Sztropkó forrásának megtekintése

{{Szlovák település infobox
|név                 = Sztropkó
|helyi név           = Stropkov
|kép                 = Stropkov.jpg
|képméret            =
|képaláírás          = Sztropkó látképe
|címer               = Coat of Arms of Stropkov.svg
|zászló              =
|mottó               =
|becenév             =
|kerület             = Eperjesi
|járás               = Sztropkói
|rang                = város
|kerületei           =
|első írásos említés = 1245
|polgármester        = Ondrej Brendza
|irányítószám        = 091 01
|körzethívószám      = 054
|népsűrűség          = 443
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 190
|terület             = 24,67
|szélességi fok          =
|szélességi ívperc         =
|szélességi ívmásodperc        =
|hosszúsági fok          =
|hosszúsági ívperc         =
|hosszúsági ívmásodperc        =
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            = www.stropkov.sk
}}
'''Sztropkó''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Stropkov,'' [[német nyelv|németül]] ''Stropko)'' város [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Sztropkói járás]]ának székhelye. [[Boksa (település)|Boksa]] tartozik hozzá.
== Fekvése ==
[[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]től 57&nbsp;km-re északkeletre, az [[Ondava]] partján fekszik.
== Nevének eredete ==
Neve a szláv ''Stropek'' személynévből való. A szlovák ''Stropkov'' jelentése: Stropek udvarháza.
[[Fájl:Stropkov The Gothic Church from 14th c, a part of the Stropkov Castle.jpg|200px|jobb|bélyegkép|A gótikus templom a 14. századból.]]
== Története ==
A település keletkezésének pontos idejéről nincs történeti forrás. Szirmay Antal 1803-ban kelt Zemplén vármegye topográfiája című művében forrás megjelölése nélkül közli, hogy várát a tatárjárást követően, [[1245]]-ben a Czudar család építtette [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király felhívására. A várról történeti forrásokból annyi tudható, hogy a [[13. század]]ban épült, egykor öregtorony és palotaszárny tartozott hozzá, ahol gyakran tartották a vármegye nemesi közgyűléseit. Feltételezhető, hogy a vár körüli település is a várral egy időben jött létre.
Sztropkó a középkorban vámszedési joggal rendelkező mezőváros és uradalmi központ, melyhez 39 falu tartozott. [[Szent Anna]] tiszteletére szentelt gótikus temploma már a [[14. század]]ban állt. A városban már a 14. század végén működött iskola. Az első hiteles forrás a városról Zsigmond király [[1404]]-ben kelt adománylevele, melyben „''Toporó''” néven szerepel. Ekkor a várat és uradalmát a Czudar családtól elvéve [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király hívének, Perényi Péternek adja. [[1408]]-ban a király Perényi Imrét megerősíti birtokaiban, ebben az oklevélben a város „''Ztrupko''” néven szerepel. Ennek az oklevélnek egy fennmaradt másik változata „''Strupko ac castello Thoporo''” néven említi a várost és a várat. [[1409]]-ben a krakkói egyetem diákjai között sztropkói is található. [[1410]]-ben a király új adományt ad, ebben többek között „''Ztropko''” város is szerepel vámjával és a korábban már hozzá tartozott 30 faluval együtt. Egy [[1430]]-as birtokmegosztási oklevélben „''oppidium Stropkow''”, másutt pedig „''civitas Strupko''” néven említik a hozzá tartozó 36 faluval együtt. A későbbiekben „''Stropko''”, „''Ztropko''”, „''Ztrupko''”, „''Stropkow''” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Később is említenek sztropkói diákokat, ismeretes például egy Sztropkói János, aki Bártfán [[1442]]-ben patikus volt. Sztropkói Lőrinc [[1468]]-ban a budai domonkos kolostorban jegyzi le a regensburgi Szent Katalin legendát. A városi tanács első határozatai a 15. század második feléből ismertek a város pecsétjével együtt, mely Szent Annát és Máriát ábrázolta.
[[1473]]-ban rövid időre a [[lengyelek]] foglalták el, de [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] kiűzte őket. [[1491]]-ben Albert lengyel herceg véres ostrommal foglalta el, mely során a Perényi család két tagja is elesett. [[1492]]-ben Czudar Simon felgyújtatta. Ebben az évben ismét említik várát, mint az uradalom központját, melyhez 37 falu tartozik. Ezután [[Bakócz Tamás]] esztergomi érsek vásárolta meg, majd rokonaié, az Erdődyeké. [[1515]]-ből az iskola tanítójának neve is ismert. [[1539]]-ben a város már újra a Perényieké. A család kihalása után a királyé lett. [[1568]]-ban [[Miksa magyar király|I. Miksa]] a Gersei Pethő családnak adta. Az [[1569]]. évi úrbéri összeírás szerint a városban 72 család élt, melyeket név szerint is ismerünk. Lakói között számos német név található, akik valószínűleg még a 14. században Bártfa és Eperjes vidékéről érkeztek a városba. Nekik köszönhetően a városban csakhamar fejlett kézműipar alakult ki. 1569-ben már több fazekas, kovács, fuvaros, cipész élt itt és megalakultak a céhek is. Az 1569-es összeírásból az is megállapítható, hogy a város akkori lakosságának 35,7%-a magyar volt (többnyire délről menekülőkről beszélhetünk).<ref>http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/Ethnic_geography.pdf</ref> [[1575]]-ben a városban már 17 féle kézműves mesterséget űztek. Céhük volt például az aranyműveseknek, bognároknak, szabóknak, szűcsöknek és fazekasoknak.
[[1703]]-ban meghódolt a [[kurucok]]nak, de [[1711]]-ben a császáriak visszafoglalták és lerombolták várát, annak csak egy épületszárnya és a vártemplom maradt meg. Romjaira a 18. század elején kastély épült. A birtok a kuruc háborúk után is a Gersei Pethő családé maradt egészen a család [[1764]]-ben bekövetkezett kihalásáig.
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''SZTROPKO. Hajdani Vár, és tót Mezőváros Zemplén Várm. földes Urai Gr. Keglevics, Nedeczky, és több Urak, lakosai katolikusok, és kevés egygyesűltt ó hitüek, fekszik n. k. Vojtótzhoz 1, d. Nagy Brezniczához 1, n. ny. Boksához fél, é. Hocsához egy órányira; határja 3 nyomásbéli, leginkább zabot, középszerűen kétszeres búzát, és rozsot, egy nyomása síkos, kettő hegyes, agyagos, erdeje van, szőleje nints; omladozott Várának közepén parochiális góthika módra épűltt Temploma van, és só letétel; a’ Városnak északi részén van pedig a’ Szent Ferentz Szerzetebéli Atyáknak Klastromjok; 2 országos vásárja, és minden Hétfőn héti vásárjai esnek.''”<ref>{{Vályi}}</ref>
A kastélyt a [[19. század]] elején [[Klasszicizmus|klasszicista stílus]]ban bővítették.
[[Fájl:Stropkov, Kostol a kláštor františkánov.jpg|200px|jobb|bélyegkép|A ferencesek temploma és kolostora.]]
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „''Sztropkó, tót m. v. Zemplén vmegyében, Ujhelyhez északra 12, Eperjeshez 5 1/2 mfdnyire, Sáros vmegye szélén: 1542 r., 114 g. kath., 10 evang., 550 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Vásárai népesek. Rétjei az Ondava mentiben jók. Erdeje s 1284 holdra terjedő szántóföldje van. Láthatni itt továbbá egy sz. ferenczi kolostort, s egy régi ötszegletes várat, mellynek közepében van a templom, s más épületek. Épitette ezt bizonyos Zudar 1245-ben. 1414-ben királyi adomány mellett Perényi Péter nyerte meg; 1443. a lengyelek foglalták el; 1486. Perényi Imre visszakapta; 1491. a lengyelek újra elfoglalák, de Perényire nem sokára visszajöve, s ez Bakacs Tamás cardinálnak minden hozzá tartozó jószágokkal együtt 10,111 aranyért eladta. Ettől azonban fia Perényi Péter elvette. 1567-ben Perényi Gábor kihalván, Petheő János kapta meg, s úgy jöttek a gr. Pethő Zsigmond leányágon lévő unokái birtokába.''”<ref>{{Fényes}}</ref>
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Sztropkó, tót kisközség, hajdan mezőváros, 332 házzal és 2276, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal, Zemplén vármegye északi részén, közel a galicziai határhoz, az Ondava-folyó balpartján fekszik. Székhelye a sztropkói járásnak. Van benne szolgabíróság, járásbíróság, telekkönyvi hatóság, körjegyzőség, állami anyakönyvi hivatal, csendőrség, pénzügyőrség, posta- és távíróhivatal. Pénzintézete: a sztropkói takarékpénztár részvénytársaság, 1904-ben alakult. A társulási szellemet a „Társas-kör” istápolja. Van mintaszerű állami elemi iskolája és kisdedóvóját a magyar nyelvet és népnevelést Zemplén vármegyében terjesztő egyesület tartja fenn. Két róm. kath. temploma közül az egyiket 1675-ben alakította át gróf Pethő Zsigmond a hajdani kisded vártemplomból. Ennek a ma már nagy és tágas templomnak a belseje feltünően hosszú poligonel-szentélyből és széles, de rövid csúcsíves boltozatú szentélyből áll. A templom támasztó pillérei és ablakai faragott kőből készültek. Főoltára a műfaragás valóságos remeke, melyet a rajta elhelyezett történeti alakok egészítenek ki. A főoltárképen látható utolsó vacsora fölött a gróf Csáky és a gróf Pethő czímerek vannak elhelyezve. Hajójának északi részében van a Boldogságos szűz Mária oltára, mely 1754-ben készült. Ennél az oltárnál minden év július 16-án búcsút tartanak. A hagyomány szerint ez az oltárt ékesítő Mária-kép annak idején igazgyöngyökből készült nyakékkel és aranykoronával volt ellátva, de ezek a drágaságok ismeretlen módon eltűntek és helyüket értéktelen ékszerek foglalják el. A templomi felszerelések között, a Pethő család bőkezüségéből, még ma is több becses tárgy van, melyek közül több értékes darab az 1896. évi ezredéves kiállításon is szerepelt és a kiállítási nagy érmet nyerte el. A piacztéren álló két kőszobor szintén a Pethő család vallásosságát hirdeti. Az egyik Nep. Szt. Jánost, a másik Szt. Flóriánt ábrázolja. Mindkettő 1760-ban készült. A plébániatemplom tornyának déli falán, az elsőemeleti ablak alatt, domborműves emléktáblán Pethő Zsigmondnak pánczélba öltözött térdelő alakja látható, családi czímerével együtt. A vártemplom átalakítása után, plébános hiányában, csaknem egy évszázadon át a szt. ferencz-rendi szerzetesek végezték a plébánosi teendőket, míg végre a sztropkói hívek kérelmére Esterházy Károly egri püspök Novák Mihály róm. kath. lelkészt nevezte ki 1767-ben Sztropkóra plébánossá. A sz. ferencz-rendi klastromot és templomot is gróf Pethő Zsigmond építtette fel 1673-ban, a mikor a klastromba 12 felszentelt szerzetest helyezett el, kiknek fenntartási költségeiről is gondoskodott.''
[[Fájl:Stropkov cerkiew 15.08.08 p3.jpg|250px|jobb|bélyegkép|A görögkatolikus templom.]]
''Sztropkó hajdan arról az ötszögű váráról volt nevezetes, melyet, mint határszéli végvárat, a tatárjárás után IV. Béla buzdítására, az ország védelme szempontjából, hazánk egyik legkiválóbb családja, a Zudar család építtetett 1245-ben. Ma már a rengeteg várépületekből csupán a templom keleti oldalán áll fenn az az emeletes épület, a melyben ezidőszerint Malonyay Tamás főszolgabíró lakik. Sztropkó várához ezelőtt tekintélyes uradalom tartozott. Vára fénykorában, két részből állott: a külső és belső várból. A külső vár jóval terjedelmesebb volt a belsőnél. Itt voltak a várőrség és a várnép lakóházai, a külső kert, a gazdasági épületek és az istállók. Itt tartották hajdan a hadgyakorlatokat. Az egészet hatalmas bástya és mély árok körítette. A belső vár közepén állott az őrtorony és e körül házak és nemesi lakok voltak elhelyezve, míg a belső kert közepén Pethő Mihály „Diana” nevű otthona ékeskedett. A belső és külső várat felvonó híd kötötte össze. A várúr lakosztálya a keleti oldalon, a templom végében lehetett. Itt volt a földszinten a ma is meglevő lovagterem, melyben több ízben megyegyűléseket is tartottak. Ennek az épületnek a pinczéiben kezdődött az a titkos alagút, a mely szükség esetén a várbelieket összeköttetésbe hozta a külvilággal. Több mint másfél századon át birtokolta a Zudar család a várat, míg végre Zudar Péter (Domokos fia), a család leghíresebb tagja, azt örökre elvesztette. 1414-ben Zsigmond király adományából már Perényi Pétert uralja a sztropkói vár, melyet 1473-ban a lengyelek kerítettek ugyan hatalmukba, de Mátyás király az általa személyesen vezetett seregével kiűzte a lengyeleket és a várat újból visszaadta a Perényi családnak. Mátyás király halála után, 1491-ben, a midőn Albert támadó hadával az országba tört, először is Sztropkó várát támadta meg és abból kiűzte a Perényieket. E véres összeütközésben lelte halálát, a vár védelme alatt, két Perényi is. 1492-ben Zudar Simon boszúból nemcsak a várat, de magát a várost is felgyujtotta. Ezután Bakócz Tamás bibornok birtokában látjuk Sztropkót és várát, a ki azt 20,000 aranyért vette meg, de ő maga itt nem gazdálkodott, hanem azt Miklós testvérére és közeli rokonára, az Erdődy családra bízta. A várbirtok most már gyors egymásutánban cserélt gazdát. Ferdinánd király jóvoltából 1539-ben a Perényiek újból magukhoz váltják, mígnem Perényi Gábor bekövetkezett halála után a kincstár, vagyis a „királyi városa” lett. Miksa király 1568-ban Gersei Pethő Jánosnak adományozta és e család birtokában maradt annak magvaszakadtáig. A Pethő család legkiválóbb sarja Zsigmond volt (Mihály fia), a kinek az egész Felvidéken vezérszerep jutott. Ő szerezte meg a családnak 1666-ban Lipót királytól a grófi rangot is. Az 1703. év második felében, midőn Sztropkó kaput nyitott a kurucz csapatok előtt, Pethő Zsigmond (Ferencz fia) és fia Ferencz, valamint a másik ágon levő Mihály, meghódolt Rákóczy Ferencznek. Pethő Ferencz, a fiatal gróf, azonban meghalt; mikor pedig 1707-ben az ónodi országgyűlés a Habsburg-háznak abrenunciált, Mihály gróf annyira megijedt, hogy várát, hazáját oda hagyva, Lengyelországba menekült. Hűtlensége következtében a sztropkói várbirtokból a Mihály grófot megillető harmadrész az országos kincstárra szállott, de később Rákóczy Ferencz, brigadérosának Ocskaynak adományozta, a ki azonban nem sokáig élvezhette, mert a birtok, elkoboztatván, a kincstáré, majd később Babocsay Ferencz dandárnoké lett. 1764-ben halt meg Pethő Zsigmond, kiben a Pethő családnak magvaszakadt. Az elhunytat a vártemplom sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Özvegye, Szkavinszky Ilona grófné, 1767-ben összehívta az örökösöket és akkor a nagy birtokot hat örökös között osztották meg. Sztropkó (Strupko és Ztropko) neve ekkor, a 17. században használt magyarsággal, igy szerepelt: Istoropkó. Egykori vártartománya kiterjedt nagyjából a mai egész sztropkói járás területére, szám szerint 48 falura. Néhány év óta, hogy közútja, Havajon át, Mezőlaborcz felé is kiépült, közelebb jutott a vasúthoz. Vasúti állomása Mezőlaborcz és a jóval távolabb eső Homonna.''”<ref>{{Borovszky}} Zemplén vármegye.</ref>
[[Fájl:Stropkov, Pravoslavny chrám.jpg|250px|jobb|bélyegkép|Az ortodox templom.]]
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Zemplén vármegye]] Sztropkói járásának székhelye volt.
==Népessége==
[[1910]]-ben 2585-en lakták, ebből 966 szlovák, 919 német és 440 magyar.
[[2011]]-ben 10 940 lakosából 8604 szlovák, 985 roma és 309 ruszin.
==Neves személyek==
*Itt született 1733-ban [[Erős Pál]] jezsuita pap, kanonok.
*Itt született 1968-ban [[Ľuboš Micheľ]] szlovák nemzetközi labdarúgó-játékvezető, parlamenti képviselő.
*Itt született 1975-ben [[Marek Špilár]] szlovák válogatott labdarúgó.
*Itt szolgált [[Unghváry Ede]] (1858-1916) sztropkói magyar királyi postamester, városi főbíró.
== Nevezetességei ==
* A város legnevezetesebb műemléke a 13. és 14. század fordulóján épített Krisztus Szent Teste és Vére tiszteletére szentelt gótikus, háromhajós katolikus templom. Gazdagon díszített kora [[barokk]] főoltára van.
* Ferences templom és kolostor a [[17. század]]ból.
* Gótikus-reneszánsz kastélya a [[13. század]]i vár maradványaival.
* [[19. század]]i klasszicista kastélya.
* Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma [[1947]]-ben épült.
* ZOO Stropkov, a város 1984-ben megnyilt állatkertje.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[[Kónya Péter (történész)|Kónya Péter]] 2022: Sztropkó a 16. században. In: Ünnepi kötet Papp Klára 70. születésnapjára. Debrecen, 303–320.
*[[Mária Kotorová-Jenčová]] 2020: [https://tripolitana.sk/wp-content/uploads/2021/02/Zbierka-J.-Cich%C3%A9ho.pdf Nálezy zo Stropkova zo súkromnej zbierky Jána Cichého]
== További információk ==
* [http://www.stropkov.sk/ Hivatalos oldal]
* [http://www.e-obce.sk/obec/stropkov/stropkov.html E-obce.sk]
*[https://www.obce.info/slovensko/presovsky-kraj/okres-stropkov/stropkov/profile Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-232332&pos_y=-1187140&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Stropkov Sztropkó Szlovákia térképén]
* [https://web.archive.org/web/20090310003212/http://www.slovakia.travel/entitaview.aspx?l=1 Slovakia travel]
* [http://www.zoostropkov.sk Az állatkert honlapja] (szlovákul)
[[Fájl:Panorama Stropkova.jpg|600px|jobbra|bélyegkép|Sztropkó látképe]]
{{Sztropkói járás}}
{{Zemplén}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|földrajz}}
[[Kategória:A Sztropkói járás települései]]
[[Kategória:Zemplén vármegye települései]]