Tészta (alapanyag) forrásának megtekintése

[[File:Dough.jpg|thumb|250px|Összekevert nyers tészta]]
[[File:Breaddough2.jpg|thumb|250px|Kelesztett tészta]]
[[File:Pizza 1 bg.jpg|thumb|250px|Pizzatészta gyúrás közben]]
A '''tészta''' sűrű, képlékeny, formázható, gyakran elasztikus massza, mely készülhet [[gabona]]félékből, [[hüvelyesek]] terméséből, de akár [[gesztenye|gesztenyéből]] is. A tészta jobbára [[liszt]]ből és valamilyen folyadékból készül, tehetnek hozzá [[élesztő]]t vagy egyéb [[lazítás|lazítóanyagot]] (például [[sütőpor]]t, [[Nátrium-hidrogén-karbonát|szódabikarbónát]]). Az elkészítési eljárás is változatos, lehet csak összekeverni, lehet [[gyúr]]ni, [[dagaszt]]ani és [[kelt tészta|kelni hagyni]]. Nincs pontos definíciója annak, hogy mi tesz egy tésztát tésztává, azonban a legtöbb tészta [[viszkoelaszticitás|viszkoelasztikus tulajdonságokkal]] bír.<ref name="levine">{{cite book|author1=Leon Levine|author2=Ed Boehmer|year=1997|chapter=Chapter 12, Dough Processing Systems|title=Handbook of Food Engineering Process|doi=10.1201/9781420049077.ch12}}</ref>
Számos étel készülhet belőle, ízesítéstől és egyéb összetevőktől függően alapanyaga a [[kenyér]]nek, a különféle [[sütemény]]eknek és [[péksütemény]]eknek, [[keksz]]eknek, [[tészta|friss- és száraztésztáknak]], [[pizza|pizzáknak]], [[lángos]]oknak.
Leggyakrabban [[búza]]lisztből készül, de felhasználnak többek között [[rizs]]lisztet, [[rozs]]lisztet, [[kukorica]]lisztet, hüvelyesek terméséből készült liszteket, [[manióka|tápiókalisztet]], [[Mandula (növényfaj)|mandula]]lisztet is.
== Magyar Élelmiszerkönyv ==
A [[Magyar Élelmiszerkönyv]] definíciója szerint a tészta „alapanyagokból, esetenként segéd-, járulékos és élelmiszer-adalékanyagokból mechanikai műveletekkel (így különösen dagasztás, gyúrás, keverés) készített egynemű anyag, amely állománytulajdonságaitól függően különféle eljárásokkal alakítható (így
különösen formázás, nyújtás)”.<ref>{{cite web|url=https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=A0900152.FVM&targetdate=20180317&printTitle=152/2009.+%28XI.+12.%29+FVM+rendelet|title=152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól|publisher=Jogtár|accessdate=2020-07-17}}</ref>
== Tésztakészítés ==
A [[búza]]lisztből készült tészták két fő alapanyaga a liszt és a víz. A liszt vízfelvevő képessége nagyban függ attól, milyen mennyiségű és minőségű [[sikér]]t tartalmaz. A víz milyensége is lényeges, a keményebb víz jobban elősegíti a tészta megduzzadását.<ref name="cukrászkönyv">{{cite book|url=http://mek.oszk.hu/04400/04414/04414.pdf|title=Cukrászkönyv|chapter=Tésztakészítés, lazítás|publisher=Műszaki Könyvkiadó|author=Keményffi Gábor - Tóth Illés|year=1958}}</ref>
A tészta [[lazítás]]a történhet biológiai úton ([[élesztő]]vel), kémiai úton (gázt fejlesztő anyagok, például [[sütőpor]], [[Nátrium-hidrogén-karbonát|szódabikarbóna]] hozzáadásával), illetve fizikai úton (tésztába vert levegővel). Külföldön kaphatóak úgynevezett „önkelő” lisztek is (self-raising flour), amelyek [[dikalcium-foszfát]]ot tartalmaznak.<ref name="cukrászkönyv" />
A kis mennyiségű (maximum 5%) zsiradékkal készült tészták nyújthatósága, rugalmassága és formálhatósága jobb, a túl sok zsír azonban a tésztát rövidíti. Zsírban gazdag tésztához erős sikérű lisztet kell használni. A zsírral készült tészták eltarthatósági ideje megnő és tovább maradnak frissek. A [[cukor]] befolyásolja a kelt tészta állagát, szerkezetét, a nagyobb cukortartalommal a tészta rugalmassága megnövekszik, omlósabb lesz. A folyékony cukor jobb eredményt ad, mint a szilárd halmazállapotú.<ref name="cukrászkönyv" />
==Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
*{{commonskat-natúr|Dough}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Gasztronómia}}
[[Kategória:Tésztafélék| ]]