Tökfélék forrásának megtekintése

{{Taxobox
| name = Tökfélék
| image = Cucurbitaceae 2.jpg
| image_caption = Különböző kabakosok termése
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
| unranked_classis = [[Valódi kétszikűek]] ''(Eudicots)''
| unranked_ordo = ''[[Core eudicots]]''
| ordo+++ = ''[[Superrosidae]]''
| ordo++ = ''[[Rosidae]]''
| ordo+ = ''[[Eurosids I]]''
| ordo = [[Tökvirágúak]] ''(Cucurbitales)''
| familia = '''Tökfélék''' ''(Cucurbitaceae)''
| familia_authority = [[Antoine-Laurent de Jussieu|Juss.]]
| type_genus = [[Cucurbita]]
| type_genus_authority = [[Carl von Linné|L.]]
}}
A '''tökfélék''' vagy '''kabakosok''' ''(Cucurbitaceae)'' a [[tökvirágúak]] ''(Cucurbitales)'' [[rend (rendszertan)|rendjének]] névadó [[család (rendszertan)|családja]]. Ebbe a családba tartozik számos termesztett haszonnövény, mint például a [[görögdinnye]], a [[sárgadinnye]], az [[uborka]], a [[termesztett tök]] és különféle fajtái (a [[cukkini]], a [[csillagtök]] vagy patisszon, a [[spagettitök]], az [[olajtök]]), az [[óriástök]] vagy sütőtök és ennek fajtái, a [[laskatök]], a [[pézsmatök]], illetve a [[lopótök]].
== Elterjedés, élőhely ==
Döntően trópusi, szubtrópusi növényfajok tartoznak a családba, de egyesek (például a [[földitök]] ''(Bryonia)'' nemzetség tagjai) a mérsékelt övben is honosak. A tökfélék főként a nyíltabb termőhelyeket, erdőszéleket, bozótokat kedvelik; köztük vannak sztyeppkedvelők (pl. a [[görögdinnye]]), de előfordulnak sivatagiak is, mint például a [[sártök]] ''(Citrullus colocynthis).'' Erdőben élnek a ''[[Fevillea]]'', a ''[[Zanonia]]'' és a ''[[Telfairia]]'' nemzetségbe sorolt fajok. A tökfélék közül egyedül a [[fekete földitök]] ''(Bryonia alba)'' és a [[piros földitök]] ''(Bryonia dioica)'' őshonos Közép-Európában, azon belül Magyarországon is.<ref name="Urania">{{Urania-növ|2|120–128}}</ref>
A legkorábbi termesztett növények közé tartoznak.{{forr}} A családon belüli [[tök (növénynemzetség)|tök]] ''(Cucurbita)'' nemzetségből öt fajt – az [[ezüstmagvú tök]]öt ''(Cucurbita argyrosperma)'', a [[fügelevelű tök]]öt (laskatök, ''C. ficifolia)'', a [[pézsmatök]]öt ''(C. moschata)'', az [[óriástök]]öt ''(C. maxima)'' és a [[termesztett tök]]öt ''(C. pepo)'' – az amerikai kontinensen több ezer éve termesztik vagy legalább felhasználják.<ref>{{CitWeb|url=https://hort.purdue.edu/newcrop/1492/cucurbits.html|aut=R. Lira Saade|aut2=S. Montes Hernández|tit=Cucurbits (Cucurbita spp.)|work=hort.purdue.edu|lan=en|loc=West Lafayette, IN|red=Purdue University|date=|accd=2023-01-06|form=htm|aurl=|archd=}}</ref>
== Megjelenés ==
Általában egyéves lágyszárúak (földön heverők vagy kúszónövények), ritkán félcserjék és csak kivételesen fásszárúak (pl. a ''[[Dendrosicyos]]'' nemzetség). A kúszó fajok a leveleik mellől fejlődő [[kacs]]ok segítségével kapaszkodnak meg valamilyen támasztékon, s ezzel tartják meg magukat. Ez úgy megy végbe, hogy a kacsok vége körbetekerednek a támasztékon, így körülhurkolják azt; a kacsok szabadon maradt része pedig sok esetben megrövidül, mert csavarvonalban (rugószerűen) összetekeredik úgy, hogy közben alsó és felső végük továbbra is ellentétes irányú marad. A kacsok formája lehet egyszerű, villásan elágazó, vagy többszörösen elágazó.<ref name="Urania"/>
A legtöbb tökféle gyökere lefelé orsószerűen kivastagszik. A tökfélék jellegzetessége, hogy hajtásukban úgynevezett bikollaterális szállítónyalábok találhatók: azaz [[háncsrész]] a [[farész]]en kívül és azon belül is kifejlődött. Leveleik többnyire szórtan állnak a száron, kerekdedek, legtöbbször karéjosan osztottak, a családon belül nagy változatosságot mutatnak.<ref name="Urania"/>
Öttagú, sugaras szimmetriájú [[virág (botanika)|virágaik]] szinte mindig egyivarúak. Virágos hajtásuk a levelek hónaljából fejlődik, virágaik állhatnak magánosan, párosával, de alkothatnak fürt-, fejecske vagy bugavirágzatot is; porzós virágzataik gyakran elágazódóbbak, mint a termős virágzatok. Virágtengelyük tányér, korsó, tölcsér vagy cső alakú. [[Párta (botanika)|Pártájuk]] általában forrt (bár változó mértékben), legtöbbször kerék, tölcsér vagy harang alakú, és mélyen karéjos; az ritka, hogy a sziromlevelek teljesen szabadon állnak.<ref name="Urania"/>
A tökfélék körében változatos a [[porzó]]k összenövésének mértéke, illetve portokjaik alakja. A tökfélék portokjai kétrekeszűek, azaz két ''téká''val (''thecá''val) rendelkeznek. A portokfelek – azaz a tékák – például lehetnek egyenesek, hajlottak, de különféle módon (pl. U vagy S alakban) és mértékben görbülhetnek, csavarodhatnak is. A növényi morfológián alapuló [[növényrendszertan|rendszerezések]] a porzók jellegzetességei alapján bontják alacsonyabb rendű [[taxon]]okba ezt a családot. A tökfélék porzói változó hosszúságban nőttek rá a vacokra. Porzóik száma általában 5, mégis sok fajnál úgy tűnik, mintha csak 3 lenne, ami annak köszönhető, hogy közülük kettő-kettő többnyire összenő (azaz 4 porzó két párrá), és csak az ötödik áll szabadon; az összenövés mértéke eltérő lehet. Például a ''[[Thladiantha]]'' nemzetségben az öt porzószál közül kettő-kettő csak az alsó részükön nőtt össze, a ''[[Sicydium (növénynemzetség)|Sicydium]]'' nemzetségben kettő-kettő porzószálnak a portok alatti része nőtt össze, azonban a ''[[Melothria]]'' nemzetségben két-két porzószál teljesen (azaz a csatlóknál is) összenőtt. A ''[[Bryonopsis]]'' nemzetségben szintén teljesen összenőtt két-két porzószál és ezek portokjai is, a portokok mindezek mellett még gyengén hajlottak is; ehhez hasonló jellegű és mértékű a porzók összenövése a [[földitök]] ''(Bryonia)'' nemzetségben is, itt azonban az összenőtt portokok csavarodott alakúak. A [[tök (növénynemzetség)|tök]] ''(Cucurbita)'' nemzetségben a „három” porzószál szabadon áll, de a csatlók háta összenőtt, és emiatt a portokok úgynevezett pollenzsákokat alkotnak; hasonlóan a ''[[Lagenaria]]'' nemzetségben is pollenzsákok alakultak ki, amelyek azonban erősen csavarodottak a portokok alakjának következtében. Egyes csoportoknál mind az öt porzószál teljesen összenőtt (esetleg még a portokok is a csatlók mentén), és egy központi oszlopot, ''szinandrium''ot (''synandrium''ot) alkotnak a virágban; ez jellemző például a ''[[Cyclanthera]]'' nemzetségre, ahol ráadásul a portokfelek vízszintesen álló kettős gyűrűvé nőttek össze, amely a porzószálak és a csatlók alkotta, az összenőtt csatlók miatt pajzsszerűen kiszélesedett csúcsú oszlopot övezi.<ref name="Urania"/>
A tökfélék [[termő]]iben 3 (ritkábban 4 vagy 5) termőlevél nőtt össze, magházuk alsó állású. Bibeszáluk oszlop alakú, és gyakori, hogy 3, villásan tagolt bibében végződik. Parietális placentáció jellemzi a tökféléket, a maglécek (placenták) pedig a sok esetben betüremlett termőlevelek összenövésénél (a termőlevelek szegélyén, de az összenövés miatt a termő falának középső részén) fejlődnek ki és kissé kifelé fordulnak.<ref name="Urania"/>
A megporzáshoz nagy, feltűnő színű, nektárban dús virágaikkal csalogatják magukhoz a rovarokat.<ref name="Urania"/>
Sajátos bogyószerű [[termés]]ük a [[kabak]], amely legtöbbször zárt, csak kevés esetben figyelhető meg rugalmasan felnyíló vagy szórószerkezetes termés. A kabak belső része és középső rétege többnyire puha, lédús, külső rétege azonban változó mértékben lehet kemény (a ''[[Lagenaria]]'' nemzetségben ez a külső réteg elfásodott, lásd például a [[lopótök]]öt). A kabakok alakja változó, ahogyan méretük és tömegük is: a néhány grammtól az 50 kg-nál is nagyobb tömegű lehet:<ref name="Urania"/> gondolhatunk a [[földitök]] ''(Bryonia)'' nemzetségben a néhány grammnyi termésekre, a dekagrammos tömegű [[uborka|uborkákra]], és a [[tök (növénynemzetség)|tök]] nemzetségben előforduló, akár több tíz kilogrammos tökökre is.
A tökfélékre jellemző, hogy érett termésük magjaiban nincs magfehérje. A sziklevelek laposak, az egész maghoz képest nagy méretűek, és sok olajat tartalmaznak.<ref name="Urania"/>
== Földtörténeti előfordulás ==
Az 1970-es évek elejéig kevés fosszíliát találtak, ami a tökfélékhez tartozik: Az amerikai kontinensen harmadidőszaki rétegekből előkerült levélmaradványok rendszertani helyét nem tudták egyértelműen meghatározni. Viszont kora pliocén korú rétegekben ''[[Trichosanthes]]'' nemzetségbe sorolható magot azonosítottak.<ref name="Urania"/>
== Rendszerezés ==
A [[Cronquist-rendszer]] az [[ibolyavirágúak]] ''(Violales)'' rendjébe helyezte.<ref>[http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=22337 ITIS Standard Report Page: Cucurbitaceae]</ref>
125 nemzetséget különböztetnek meg a családban, 825 fajjal. A következő rendszerezést Charles Jeffrey alkotta [[1990]]-ben:
'''Zanonioideae alcsalád''' (apró, barázdált [[pollen]])
* Zanonieae nemzetségcsoport
** Fevilleinae al-nemzetségcsoport: ''[[Fevillea]]''
** Zanoniinae al-nemzetségcsoport: ''[[Alsomitra]] [[Zanonia]] [[Siolmatra]] [[Gerrardanthus]] [[Zygosicyos]] [[Xerosicyos]] [[Neoalsomitra]]''
** Gomphogyninae al-nemzetségcsoport: ''[[Hemsleya]] [[Gomphogyne]] [[Gynostemma]]''
** Actinostemmatinae al-nemzetségcsoport: ''[[Bolbostemma]] [[Actinostemma]]''
** Sicydiinae al-nemzetségcsoport: ''[[Sicydium (nemzetség)|Sicydium]] [[Chalema]] [[Pteropepon]] [[Pseudosicydium]] [[Cyclantheropsis]]''
'''Cucurbitoideae alcsalád'''
* Melothrieae nemzetségcsoport
** Dendrosicyinae al-nemzetségcsoport: ''[[Kedrostis]] [[Dendrosicyos]] [[Corallocarpus]] [[Ibervillea]] [[Tumamoca]] [[Halosicyos]] [[Ceratosanthes]] [[Doyerea]] [[Trochomeriopsis]] [[Seyrigia]] [[Dieterlea]] [[Cucurbitella]] [[Apodanthera]] [[Guraniopsis]] [[Melothrianthus]] [[Wilbrandia]]''
** Guraniinae al-nemzetségcsoport: ''[[Helmontia]] [[Psiguria]] [[Gurania]]''
** Cucumerinae al-nemzetségcsoport: ''[[Melancium]] [[Cucumeropsis]] [[Posadaea]] [[Melothria]] [[Muellarargia]] [[Zehneria]] [[Cucumis]]'' (benne: '' [[Mukia]]'', ''[[Dicaelospermum]]'', ''[[Cucumella]], [[Oreosyce]]'' és ''[[Myrmecosicyos]]'' <ref>{{cite journal| last = Renner, S. S.| first = Schaefer, H. & Kocyan, A.| title = Phylogenetics of Cucumis (Cucurbitaceae): Cucumber (C. sativus) belongs in an Asian/Australian clade far from melon (C. melo)| journal = BMC Evolutionary Biology| volume =  7| year = 2007| pages = 58-69| doi =
10.1186/1471-2148-7-58}}</ref>).
** Trochomeriinae al-nemzetségcsoport: ''[[Solena]] [[Trochomeria]] [[Dactyliandra]] [[Ctenolepsis]]''
* Schizopeponeae nemzetségcsoport: ''[[Schizopepon]]''
* Joliffieae nemzetségcsoport
** Thladianthinae al-nemzetségcsoport: ''[[Indofevillea]] [[Siraitia]] [[Thladiantha]] [[Momordica]]''
** Telfairiinae al-nemzetségcsoport: ''[[Telfaria]]''
* Trichosantheae nemzetségcsoport
** Hodgsoniinae al-nemzetségcsoport: ''[[Hodgsonia]]''
** Ampelosicyinae al-nemzetségcsoport: ''[[Ampelosicyos]] [[Peponium]]''
** Trichosanthinae al-nemzetségcsoport: ''[[Gymnopetalum]] [[Trichosanthes]] [[Tricyclandra]]''
** Herpetosperminae al-nemzetségcsoport: ''[[Cephalopentandra]] [[Biswarea]] [[Herpetospermum]] [[Edgaria]]''
* Benincaseae nemzetségcsoport
** Benincasinae al-nemzetségcsoport: ''[[Cogniauxia]] [[Ruthalicia]] [[Lagenaria]] [[Benincasa]] [[Praecitrullus]] [[Citrullus]] [[Acanthosicyos]] [[Eureiandra]] [[Bambekea]] [[Nothoalsomitra]] [[Coccinia]] [[Diplocyclos]] [[Raphidiocystis]] [[Lemurosicyos]] [[Zombitsia]] [[Ecballium]] [[Bryonia]]''
** Luffinae al-nemzetségcsoport: ''[[Luffa]]''
* Cucurbiteae nemzetségcsoport (sokpórusú, tüskés pollen): ''[[Cucurbita]] [[Sicana]] [[Tecunumania]] [[Calycophysum]] [[Peponopsis]] [[Anacaona (genus)|Anacaona]] [[Polyclathra]] [[Schizocarpum]] [[Penelopeia (plant)|Penelopeia]] [[Cionosicyos]] [[Cayaponia]] [[Selysia]] [[Abobra]]''
* Sicyeae nemzetségcsoport (trichómás nektárium, 4-10-nyílású pollenszemek)
** Cyclantherinae al-nemzetségcsoport: ''[[Hanburia]] [[Echinopepon]] [[Marah (plant)|Marah]] [[Echinocystis]] [[Vaseyanthus]] [[Brandegea]] [[Apatzingania]] [[Cremastopus]] [[Elateriopsis]] [[Pseudocyclanthera]] [[Cyclanthera]] [[Rytidostylis]]''
** Sicyinae al-nemzetségcsoport: ''[[Sicyos]] [[Sicyosperma]] [[Parasicyos]] [[Microsechium]] [[Sechium]] [[Sechiopsis]] [[Pterosicyos]]''
* [[incertae sedis]]: ''[[Odosicyos]]''
'''A nemzetségek ábécérendben''':
''[[Abobra]] [[Acanthosicyos]] [[Actinostemma]] [[Alsomitra]] [[Ampelosycios]] [[Anacaona (genus)|Anacaona]] [[Apatzingania]] [[Apodanthera]] [[Bambekea]] [[Benincasa]] [[Biswarea]] [[Bolbostemma]] [[Brandegea]] [[Bryonia]] [[Calycophysum]] [[Cayaponia]] [[Cephalopentandra]] [[Ceratosanthes]] [[Chalema]] [[Cionosicyos]] [[Citrullus]] [[Coccinia]] [[Cogniauxia]] [[Corallocarpus]] [[Cremastopus]] [[Ctenolepis]] [[Cucumella]] [[Cucumeropsis]] [[Cucumis]] [[Cucurbita]] [[Cucurbitella]] [[Cyclanthera]] [[Dactyliandra]] [[Dendrosicyos]] [[Dicaelospermum]] [[Dieterlea]] [[Diplocyclos]] [[Doyerea]] [[Ecballium]] [[Echinocystis]] [[Echinopepon]] [[Edgaria]] [[Elateriopsis]] [[Eureiandra]] [[Fevillea]] [[Gerrardanthus]] [[Gomphogyne]] [[Gurania]] [[Guraniopsis]] [[Gymnopetalum]] [[Gynostemma]] [[Halosicyos]] [[Hanburia]] [[Helmontia]] [[Hemsleya]] [[Herpetospermum]] [[Hodgsonia]] [[Ibervillea]] [[Indofevillea]] [[Kedrostis]] [[Lagenaria]] [[Lemurosicyos]] [[Luffa]] [[Marah (plant)|Marah]] [[Melancium]] [[Melothria]] [[Melothrianthus]] [[Microsechium]] [[Momordica]] [[Muellerargia]] [[Mukia]] [[Myrmecosicyos]] [[Neoalsomitra]] [[Nothoalsomitra]] [[Odosicyos]] [[Oreosyce]] [[Parasicyos]] [[Penelopeia (plant)|Penelopeia]] [[Peponium]] [[Peponopsis]] [[Polyclathra]] [[Posadaea]] [[Praecitrullus]] [[Pseudocyclanthera]] [[Pseudosicydium]] [[Psiguria]] [[Pteropepon]] [[Pterosicyos]] [[Raphidiocystis]] [[Ruthalicia]] [[Rytidostylis]] [[Schizocarpum]] [[Schizopepon]] [[Sechiopsis]] [[Sechium]] [[Selysia]] [[Seyrigia]] [[Sicana]] [[Sicydium (nemzetség)|Sicydium]] [[Sicyos]] [[Sicyosperma]] [[Siolmatra]] [[Siraitia]] [[Solena]] [[Tecunumania]] [[Telfairia]] [[Thladiantha]] [[Trichosanthes]] [[Tricyclandra]] [[Trochomeria]] [[Trochomeriopsis]] [[Tumacoca]] [[Vaseyanthus]] [[Wilbrandia]] [[Xerosicyos]] [[Zanonia]] [[Zehneria]] [[Zombitsia]] [[Zygosicyos]]''<ref>[http://delta-intkey.com/angio/www/cucurbit.htm Watson and Dallwitz] {{Wayback|url=http://delta-intkey.com/angio/www/cucurbit.htm |date=20070103200438 }} 3 September [[2002]]</ref>
== Toxicitás ==
A tökfélék és rokonaik, így például a [[cukkini]] vagy az [[uborka]] vadfajai is kesernyés ízűek, amit termesztésük során, nemesítéssel vontak ki, így a ma ismert ehető fajták már általában nem tartalmaznak keserűanyagot. Azonban a vad típusokkal (pl. dísztökökkel) való visszakeresztezés eredményeként, vagy spontán fordított [[mutáció]]val a mag önszaporodása esetén, illetve egyes kutatások szerint [[aszály]]os időkben, az eredetileg a rovar és gomba kártevők ellen termelt különféle keserű ízű méreganyagokat a növények újra előállítják. Ezek, a Cucurbitaceae és számos más növénycsalád tagjaiban is megtalálható [[terpenoidok]], a ''kukurbitacin''ok, egy igen változatos vegyületcsoport, amit a gyógyászatban és rovarölőszerként is használnak. Már kis mennyiségben is hányingert, hányást, hasmenést, sőt életveszélyes bélkárosodást is okozhat. Keserű íz észlelésekor ezért '''tilos''' a növényrészek felhasználása, elfogyasztása.<ref>Újváry István: [https://www.sciencedirect.com/topics/pharmacology-toxicology-and-pharmaceutical-science/cucurbitacin Pest Control Agents from Natural Products], (Robert Krieger szerk.) ''Hayes' Handbook of Pesticide Toxicology'' (Third Edition), 2010. {{ISBN|9780123743671}} {{en}}</ref><ref>Thomas Kapp: [https://www.ua-bw.de/pub/beitrag.asp?subid=1&Thema_ID=2&ID=2135 Cucurbitacine in selbst angebauten Zucchini], ua-bw.de - 2015. augusztus 8.</ref><ref>Ujjwal Kaushik, Vidhu Aeri, and Showkat R. Mir: Pharmacognosy Reviews Wolters Kluwer -- Medknow Publications [https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4441156/#__ffn_sectitle Cucurbitacins – An insight into medicinal leads from nature], ncbi.nlm.nih.gov Pharmacognosy Reviews 9. évf. 17. szám, 2015. jan-jún.</ref><ref>[https://www.blikk.hu/eletmod/vigyazat-mergezo-lehet-a-tok-es-a-cukkini/30ljzqr Vigyázat! Mérgező lehet a tök és a cukkini!], blikk.hu - 2015. október 20.</ref><ref>[https://portal.nebih.gov.hu/-/disztokot-csak-disziteni Dísztököt csak díszíteni], portal.nebih.gov.hu - 2018. október 10.</ref><ref>[http://www.elelmiszerteszt.hu/index.php?id=aktualitasok_informaciok&nr=161&tema=keseru_a_cukkini_vagy_az_uborka_legyunk_ovatosak Keserű a cukkini, vagy az uborka? Legyünk óvatosak!], elelmiszerteszt.hu - 2019. máj. 3.</ref>
== Képek ==
<gallery>
Kép:Cyclanthera brachystachya Fructus.jpg|[[Cyclanthera explodens]] Syn.: ''Cyclanthera brachystachya'')
Kép:Cyclanthera pedata1.jpg|''[[Cyclanthera pedata]]''
Kép:Ecballium elaterium.jpg|[[Ecballium elaterium]]
Kép:W tougan4091.jpg|''[[Benincasa hispida]]''
Kép:Bitter melon CDC.jpg|[[Momordica charantia]], A gyümölcs keresztmetszete
File:Melothria scabra 861546.jpg|[[mexikói datolyauborka]]
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [https://web.archive.org/web/20111028061200/http://www.cucurbit.org/family.html Cucurbitaceae] T.C. Andres 1995-től
* [http://delta-intkey.com/angio/www/cucurbit.htm Cucurbitaceae] {{Wayback|url=http://delta-intkey.com/angio/www/cucurbit.htm |date=20070103200438 }} L. Watson and M.J. Dallwitz (1992 onwards). The families of flowering plants: descriptions, illustrations, identification, information retrieval. A virágzó növények családjai (angol)
* [https://web.archive.org/web/20060425065955/http://nt.ars-grin.gov/sbmlweb/OnlineResources/Cucumis/ J.H. Kirkbride Jr and M.J. Dallwitz (2000 onwards). Cucumis and Cucumella (Cucurbitaceae): cucumbers and melons.] Uborkák és dinnyék (angol)
* [https://web.archive.org/web/20070927212544/http://www.echotech.org/technical/technotes/Cucurbit.PDF Cucurbit seed as possible oil & protein sources] A tökmagolaj mint lehetséges fehérjeforrás (angol)
== További információk ==
* [http://www.ismertseg.hu/Haromnover-a-sutotoklevesben Tökfélék, speciális nemesítések] {{Wayback|url=http://www.ismertseg.hu/Haromnover-a-sutotoklevesben |date=20130930221826 }}
* [http://anattour.co.il/?page=article&article=209 Anat Avital and Harry S. Paris, 2014, 'Cucurbits depicted in Byzantine mosaics from Israel, 350–600 CE', Annals of Botany 114: pp. 203-22.] {{Wayback|url=http://anattour.co.il/?page=article&article=209 |date=20151222103933 }} eng.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
[[Kategória:Tökfélék| ]]
[[Kategória:Kúszónövények]]
[[Kategória:Növénycsaládok]]