Tíz tűz forrásának megtekintése

'''Tíz tűz''' – a nagyváradi [[Szigligeti Társaság]] kiadásában [[1932]]-ben megjelent irodalmi antológia.
== Az antológia ismertetése ==
Versekkel és elbeszéléssel szerepel benne [[Árvay Árpád]] és [[Papp Lajos (költő, 1899–1959)|Papp Lajos]], verssel [[Bélteky László]], [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]] és [[Sárközi Gerő]], elbeszéléssel [[Bodnár Mária|C. Bodnár Mária]], [[Dévald László]], [[Lőrinczy Lajos]], [[Ruffy Péter]] és Sziklay Györgyike. A kötetet – meg nem nevezetten – [[Perédy György]], a Szigligeti Társaság tiszteletbeli alelnök-főtitkára szerkesztette, ő írta az előszót is.
„Most tíz lángoló fiatal élet gyújtott tüzet a bihari magyar ugaron – írja Perédy az előszóban – …Tűz valamennyi, amelynek fénye van s szétvilágít. Ki kisebb, ki messzébb ható fénnyel az erdélyi magyar sóvárgó, tikkadt mezőkön. Talán valamennyi [[kisebbség]]i magyarságunknak, élet-nyilvánulásunknak tüzei, akiket szerető kézzel kell óvnunk a vihar szelétől, míg lobot kapnak s felgyújtják maguk körül a közönynek avarját.”
A tíz szerző nem tartozik egyetlen nemzedékhez. A legidősebb közülük, Papp Lajos 1899-ben, a legfiatalabbak, Sziklay Györgyike és Ruffy Péter 1913-ban születtek; négyüknek már kötete van (Papp Lajosnak kettő is), őt és Lőrinczy Lajost sikeres színpadi szerzőként is ismeri a váradi közönség; Dévald, Sárközi, Sziklay Györgyike irodalmi díjak nyertese. Együttes jelentkezésüket inkább „bihari” mivoltuk indokolja, ami azonban nem írói hitvallást jelent, nem valamiféle új regionalizmust, hanem pusztán születésük helyére utal.
[[Reményik Sándor]] az Erdélyi Helikonban a kötetről írott kritikájában „irodalmi regruták”-nak, „népfelkelők”-nek nevezi őket, akik – az ''[[Romániai magyar antológiák|Új arcvonal]]'' antológiával összehasonlítva – „szerényebben, csendesebben jelentkeznek, pedig van közülük olyan, aki valóságos rohamsisakban járta meg az emberiség tömegőrületének legszörnyűbb szenvedésiskoláját”.
Reményik a prózaírók közül Árvay és Dévald [[háború]]s elbeszéléseit, a költők közül Sárközi Gerőt („a bihariak mind erőteljesebb hangú és egyre híresebb parasztköltőjét”), Bélteky Lászlót és Horváth Imre verseit emeli ki; utóbbiakban „…meghatóan jut színre… a váradi lokálpatriotizmus, kicsit néha adys utánérzéssel”.
A Tíz tűz antológiát 2004-ben reprintben kiadta a [[Királyhágómelléki református egyházkerület]], Indig Ottónak a kiadáshoz külön füzetben csatolt tanulmányával.
== Források ==
*{{RMIL|5}}
== További információk ==
*Reményik Sándor: Tíz tűz. Erdélyi Helikon, 1933/4. 293–295.
{{Portál|Erdély|-|Irodalom}}
[[Kategória:A romániai magyarság sajtótermékei]]
[[Kategória:Nagyvárad magyar kulturális élete]]