TMS 1000 forrásának megtekintése

A '''TMS 1000''' – a [[Texas Instruments]] által tervezett [[4 bites]] [[mikrovezérlő]] család összefoglaló neve, ill. a sorozat tagjaiba épített [[mikroprocesszor]] neve. A sorozat tagjai egyetlen [[integrált áramkör]]ben megvalósított számítógépek voltak, tartalmaztak [[mikroprocesszor|processzort]], ([[ROM]], később [[RAM]]) memóriát, ki- és bemeneti vezérlő egységeket.
A Texas Instruments [[1971]]. [[szeptember 17.|szeptember 17]]-én mutatta be a sorozat első tagját, a '''TMS1802NC''' jelű csipet, amely egy teljes számológép-alkalmazást tartalmazott. Ez volt az '''első egycsipes, általánosan hozzáférhető''' mikrovezérlő.
A sorozathoz tartozó mikrovezérlőket számtalan alkalmazásban használták fel, pl. ellenőrző- és irányítórendszerekben, háztartási gépekben és játékokban.
== Általános leírás ==
A [[Smithsonian Intézet]] szerint a [[Texas Instruments]] két mérnöke, [[Gary Boone]] és [[Michael Cochran]] [[1971]]-ben alkotta meg az első [[mikrovezérlő]]t (másként ''mikrokontroller''t, illetve ''mikroszámítógép''et). A '''TMS1802NC''' egy egycsipes mikrovezérlő volt, amelyet [[1971]]. [[szeptember 17]]-én jelentettek be, és egy négyfunkciós számológépet valósított meg. A TMS1802NC, elnevezése ellenére, nem volt része az [[1974]]-ben forgalomba hozott TMS 1000 sorozatnak; később a '''TMS 0100''' sorozatba sorolták, amelyet a [[TI Datamath]] és a [[Sinclair Executive]] [[számológép]]ekben alkalmaztak.<ref>[http://www.vintagecalculators.com/html/the_calculator-on-a-chip.html "The Arrival of the "Calculator-on-a-Chip"] / Az egycsipes számológép eljövetele /</ref><ref>{{Cite book|title=The Most Widely Used Computer on a Chip: The TMS 1000|work=State of the Art: A Photographic History of the Integrated Circuit|last=Augarten|first=Stan|publisher=Ticknor & Fields |location=New Haven and New York|year=1983|isbn=0-89919-195-9|url=http://smithsonianchips.si.edu/augarten/p38.htm |accessdate=2009-12-23}}</ref>
Ezt a csipet – és magát a technológiát – a Texas Instruments az első időkben csak saját termékeiben használta fel, emiatt évekig nem került önálló termékként kereskedelmi forgalomba. A csipek a gyártáskor beléjük ültetett programot hordozták: a program a csip ROM-jában helyezkedett el, és oda, tartalmával együtt, a gyártási folyamat során került, ezért pl. egy programmódosításhoz új litográfiai sablont kellett gyártani.<ref>http://www.softdb.com/media/DSP_Introduction_en.pdf {{Wayback|url=http://www.softdb.com/media/DSP_Introduction_en.pdf# |date=20110716101806 }} pg.6.</ref>
A Texas Instruments szabadalmi kérelmet nyújtott be a mikroprocesszorra, így Gary Boone nevére [[1973]]. [[szeptember 4.|szeptember 4]]-i dátummal bejegyezték az egycsipes mikroprocesszor-architektúra szabadalmát, '''US patent 3757306''' számmal. Talán sohasem tudjuk meg, hogy ebben az időben pontosan melyik cég laboratóriumában indult be az első működő mikroprocesszor.
Az Intel és a TI 1971-ben és 1974-ben is széles körű szabvány-licencelési megállapodásokat kötött egymással, és az Intel licencdíjat fizetett a TI-nek a mikroprocesszor szabadalom használatáért.
A TI közbenjárt az Intel és a Cyrix közötti későbbi vitában is, mint a mikroprocesszor szabadalmának tulajdonosa.
[[Fájl:KL TI TMS1100.jpg|right|180px|thumb|TMS1100 csip]]
[[Fájl:KL TI TMS1200.jpg|right|180px|thumb|TMS1200 csip]]
Az egycsipes számítógép ''(computer-on-a-chip)'' egyetlen integrált áramkörben fogja össze a mikroprocesszor magot (CPU), memóriát és ki/bemeneti vezérlőket. Az egycsipes számítógép szabadalmát, amelyet "mikroszámítógép szabadalom"-ként is emlegettek ('''US patent 4074351''') Gary Boone és Michael J. Cochran birtokolja a TI részéről. Jelenleg a mikroszámítógép általános jelentése egy olyan gépet takar, amelyben egy vagy több CPU egység működik, míg a fenti szabadalomban leírt koncepció inkább a jelenlegi [[mikrokontroller]] fogalmának felel meg.
A TI '''TMS 1000''' csipjét tartják a világ első [[mikrovezérlő]]jének. Funkcionalitása elmarad a mai modern mikrovezérlőkétől. Az egység egy 4 bites processzort tartalmaz, kisméretű RAM-ot, egy ROM programtárolót, ki/bemeneti vonalakat és vezérlést egy csipben, ezáltal nagyobb integráltságot valósít meg, mint a korabeli szintén 4 bites Intel 4004/4040 processzorok. Ezzel a felépítéssel nem volt szükség a külső támogató áramkörökre. A kialakítás egy másik egyedülálló vonása volt, hogy a processzort új utasításokkal lehetett bővíteni.<ref>{{Cite book
 |title=Introduction to Embedded Systems
 |last=Shibu |first=K.V.
 |publisher=Tata McGraw Hill
 |location=New Haven and New York
 |year=2009
 |isbn=(13) 978-0-07-014589-4, (10) 0-07-014589-X
 |url=https://books.google.com/books?id=8hfn4gwR90MC&pg=PA19&lpg=PA19&dq=Texas+Instruments+%22TMS+1000%22&source=bl&ots=kHtMc89vot&sig=kk0crk7a1cP1GYxy7OfLZqvc6Mw&hl=hu&ei=NC6lTtqREc_0sgbU9cGHDg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=10&ved=0CG8Q6AEwCTgo#v=onepage&q&f=false
 |accessdate=2011-10-24
}}</ref>
A TI [[1974]]-ben bocsátotta ki az 1000-es sorozatot, amely kezdetben 6 külön csipből állt. A '''TMS1000''' és a '''TMS1200''' általános egységek voltak, a '''TMS1070''' és '''TMS1270''' magas feszültségű változatok kijelzők vezérléséhez, a '''TMS1100''' és '''TMS1300''' csipekben kétszeresére növelték a belső RAM és ROM memóriát.
A '''TMS1000''', '''TMS1070''', és '''TMS1100''' 28 lábú [[DIP]] tokozásban jelent meg, a '''TMS1200''', '''TMS1270''' és '''TMS1300''' 40 lábú tokozásban jelent meg.
A sorozatot az 1980-as években a TI tovább bővítette. A 28 lábú '''TMS1170''' egy TMS1100 alapegységet, fluoreszkáló kijelzővezérlést és bővített memóriát (2kB ROM) kapott. A '''TMS1400''', '''TMS1470''' és '''TMS1700''' csipek bővített memóriával rendelkeztek (64 byte RAM, 4kB ROM). A csip-sorozat összesen 15 különböző csipből áll.
Ezek a csipek kb. 20 éven keresztül voltak a piacon, nem csak kalkulátorokban, hanem különböző játékokban és egyéb elektronikus eszközökben is.
== A TMS 1000 jellemzői ==
* Típus: [[PMOS]] [[Mikrokontroller|MCU]]
* Adatszó hossza: 4 bit
* Címmező: 1 kB
* Órajel: 200 [[kilohertz|kHz]]-tól 450 [[kilohertz|kHz]]-ig, a technológiától függően
* Utasítások: 43 alaputasítás, 1024 mikroutasítás, a [[CPU]]-t 32 (később 42) egyedi mikroprogramozható utasítással lehetett bővíteni. Minden utasítás 8 bites, 1 ciklust vesz igénybe.
* I/O: 4 bit parallel input, 11 kimeneti vonal/1 bit, 8 bit parallel.
* [[Regiszter (számítástechnika)|Regiszter]]ek: 4 bites [[Regiszter (számítástechnika)#Akkumulátor-regiszter|akkumulátor]], 4 bites Y regiszter, 2 vagy 3 bites X regiszter: az X és Y regisztereket 6 vagy 7 bites indexregiszterként lehetett használni. 1 bites állapotregiszter, 6 bites '''PC''' (programszámláló): ez egy álvéletlen számsorozat szerint változott.<ref>http://research.microsoft.com/en-us/um/people/gbell/computer_structures_principles_and_examples/csp0600.htm - a PC értékeit egy eltoló regiszter és néhány logikai kapu segítségével állítják elő</ref> 6 bites szubrutin visszatérési regiszter, 4 bites lap buffer.
* Megszakításkezelés: nincs.
== Felhasználás ==
[[Fájl:Mengenlehreuhr.jpg|right|187px|thumb|Mengenlehreuhr, Berlin, Budapester Straße, 10 óra 31 perc]]
=== Számológépek ===
* Texas Instruments SR-16 tudományos számológép<ref>http://datamath.org/Sci/WEDGE/sr-16.htm</ref> és társai.<ref>http://datamath.org/IC_List.htm#Third%20generation%20single%20chip%20calculators</ref>
=== Játékok ===
* [[BigTrak]] – Milton Bradley Company, 1979.
* [[Microvision]] – Milton Bradley Company, 1979.
* [[Simon (játék)|Simon]] (angol nyelvterületen) ill. [[Senso]] – 1978.
* [[Speak & Spell]] – Texas Instruments, 1978–1992<ref>http://datamath.org/Speech/SpeaknSpell.htm</ref><ref>http://datamath.org/Speech/SpeaknSpell_86UK.htm</ref>
=== Egyéb ===
* A berlini '''Mengenlehreuhr''' lelke egy TMS 1000 csip (TMS 1000 L0011).
* TMS 1000 NL 3228 : zenélő ajtócsengő 14 különböző dallammal
* TMS 1000 NL 3227 : egy [[mastermind]]-szerű logikai játék 7 szegmenses kijelzőn (4 számot kell eltalálni, a program számokkal jelzi az összesen és pontosan eltalált számokat).
== Érdekességek ==
* Az első cserélhető kazettás kézi [[játékkonzol]], a Milton Bradley Company 1979-ben kiadott [[Microvision]] konzolja, bár eleinte [[Intel 8021]] processzorral készült, később '''TMS 1100'''-as processzorokat használt. A csipek nem a konzolban, hanem a játékkazettában voltak, a csipbe beprogramozott játékokkal.
* A ''Speak & Spell'' játék szerepel az [[E. T., a földönkívüli]] c. filmben, mint a csillagközi kommunikátor egyik összetevője. A játék más filmekben is szerepelt.
== Hivatkozások ==
<references/>
== Források ==
* http://smithsonianchips.si.edu/augarten/p38.htm (The Most Widely Used Computer on a Chip / The TMS 1000)
* http://datamath.org/Story/Intel.htm#Texas%20Instruments:%20They%20invented%20the%20Microcontroller
* https://web.archive.org/web/20111013013217/http://www.antiquetech.com/chips/TMS1000.htm
==Fordítás==
{{fordítás|en|Microprocessor#TMS_1000}}
== Lásd még ==
* http://www.cpu-world.com/CPUs/TMS1000/ – képek
* http://blog.kevtris.org/blogfiles/TMS_1000_Data_Manual.pdf - A TMS csipek felépítése, működése és műszaki jellemzői
* http://atarihq.com/danb/MicrovisionCarts.shtml – MicroVision játékkonzol kazetták képei, rajtuk TMS1100 csipekkel
{{Portál|Informatika|i }}
[[Kategória:Mikroprocesszorok]]
[[Kategória:Mikrovezérlők]]