Tessedik Sámuel (lelkész, 1710–1749) forrásának megtekintése

{{egyházi személy infobox
|név=Tessedik Sámuel
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=
|születési hely=[[Puhó]]
|születési dátum=[[1710]]. november
|halál helye=[[Békéscsaba]]
|halál dátuma= [[1749]]. [[április 9.]] {{életkor-holt|1710|11|00|1749|04|09}}
|nemzetiség= szlovák, magyar
|házastárs= Lang Erzsébet
|szülei= Tessedik György és Nedeczky Eszter
|szakma= [[Lelkipásztor|lelkész]]
|aláírás=
|vallás= [[keresztény]]
|keresztény= igen
|felekezet= [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]]
|gyülekezet =
|tisztség = [[lelkész]]
}}
{{egyért2|az idősebb Tessedik Sámuelről|Tessedik Sámuel (egyértelműsítő lap)}}
Id. '''Tessedik Sámuel''' ([[Puhó]], [[1710]]. november – [[Békéscsaba]], [[1749]]. [[április 9.]]) evangélikus lelkész.
== Élete ==
Szülei – Tessedik György és Nedeczky Eszter – szegény sorsú polgárok voltak. Fia, [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]], [[Szarvas (település)|szarvasi]] lelkész. Német anyanyelvű volt, de szlovákul is tudott.<ref>(szerk.) Molnár M. Eszter: ''Portrészobrok a Vajdahunyad sétányon'', PC Magister Alapítvány, Budapest, 2016, {{ISBN|978-963-89206-6-9}}, 10. o.</ref>
Iskolai tanulmányait Puhón kezdte, ahonnan [[Trencsén]]be, majd a magyar nyelv megtanulása végett [[Győr]]be, innen pedig [[Körmöcbánya|Körmöcbányára]] küldték. 1728-ban a [[pozsony]]i főiskola növendéke lett, ahol többek között [[Bél Mátyás]] volt a tanítója. Az egyetemet 1732 és 1735 között [[Jéna|Jénában]] végezte.
Hazatérve, 1737-ben szentelték fel [[Besztercebánya|Besztercebányán]], s még ez évben a [[tótgyörk]]i egyház választotta lelkészévé. Innen [[Albertirsa|Albertibe]] került néhány évre, ahonnan 1744. július 21-én búcsúzott, s került [[Békéscsaba|Békéscsabára]]. Mindjárt hivatalba lépésekor összehívta a nép "véneit", s egy általa kidolgozott utasítást olvasott föl, mellyel a léha állapotokon próbált javítani. Az utasítás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét:
* az első a kereszteléssel kapcsolatos,
* a második az [[Úrvacsora|úrvacsoráról]] szól,
* a harmadik a [[házasság]]kötésről rendelkezik; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik; s elrendeli, hogy esketés idején zene, lövöldözés ne legyen a templomnál,
* a negyedik meghatározza a rendet a templomi istentisztelet idején,
* végül az ötödik pont – az "Egyéb dolgok" – a társadalmi állapotokról tájékoztat.
Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Békéscsabán a szigorú fegyelmezésnek. Kiadott egy röpiratot, melyben sürgette, hogy a pap évente látogassa híveit. Gondja volt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan ellenőrzött, figyelemmel kísérte a tanítók munkáját.
1749-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták lelkésznek, de a feladat teljesítésére halála miatt nem kerülhetett sor. Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét.
== Művei ==
* Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733
* Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745
* Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17-21. Pest. 1746
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Haan Lajos]]: Békés vármegye hajdana. Pest. 1870. Lauffer. 1. köt Történelmi rész. 101. p.
* Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Bcs. 1991. Békés M. Önkorm. Hiv. 65-71. p.
* Kovács Pál: Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész = Csabai Hírmondó. 4. évf. 1989. 1. rész. 11. sz. 5. p., 2. rész12. sz. 5. p.
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Vallás}}
[[Kategória:Magyar evangélikus lelkészek]]
[[Kategória:Békéscsabaiak]]
[[Kategória:Puhóiak]]
[[Kategória:Német származású magyarok]]
[[Kategória:1710-ben született személyek]]
[[Kategória:1749-ben elhunyt személyek]]