiánypótló mezőgazdasági gépeket, berendezéseket gyártsanak. A Leszih-féle gépgyárban kezdték meg működésüket, az adásvételi szerződés szerint olyan feltételekkel, hogy továbbra is gyártaniuk kellett a gyárban korábban kifejlesztett gépeket, valamint hivatalos irataikban fel kellett tüntetniük a „Leszih Miksa utóda” kitételt (az idő teltével már nem nagyon tartották be). A vállalkozó páros első gyártmánya a még 1896-ban piacra dobott szőlőprés („Kossuth-borsajtó”) volt. Széles gyártmányválasztékkal rendelkeztek, és termékeiket időről időre megújították. 1906-ban mozgó nyersolajmotorokkal jelentkeztek, amiket főleg a nagybirtokokban használtak cséplőgépek, szivattyúk stb. meghajtására. Komoly szerepük volt a [[Deichsel A. Magyar Acéldrót-, Drótkötél- és Drótárugyár|Deischel-drótgyár]] Miskolcra telepítésében, így nekik, de más miskolci üzemeknek is szállítottak gépeket. Az [[első világháború]] idején a hadügyminisztérium mentesítette a gyárat a hadi célú termelés alól, ekkor fejlesztették ki gőzekéjüket. Ebben az időben egyre nagyobb rész vállalt a cég vezetéséből a tulajdonos fia, ifj. Szilágyi Miklós, aki a győri [[Rába Járműipari Holding|Rába autógyárban]] szerzett tapasztalatait hozta haza. Az 1920-as évek végén 70–80 munkást és 8–10 fő irodai személyzetet foglalkoztattak. 1926-ban fa- és barnaszén-generátorokat, majd saját szabadalmukkal védett fa- és csutkatüzelésű generátorokat, 1936-tól traktorokat kezdtek gyártani. A második világháború idején, [[Miskolc bombázása a második világháborúban|Miskolc bombázásakor]] a gyár 90%-ban megsemmisült. A háború után a gyárat kölcsönberendezésekkel állították újra üzembe, a termelés 1949 körül érte el a normális szintet. 1945-től az elhunyt Szilágyi helyett három fia vette át az üzemet, amit 1949-ben államosítottak, és létrejött belőle a Borsodvidéki Gépgyár II. számú egysége.
== Források ==
* {{CitLib|szerző= Dobrossy István |cím= Miskolc írásban és képekben 2 |közreműködők= Dobrossy István, Stehlik Ágnes (szerk.) |kiadás= |hely= Miskolc |kiadó= Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda |év= |sorozat= |sorozatszám= |isbn= 9630297604 |fejezetszerző= Dobrossy István |fejezetcím= ''Szilágyi és Diskant motor-, gépgyár- és malomépítészete (Zsolcai kapu 3.)''|oldal= 87–91}}
{{portál|Miskolc|-}}
[[Kategória:Magyarországi gépipari cégek]]
[[Kategória:Miskolc ipara]]
[[Kategória:Miskolc történelme]]
[[Kategória:Technikatörténet]]
[[Kategória:A Zsolcai kapu építményei]]
[[Kategória:Az 1890-es években alapított cégek]]
[[Kategória:1896-ban alapított szervezetek]]