Török jövevényszavak a magyar nyelvben forrásának megtekintése

A [[magyar nyelv]] [[magyar szókincs|szókincse]] több száz [[altáji nyelvcsalád|török]] [[jövevényszó]]t őriz, amelyek az önálló magyar nyelv, illetve a kiválása előtti [[ugor nyelvek|ugor nyelv]] több évezredes szoros kapcsolatát bizonyítják török nyelvű népekkel.
E kapcsolatokból a [[török hódoltság]] időszaka a legismertebb ([[Oszmán-török nyelv|oszmán-török]] jövevényszavak), a korábbi kapcsolatokról alig van írott forrás, létükről főleg [[nyelvészet]]i és kisebb részben [[régészet]]i bizonyítékaink vannak.
A [[török népek]]kel való kapcsolatok mélységét azonban jól példázza, hogy nagyon sok ilyen szó a magyar [[alapszókincs]]hez tartozik, egyes szavak kora pedig az összehasonlító nyelvtörténeti kutatások alapján nagyobb, mint az önálló magyar nyelv feltételezett kora. A kérdéssel foglalkozó szakirodalomban 300 és 500 közé teszik azon [[honfoglalás]] előtti török kölcsönszavak számát, melyek a mai napig fennmaradtak a magyarban. A honfoglalás előtti időkre ez a szám ennek többszörösére becsülhető. Ez a nagy szám és e szavak mély beágyazottsága, valamint a lexikai kölcsönzéseket kísérő nyelvtani kölcsönzések ténye<ref>SÁNDOR Klára: A magyar-török kétnyelvűség és ami mögötte van. http://web.unideb.hu/~tkis/sl/sk_tm.</ref> több kutatót (pl. Wilhelm Schott,<ref>"Die Stammväter der Magyaren in Ungarn waren, wie die Geschichte leise andeutet und der Ur-Kern ihrer Sprache zu bestätigen scheint, ein Gemisch von Türken und Hyperboreern. Ihre häufigen Wanderungen hatten noch fernere Amalgamation mit Indo-Germanischen Völkern zu Folge, und so entwickelte sich der heutige Ungar, aus mancherlei Völker-Elementen eben so geläutert und männlich schön hervorgegangen, wie sein heutiger Nachbar und Ur-Verwandter, der Osmane." SCHOTT, Wilhelm: ''Versuch über die Tatarischen Sprachen.'' 1836. 7. o.</ref> Vámbéry Ármin,<ref>"Az analógia kisebb vagy nagyobb foka, a rokon beszédrészek többé vagy kevésbbé fontos volta lehet és lesz is még sokáig vita tárgya, de a török és magyar nyelv közt levő szoros és ősrégi rokonság tényét nem lehet oly könnyen kétségbe vonni." In: VÁMBÉRY Ármin: A magyarság bölcsőjénél. A magyar-török rokonság kezdete és fejlődése. 1914. 20. o. http://mek.oszk.hu/06900/06996/06996.pdf</ref> Thúry József<ref>THÚRY József: Az ugor-magyar theoria. 1. rész. 1884. http://epa.oszk.hu/02300/02392/00030/pdf/EPA02392_egy_phil_kozl_08_1884_02_131-158.pdf</ref><ref>THÚRY József: Az ugor-magyar theoria. 2. rész. 1884. http://epa.oszk.hu/02300/02392/00031/pdf/EPA02392_egy_phil_kozl_08_1884_03-04_295-311.pdf</ref><ref>THÚRY József: Az ugor-magyar theoria. 3. rész. 1884. http://epa.oszk.hu/02300/02392/00032/pdf/EPA02392_egy_phil_kozl_08_1884_05_416-440.pdf</ref> stb.) arra vezetett, hogy a magyar nyelv és a török nyelvek közötti nyelvi rokonságra következtessenek. Manapság azonban a nyelvészek meghatározó része a [[finnugor nyelvrokonság]] elmélete mellett áll.
==Kutatásuk története==
A szóegyezések komoly kutatásának kezdete [[Vámbéry Ármin]] ''Magyar és török–tatár szóegyezések'' című tanulmányának megjelenése volt.<ref>VÁMBÉRY Ármin: Magyar és török-tatár szóegyezések." In: Nyelvtudományi közlemények VIII. 109-189. o. http://www.nytud.hu/nyk/reg/008.pdf</ref> Vámbéry szerint a magyar nyelvben található igen jelentős számú török elem arról tanúskodik, hogy a magyar [[kontaktusnyelv]], ugor és türk elemekből kialakult [[kevert nyelv]], melynek nem csak egy, hanem két őse van.
===Bolgártörök elmélet===
[[Budenz József]] Vámbéry munkájáról írott bírálatában a török jövevényszavainkra jellemző hangváltozást, [[rotacizmus]]t és erős [[csuvas nyelv|csuvas]] nyelvi kapcsolatot mutatott ki.<ref>''Jelentés Vámbéry Ármin magyar–török szóegyezéseiről'', Nyelvtudományi Közlemények X, [[1871]].</ref>
A későbbi [[bolgárok|bolgár]], illetve magyar kutatásokban erre épült az a többek között [[Németh Gyula (nyelvész)|Németh Gyula]] által képviselt elmélet, amely szerint a magyar nép az [[Onogur birodalom|onogur törzsszövetség]] tagjaként szoros kapcsolatban élt a [[bolgártörökök]]kel (akik feltételezett nyelvéből a mai [[csuvas nyelv]]et származtatják), és innen ered török jövevényszavaink jó része.
Valójában kétséges, hogy a [[rotacizmus]] és [[lambdacizmus]] alkalmas eszköz lenne egy-egy szó bolgártörök eredetének meghatározására.<ref>“Even if we cannot be sure about the beginning of the zetacism/rhoticism and sigmathism/lambdaism the processes were still in progress in the 5th and 6th century, that is at the time when Proto-Hungarians could have met Turkic peoples. In other words: at that time the *r2 and *l2 pronunciation was typical of all the Turkic languages which means that this feature cannot be understood as a signal of the Bulgarian Turkic origin of a word.” STACHOWSKI, Marek: Remarks on the investigation of the oldest layer of Turkic loan-words in Hungarian. In.: [[Studia Etymologica Cracoviensia]] 19. 2014.   218. o.</ref>
===Vegyes eredet===
A csuvas elődjének tekintett bolgártörök nyelvre épített elmélet azonban megrendült, amikor a kutatók részletekbe menően megvizsgálták a honfoglalás előtti török jövevényszavakat és azt találták, hogy jelentős részük nem kapcsolható a bolgártörök/csuvas vonalhoz, hanem másfajta török nyelvekhez köthető.
Az {{MTESZ}} szerint 33 honfoglalás előtti török jövevényszavunk biztosan csuvasos jellegű, további 9 pedig valószínűleg az. 148 szó azonban a szótár szerint közelebbről nem meghatározott török, 43 pedig valószínűleg [[ótörök nyelv|ótörök]] (türk). [[Ligeti Lajos]] arra hívta fel a figyelmet, hogy vizsgálandók a magyar nép nyelvi kapcsolatai a [[kazárok]]kal, illetve a [[kabarok]]kal is. Fontos megjegyezni, hogy a kazárok és kabarok nyelvéből nem maradtak fenn jelentősebb nyelvemlékek, így a kazár és kabar nyelv milyenségére vonatkozóan csak feltételezésekről beszélhetünk.
Sok kutató szerint az első török hatás még arra a korszakra datálható, amikor az ősmagyarok (vagy még korábban az ugorok) az [[Urál-hegység]]  keleti oldalán éltek. Abban számos magyar nyelvtörténész Budenz óta egyetért, hogy a legnagyobb jelentőségű török hatás csuvas jellegű lehetett. Ugyanakkor Rásonyi László szerint egy a [[kipcsak-török]] ághoz tartozó nép, a bulak is együtt élhetett a bolgárokkal és a magyarokkal [[Magna Hungaria|Magna Hungáriában]] (a [[Volga]] környékén<ref>[http://geographic.hu/index.php?act=napi&id=5723&PHPSESSID=91f2484d864e36923b80adbda6e24ff5 National Geographic: Antropológiai szenzáció és a magyar-bolgár kapcsolatok – II. rész]</ref>). Az mindenesetre erősen valószínűsíthető régészeti bizonyítékok alapján is, hogy a szintén török bolgárokkal a Volga környékén szorosak lehettek a magyarok kapcsolatai.
==Régi török jövevényszavak==
K. Palló Margit nyelvész, turkológus 1982-ben megjelent „Régi török eredetű igéink” című munkájában<ref>K. PALLÓ Margit: Régi török eredetű igéink. 1982. http://acta.bibl.u-szeged.hu/38765/1/altaica_suppl_001.pdf</ref> száznál több magyar igénkhez kínált elfogadható török etimológiát.
[[Ligeti Lajos]] a magyarba még az oszmán kor előtt érkezett török jövevényszavakat vette számba „A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban" címen, 1986-ban közreadott munkájában. E szavak jegyzéke Ligeti csoportosításában:
'''Ló:''' csődör, [[tőzeg]]
'''Lószerszám:''' gyeplő, [[kantár]], békó, béklyó, árkány
'''Fegyver:''' [[balta]], [[buzogány]], bicsak, [[bicska (vágóeszköz)|bicska]], [[Csákány (fegyver)|csákány]]
'''Törzsi rend, nomád társadalom:''' [[Gyula (méltóság)|gyula]], [[Kende (méltóság)|kündü]], karcha, csősz, nyögér, [[kalóz]], [[Árok (mélyedés)|árok]], [[kapu]], sereg, [[Tábor (szálláshely)|tábor]],
ál, orv, kín, bilincs, [[törvény]], [[tanú]], [[tolmács]], bér, kölcsön, [[betű]], ír, szám, tömény, [[bélyeg]], ok, ész, [[idő]], kor, gyarló, ildomos, csökönyös, [[koboz]], örül, őrül
'''Népnevek:''' [[besenyő]], [[nándor]], böszörmény, káliz, bular, [[kun]], [[orosz]], [[örmény]], [[török]], [[várkony]]
'''Vallási hiedelmek:''' bű, bölcs, báj, [[Ige (nyelvészet)|ige]], igéz, [[kép]], [[boszorkány]], csök, [[tor]], [[ünnep]], [[egyház]], gyász, [[bűn]], érdem, bocsát, bocsánik, [[búcsú]], gyónik, terem, bú, örök, koporsó, ül
'''Állattartás:''' barom, [[ökör]], [[bika]], [[tinó]], ünő, [[borjú]], (bika)csök, ürü, toklyó, [[kos]], üvecs, olló, [[kecske]], [[gyapjú]], [[gyapot]], [[túró]], [[Író (tejtermék)|író]], köpű, ól, [[karám]], vályú, [[komondor]], [[kuvasz]], [[disznó]], ártány, serte, [[tyúk]]
'''Földművelés:''' arat, [[búza]], [[árpa]], dara, ocsú, [[borsó]], [[eke]], [[sarló]], szór, őröl, tarló, [[komló]], [[csalán]], [[kender]], kölyű, tiló, csepű, orsó, [[gyümölcs]], [[alma]], [[körte]], [[som]], [[dió]], [[kökény]], [[szőlő]], [[bor]], [[csiger]], [[boza]]
'''Halászat:''' örém, örmény, [[örvény]], gyalom, gyertya, vejsze, vék, tok, [[süllő]], [[sőreg]], csabak
'''Solymászat, madarászat:''' [[sólyom]], [[keselyű]], ölyv, [[turul]], [[karvaly]], [[torontál]], szongor, [[bese]], [[tőr]], hurok, [[harang]]
'''Mesterségek:''' ács, szűcs, sátor, karó, gyűszű
'''Közlekedés:''' tengely, szál, tulbó<ref>A „tulbó” szóról ld.{{cite web|url=http://real-j.mtak.hu/5982/1/MagyarNyelvor_1876.pdf|title=MAGYAR NYELVŐR, V./I., 1876 január|accessdate=2023-04-26|coauthors=Szarvas Gábor szerk.|date=1876-01-15|format=pdf|work=|publisher=MTA Nyelvtudományi Bizottsága|pages=108-109|language=hu|archiveurl=|archivedate=|quote=}}</ref>
'''Kereskedés:''' bársony, [[Igazgyöngy|gyöngy]], bors, kéneső, tár, szatócs
'''Természet:''' tenger, sár, szél, szirt, szesz, búsz
'''Állatvilág:''' oroszlán, bölény, teve, sárkány, zerge, gödény, túzok, görény, ürge, borz, [[Güzüegér|güzü]], béka, bögöly, szúnyog, serke
'''Növényvilág:''' gyertyán, gyűrűfa, kőris, gyümölcsény, bojtorján, [[Tátorján (növényfaj)|tátorján]], kalokány, csalán, [[Mezei katáng|katáng]], [[torma]], üröm, gyopár, gyékény, [[Mocsári_kutyatej|cötkény]], kökörcs, kökörcsin, kikirics, gyom, káka, kóró, kocsány
'''Család:''' gyermek, kölyök, iker
'''Test, testi tulajdonságok:''' térd, boka, kar, gyomor, köldök, szakáll, szirt, tar, csipa, szeplő, csécs, kanyaró, erő, öreg
'''Lakás, eszközök:''' sátor, cserge, karó, szék, ágyú, kölyű, köpű, tiló, teknő, csanak, bölcső, koporsó, korom
'''Ruházat:''' süveg, saru, ködmön, köpönyeg, daku, csat, szirony, szűcs, ölt, gyűrü, börtü, tükör, bársony, gyöngy
'''Melléknevek:''' kék, sár(arany), sárga, kis, kicsiny, kőrő
'''Igék:''' gyűl, dől, őröl, ír, szór, szűr, (fel)tűr, (el)tűr, csavar, söpör, szán, gyón, baszik,<ref>[http://acta.bibl.u-szeged.hu/20052/1/nepunk_011_001-063.pdf Moór Elemér: ''A magyar nyelv régi török és mongol jövevényszavai nyelvtörténeti és őstörténeti szempontból.'' (1939), 31. o.]</ref> csökik, szökik, szűnik, illik, arat, borít, bocsát, gyárt, ölt, bocsánik, bosszant, gyaláz
2011-ben jelent meg [[Róna-Tas András]] és [[Berta Árpád]] „West Old Turkic, Turkic Loanwords in Hungarian” című munkája, amely Ligeti munkájához hasonlóan a magyarba még az oszmán kor előtt érkezett török jövevényszavakkal foglalkozik. Ligeti munkájának 280 szófejtéséhez képest ez a munka jóval több török eredetű magyar szót azonosít; 419 biztosnak, lehetségesnek vagy valószínűnek ítélt szófejtést közöl, amiből 72 ige.
A jelentéselemzés eredményeit is a finnugor nyelvrokonság bizonyítékai közt szokás felsorolni, mert bár a török jövevényszavak mélyen gyökereznek a magyar nyelvben, részben fejlettebb életmódra, gazdaságra és kultúrára utalnak, mint finnugor eredetű szavaink. Azonban a testrészek, szervek neveinek kölcsönzése, igék tőalakban való átvétele ritka és szokatlan jelenségek, ráadásul a kölcsönszavak egy része pont a magyarok vélt finnugor elődeinek feltételezett halász-vadász-gyűjtögető életmódját érinti, mint például a halnevek, az apróvadak, erdei növények nevei.
==A török jövevényszavak kutatói==
*[[Berta Árpád]]
*[[Budenz József]]
*[[Gombocz Zoltán]]
*Kakuk Zsuzsa<ref>[http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/kakuk.html Kakuk Zsuzsa]</ref>
*K. Palló Margit
*[[Ligeti Lajos]]<ref>{{Cite web |url=http://www.mta.hu/nytud/Ligetirt.rtf# |title=Ligeti Lajos |accessdate=2007-06-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060718060443/http://www.mta.hu/nytud/Ligetirt.rtf# |archivedate=2006-07-18 }}</ref>
*[[Németh Gyula (nyelvész)|Németh Gyula]]
*[[Rásonyi László]]
*[[Róna-Tas András]]
*[[Szende Tamás (nyelvész, 1940–2015)|Szende Tamás]]<ref>{{Cite web |url=http://nyelveszet.btk.ppke.hu/Tanar/szende.html# |title=Szende Tamás |accessdate=2007-06-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080619074131/http://nyelveszet.btk.ppke.hu/Tanar/szende.html# |archivedate=2008-06-19 }}</ref>
*[[Vámbéry Ármin]]
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
*[https://web.archive.org/web/20070523171230/http://mnyfi.elte.hu/finnugor/klima/ural12/mnyfgralsegedanyagok/Magytorokkapcs.htm A magyar nyelv török kapcsolatai]
*Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban (Budapest, 1986)
==További információk==
*[[Gombocz Zoltán]]: Régi török jövevényszavaink ([[1907]])
*[http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b145/ch05s05.htm Korai magyar történet]
*[http://geographic.hu/index.php?act=napi&id=5723&PHPSESSID=91f2484d864e36923b80adbda6e24ff5 Antropológiai szenzáció és a magyar-bolgár kapcsolatok – National Geographic]
*[http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-47 Vásáry István: A régi Belső-Ázsia története/Belső-Ázsia nyugati nyúlványa: a kelet-európai steppevidék/Magyarok]
*[http://mek.oszk.hu/07000/07062/ Gombocz Zoltán: Honfoglaláselőtti török jövevényszavaink] (MEK)
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Magyar szókincs]]
* [[Magyar–török tükörfordítások]]
{{DEFAULTSORT:Törökjövevényszavakamagyarnyelvben}}
[[Kategória:Idegen eredetű magyar szavak listái]]
[[Kategória:Török nyelv]]