Tóra forrásának megtekintése

{{Az Ószövetség könyvei}}
[[Fájl:Torah and jad.jpg|bélyegkép|jobbra|230px]]
A '''Tóra''' ({{héberül|תּוֹרָה}} ''Tórá'', ''Torá'', ask: ''Tajró / Tajre'', [[jiddis nyelv|jiddis]] kiejtéssel ''tojre''), vagy más néven a ''Mózesi könyvek'' vagy ''Pentateuchus'' a [[Biblia]] ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve [[Mózes]]nek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.
A Mózesi könyveket a zsidók az [[i. e. 2. század|időszámításunk előtti 2. század]]ig egy könyvként kezelték és ''Tórának'' (héber: tanítás, intés, eligazítás, papi döntvény, szabály, törvény) nevezték, amely elnevezés ma is használatos. A Tóra a [[Héber Biblia|Tanak]] részét képezi, de a [[zsidó vallás]] azon belül különleges jelentőséget tulajdonít neki. A Tóra a [[zsidók]] legrégibb [[írás]]os emlékeit őrzi és leírja a zsidó nép őstörténetét a világ teremtésétől, [[Isten]]nel kötött szövetségein keresztül, a Mózes közvetítése által kapott törvényekig.
Az időszámításunk kezdete körüli időkben a Tórát technikai okokból öt könyvre osztották és ''Pentateukhosznak'' is nevezték (a pente = öt és teukhosz = tekercs, könyv [[Görög nyelv|görög]] szóból).
== Részei ==
* '''[[Mózes első könyve]]''' בראשית -Börésit   '''Geneszisz''' vagy '''Genesis''' (görög: eredet, származás – mert a világ, az emberiség és a zsidó nép keletkezését mondja el).
* '''[[Mózes második könyve]]''', שמות -Smot '''Exodosz''' vagy '''Exodus''' (görög: kimenet – mert az úgynevezett egyiptomi fogságból való kivonulást írja le).
* '''[[Mózes harmadik könyve]]''', ויקרא -Vájikrá '''Leuitikon''' vagy '''Leviticus''' (görög képzésű szó a héber Léviből: a lévikről vagy levitákról szóló könyv).
* '''[[Mózes negyedik könyve]]''', במדבר - Bömidvár '''Arithmoi''' vagy '''Numeri''' (görög illetve latin: számok – mert népszámlálással kezdődik).
* '''[[Mózes ötödik könyve]]''', דברים - Dvárim '''Deuteronomion''' vagy '''Deuteronomium''' (görög: második törvény).
Az első könyv a bibliai őstörténetet és a [[Pátriárka|pátriárkák]] történetét tartalmazza, a második, harmadik és negyedik könyv a Mózes-történetet és a [[Sínai-hegy]]i törvényhozás eseményeit beszéli el, az ötödik könyv pedig megismétli a törvényt és buzdít annak megtartására.
{|{{széptáblázat}}
!Károli fordítás || Tóra || Vulgata || Septuaginta
|-
|Mózes első könyve<br />A teremtésről
!{{héber írás|בראשית}}
|[[Mózes első könyve|Genesis]]
|Γένεσις
|-
|Mózes második könyve<br />A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről
!{{héber írás|שמות}}
|[[Mózes második könyve|Exodus]]
|Ἔξοδος
|-
|Mózes harmadik könyve<br />A léviták egyházi szolgálatáról
!{{héber írás|ויקרא}}
|[[Mózes harmadik könyve|Leviticus]]
|Λευϊτικὸν
|-
|Mózes negyedik könyve<br />Az izráeliták megszámlálásáról való könyv
!{{héber írás|במדבר}}
|[[Mózes negyedik könyve|Numeri]]
|Ἀριθμοὶ
|-
|Mózes ötödik könyve<br />A törvény summája
!{{héber írás|דברים}}
|[[Mózes ötödik könyve|Deuteronomium]]
|Δευτερονόμιον
|}
[[Fájl:PikiWiki Israel 16919 Raising the Sefer Torah.JPG|bélyegkép|A Tóratekercs felmutatása a hágbáhá (הגבהה), hétköznapi ima közben]]
== Szerzősége ==
{{fő|A_Biblia_írói#Tóra (Mózes könyvei)}}
A zsidó-keresztény hagyomány [[Mózes]]nek tulajdonítja az öt könyvet, de ezt mára már megcáfolták.<ref>{{Hivatkozás/Könyv|title=McDermott, John J., "Reading the Pentateuch: a historical introduction" (Pauline Press, 2002)p.21|url=https://books.google.com/?id=Dkr7rVd3hAQC&printsec=frontcover&dq=Reading+the+Pentateuch:+a+historical+introduction#v=onepage&q&f=false|accessdate=3 October 2010|date=October 2002|publisher=Google Books}}</ref>
A Mózesi szerzőségét [[Ábrahám ibn Ezra]] (elhunyt [[1167]]-ben) [[középkor]]i zsidó tudós nyomán a [[17. század]]ban [[Baruch Spinoza|Spinoza]] vonta először kétségbe.
A [[18. század]]ban [[Jean Astruc]] az istennevek váltakozása alapján a Mózesi könyveket két fő forrásra (az egyik a Jahve, a másik az Elohim istennevet használja) és tíz kisebb forrásra vezette vissza.
A modern tudományos [[bibliakritika]] [[Julius Wellhausen]]nek a századforduló táján végzett kutatásai alapján a könyveket a következő forrásoktól származtatja:
* A legrégibb a [[JHVH|Jahve]] istennevet használó [[jahvista forrás]], amelynek ősibb részét laikus forrásnak is nevezik, mivel a kultusz iránti érdeklődése csekély. A jahvista forrás istenfogalma kezdetleges, erősen [[Antropomorfizmus|antropomorf]], stílusa konkrét és egyszerű. Keletkezési ideje az időszámításunk előtti IX. század közepe és a [[8. század]] közepe közötti időszak, keletkezési helye a déli országrész.
* Nem sokkal ez után keletkezett az [[elohista forrás]], mely az [[JHVH|Elohim]] istennevet használja, oktató stílusban Elohimra vezeti vissza a történéseket és különös figyelmet szentel a prófétai mozgalomnak.
* A [[deuteronomiumi forrás]] szónoki stílusban íródott, különös gondot fordít a Jahve-kultuszra, és csak a jeruzsálemi templomban bemutatott [[Áldozat (vallás)|áldozat]]ot tartja törvényesnek. Keletkezési ideje [[Jósiás júdai király]] vallási reformjának időszaka.
* A [[papi forrás]] a babiloni fogság időszakában keletkezett több papi nemzedék munkája gyümölcseként. Jellemzője a száraz, ünnepélyes stílus, a teológiai érdeklődés, a kronológiai és egyéb számadatok, valamint nemzetségtáblák közlése. Az egymással fokozatosan egybeépülő forrásokból a [[Babiloni fogság|fogság]] után, az [[i. e. 5. század|i. e. V. század]] végén jött létre egy végső papi szerkesztés (redicatio) következményeként a mózesi könyvek mai formája.
[[Fájl:ReadingOfTheTorah.jpg|bélyegkép|Tóra olvasás ]]
== Lásd még ==
* [[Héber Biblia|Tanakh]]
* [[A Biblia írói]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
{{Commonskat|Torah}}
{{wikikönyvek}}
* {{VallTörtKLex|5}}
* A Biblia világa (szerkesztő [[Rapcsányi László (újságíró)|Rapcsányi László]]), RTV Minerva, [[Budapest]], [[1981]], {{ISBN|963-223-199-6}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Vallás|zsidóság}}
{{DEFAULTSORT:Tora}}
[[Kategória:Ószövetség]]