Toszkána forrásának megtekintése

{{Olasz régió infobox
|név=Toszkána
|helyi név=Toscana
|kép=Leaning Tower of Pisa.jpg
|képméret=
|képaláírás=A [[pisai ferde torony]]
|címer=Coat of arms of Tuscany.svg
|zászló=Flag of Tuscany.svg{{!}}border
|becenév=
|mottó=
|székhely=[[Firenze]]
|megyéi=[[Arezzo megye|Arezzo]] (AR)<br />[[Firenze megye|Firenze]] (FI)<br />[[Grosseto megye|Grosseto]] (GR)<br />[[Livorno megye|Livorno]] (LI)<br />[[Lucca megye|Lucca]] (LU)<br />[[Massa-Carrara megye|Massa]] (MS)<br />[[Pisa megye|Pisa]] (PI)<br />[[Pistoia megye|Pistoia]] (PT)<br />[[Prato megye|Prato]] (PO)<br />[[Siena megye|Siena]] (SI
|kormányzó=
|népsűrűség=163
|népsűrűség forrás=
|terület={{szám|22987.04}}
|régiótérkép=Italy Regions Tuscany Map.png
|weboldal=www.regione.toscana.it
}}
'''Toszkána''' ([[olasz nyelv|olaszul]]: ''Toscana'' {{kiejt|tosˈkaːna}}) [[Észak-Olaszország]] közigazgatási régiója; nyugaton a [[Tirrén-tenger]] irányában helyezkedik el. Északnyugat felé [[Liguria]], északon [[Emilia-Romagna]], keleten [[Marche]] és [[Umbria]], délen [[Lazio]] határolja. Közigazgatási székhelye: [[Firenze]].
Toszkána régiójához több sziget is tartozik ''(Arcipelago toscano),'' ezek nagyrészt [[Livorno megye]], kisebb részben [[Grosseto megye]] részét képezik.
== Földrajz ==
=== Fekvése ===
Délen Lazióval, keleten Umbriával és Marchéval, északon Emilia-Romagnával és Liguriával, nyugaton a [[Tirrén-tenger]]rel határos.
=== Domborzata ===
===Éghajlat===
Mivel Toszkána az [[Appenninek]] völgyeiben terül el, a hegyvonulat védi az északi szelek elől. A Tirrén part meleg mediterrán klímát ad neki. A magasabb hegyek, a völgyek, amelyek északnyugatról délkeleti irányba metszik, és a domborzat fokozatos emelkedése számos eltérő mikroklímát alkot.
<center>
{| class="wikitable mw-collapsible mw-collapsed" style="width:70%;"
! colspan="7" | Pisa és Firenze éghajlati jellemzői
|-
| rowspan="15" style="text-align:center;" |
{{Éghajlattáblázat
|név = [[Pisa (település)|Pisa]]
|metric first = Yes
|single line = Yes
|Jan_max = 17.6
|Feb_max = 21.0
|Mar_max = 24.0
|Apr_max = 27.9
|Maj_max = 30.9
|Jun_max = 35.0
|Jul_max = 37.8
|Aug_max = 38.8
|Sep_max = 36.2
|Okt_max = 30.2
|Nov_max = 24.0
|Dec_max = 20.4
|year_max =
|Jan_átl_max = 11.4
|Feb_átl_max = 12.6
|Mar_átl_max = 15.2
|Apr_átl_max = 17.8
|Maj_átl_max = 22.2
|Jun_átl_max = 26.0
|Jul_átl_max = 29.4
|Aug_átl_max = 29.5
|Sep_átl_max = 25.7
|Okt_átl_max = 20.9
|Nov_átl_max = 15.3
|Dec_átl_max = 11.8
|year_átl_max =
|Jan mean C = 6.8
|Feb mean C = 7.6
|Mar mean C = 9.8
|Apr mean C = 12.5
|Maj mean C = 16.4
|Jun mean C = 20.0
|Jul mean C = 23.1
|Aug mean C = 23.4
|Sep mean C = 20.0
|Okt mean C = 15.8
|Nov mean C = 10.7
|Dec mean C = 7.6
|year mean C =
|Jan_átl_min = 2.2
|Feb_átl_min = 2.5
|Mar_átl_min = 4.4
|Apr_átl_min = 7.2
|Maj_átl_min = 10.7
|Jun_átl_min = 14.1
|Jul_átl_min = 16.7
|Aug_átl_min = 17.2
|Sep_átl_min = 14.3
|Okt_átl_min = 10.7
|Nov_átl_min = 6.1
|Dec_átl_min = 3.4
|year_átl_min =
|Jan_min = -13.8
|Feb_min = -8.4
|Mar_min = -8.2
|Apr_min = -3.2
|Maj_min = 2.8
|Jun_min = 5.8
|Jul_min = 8.8
|Aug_min = 8.2
|Sep_min = 3.8
|Okt_min = 0.3
|Nov_min = -7.2
|Dec_min = -7.2
|year_min =
|precipitation colour=green
|Jan_átl_csapadék = 63.4
|Feb_átl_csapadék = 57.5
|Mar_átl_csapadék = 59.8
|Apr_átl_csapadék = 89.1
|Maj_átl_csapadék = 61.5
|Jun_átl_csapadék = 47.8
|Jul_átl_csapadék = 25.4
|Aug_átl_csapadék = 49.4
|Sep_átl_csapadék = 101.5
|Okt_átl_csapadék = 140.3
|Nov_átl_csapadék = 123.5
|Dec_átl_csapadék = 74.4
|Jan humidity = 75
|Feb humidity = 71
|Mar humidity = 70
|Apr humidity = 72
|Maj humidity = 72
|Jun humidity = 70
|Jul humidity = 67
|Aug humidity = 68
|Sep humidity = 71
|Okt humidity = 72
|Nov humidity = 74
|Dec humidity = 76
|Jan precipitation days = 8.1
|Feb precipitation days = 7.2
|Mar precipitation days = 7.6
|Apr precipitation days = 9.7
|Maj precipitation days = 7.3
|Jun precipitation days = 5.2
|Jul precipitation days = 2.5
|Aug precipitation days = 3.6
|Sep precipitation days = 6.3
|Okt precipitation days = 8.8
|Nov precipitation days = 9.4
|Dec precipitation days = 8.5
|unit precipitation days = 1.0 mm
|Jan_napos = 105.4
|Feb_napos = 121.5
|Mar_napos = 151.9
|Apr_napos = 192.0
|Maj_napos = 241.8
|Jun_napos = 267.0
|Jul_napos = 316.2
|Aug_napos = 279.0
|Sep_napos = 219.0
|Okt_napos = 176.7
|Nov_napos = 111.0
|Dec_napos = 93.0
|forrás = Servizio Meteorologico
}}
{{Éghajlattáblázat
|név = [[Firenze]]
|metric first = yes
|single line = yes
|Jan record_átl_max  = 21.6
|Feb record_átl_max  = 23.4
|Mar record_átl_max  = 28.5
|Apr record_átl_max  = 28.7
|Maj record_átl_max  = 33.8
|Jun record_átl_max  = 40.0
|Jul record_átl_max  = 42.6
|Aug record_átl_max  = 39.5
|Sep record_átl_max  = 36.4
|Okt record_átl_max  = 30.8
|Nov record_átl_max  = 25.2
|Dec record_átl_max  = 20.4
|year record_átl_max  = 42.6
|Jan_átl_max  = 10.9
|Feb_átl_max  = 12.5
|Mar_átl_max  = 15.7
|Apr_átl_max  = 18.5
|Maj_átl_max  = 23.7
|Jun_átl_max  = 27.7
|Jul_átl_max  = 31.4
|Aug_átl_max  = 31.5
|Sep_átl_max  = 26.7
|Okt_átl_max  = 20.9
|Nov_átl_max  = 14.7
|Dec_átl_max  = 11.1
|year_átl_max  =
|Jan mean C = 6.5
|Feb mean C = 7.5
|Mar mean C = 10.3
|Apr mean C = 13.0
|Maj mean C = 17.7
|Jun mean C = 21.4
|Jul mean C = 24.6
|Aug mean C = 24.6
|Sep mean C = 20.5
|Okt mean C = 15.5
|Nov mean C = 9.9
|Dec mean C = 6.8
|year mean C =
|Jan_átl_min  = 2.0
|Feb_átl_min  = 2.5
|Mar_átl_min  = 4.9
|Apr_átl_min  = 7.5
|Maj_átl_min  = 11.6
|Jun_átl_min  = 15.0
|Jul_átl_min  = 17.7
|Aug_átl_min  = 17.7
|Sep_átl_min  = 14.4
|Okt_átl_min  = 10.1
|Nov_átl_min  = 5.1
|Dec_átl_min  = 2.6
|year_átl_min  =
|Jan record_átl_min  = -23.2
|Feb record_átl_min  = -9.9
|Mar record_átl_min  = -8.0
|Apr record_átl_min  = -2.2
|Maj record_átl_min  = 3.6
|Jun record_átl_min  = 5.6
|Jul record_átl_min  = 10.2
|Aug record_átl_min  = 9.6
|Sep record_átl_min  = 3.6
|Okt record_átl_min  = -1.4
|Nov record_átl_min  = -6.0
|Dec record_átl_min  = -8.6
|precipitation colour = green
|Jan_átl_csapadék = 60.5
|Feb_átl_csapadék = 63.7
|Mar_átl_csapadék = 63.5
|Apr_átl_csapadék = 86.4
|Maj_átl_csapadék = 70.0
|Jun_átl_csapadék = 57.1
|Jul_átl_csapadék = 36.7
|Aug_átl_csapadék = 56.0
|Sep_átl_csapadék = 79.6
|Okt_átl_csapadék = 104.2
|Nov_átl_csapadék = 113.6
|Dec_átl_csapadék = 81.3
|year_átl_csapadék =
|unit precipitation days = 1.0 mm
|Jan precipitation days = 8.3
|Feb precipitation days = 7.1
|Mar precipitation days = 7.5
|Apr precipitation days = 9.7
|Maj precipitation days = 8.4
|Jun precipitation days = 6.3
|Jul precipitation days = 3.5
|Aug precipitation days = 5.4
|Sep precipitation days = 6.2
|Okt precipitation days = 8.5
|Nov precipitation days = 9.0
|Dec precipitation days = 8.3
|Jan_napos =
|Feb_napos =
|Mar_napos =
|Apr_napos =
|Maj_napos =
|Jun_napos =
|Jul_napos =
|Aug_napos =
|Sep_napos =
|Okt_napos =
|Nov_napos =
|Dec_napos =
|Jan percentsun = 33
|Feb percentsun = 40
|Mar percentsun = 42
|Apr percentsun = 46
|Maj percentsun = 53
|Jun percentsun = 60
|Jul percentsun = 67
|Aug percentsun = 64
|Sep percentsun = 58
|Okt percentsun = 45
|Nov percentsun = 30
|Dec percentsun = 33
|forrás =  Servizio Meteorologico <ref name=Servizio>{{cite web
|url= http://clima.meteoam.it/AtlanteClim2/pdf/(170)Florence%20Peretola.pdf
|publisher =Servizio Meteorologico
|title= FIRENZE/PERETOLA
|accessdate= 2012}}</ref>
|source 2 = [[World Meteorological Organization]] ([[United Nations]]) <ref name=WMO>{{cite web |url=http://worldweather.wmo.int/176/c00602.htm |title=World Weather Information Service - Firenze |accessdate=2010-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20220328101846/http://worldweather.wmo.int/176/c00602.htm |archivedate=2022-03-28 }}</ref> Weather Atlas <ref name="Weather Atlas">{{cite web |url=https://www.weather-atlas.com/en/italy/Firenze-climate |title=Firenze, Italy - Monthly weather forecast and Climate data |publisher=Weather Atlas |access-date=2019 }}{{Halott link|url=https://www.weather-atlas.com/en/italy/Firenze-climate |date=2019-05 }}</ref>
}}
|}
</center>
== Története ==
A mai Toszkána földje nagyjából megfelel az egykori etruszk városállamok által uralt területnek. Az etruszkokat a rómaiak igázták le, akik a földet lakóiról, az ún. Tuszikról vagy [[etruszkok]]ról Tusciának hívtak. A [[Római Birodalom]] bukása után a vidék keleti gót, bizánci és longobárd uralom alá került. [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] a [[Frank Birodalom]] számára elhódította a longobárdok királyságát. [[1030]]-ban [[II. Bonifác]] lett a hercegség ura. Meggyilkolása után felesége, Beatrice uralkodott a toszkán vidékek felett. Tőle aztán leányára, [[Matilda toszkánai őrgrófnő|Matilda grófnő]]re szállt örökségként. Az [[invesztitúraharc]]ok idején a grófnő a pápa oldalára állt. De a [[Német-római Birodalom]] ura [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik császár]] igényt tartott a toszkánai földekre, így az örökség száz évre konfliktust okozott a pápák és a német-római császárok között. Ebben az időszakban a nagyobb települések, városok kivívták függetlenségüket. [[Pisa (település)|Pisa]] erőteljes hatalommal rendelkező köztársasággá alakult.
A [[14. század]]ban Toszkána a művészetek és az irodalom igazi kulturális központjává vált, ehhez olyan személyiségek járultak hozzá tevékenységükkel, mint [[Dante Alighieri|Dante]], [[Giotto di Bondone|Giotto]], a humanista [[Francesco Petrarca|Petrarca]] és [[Giovanni Boccaccio|Boccaccio]]. A [[toszkánai nyelv]] Itália irodalmi nyelvévé vált. [[1406]]-ban [[Firenze]] már magáénak tudhatta Pisa városát. [[1434]] után Firenzében a [[Medici-család]] kormányzott. [[I. Cosimo de’ Medici]], aki [[1537]]-től Firenze hercege, majd [[1569]]-től nagyhercege lett, megnövelte hercegsége területét [[Siena]] felé, melyet még [[V. Károly német-római császár]]tól kapott ajándékba. Ez az adomány a Medicieket a [[Spanyolország|Spanyol Királysághoz]] láncolta, így Toszkána csaknem két évszázadra spanyol fennhatóság alá került.
[[1737]]-ben férfiágon kihalt a [[Medici-család|Mediciek]] dinasztiája. A [[lengyel örökösödési háború]]t lezáró, [[1735]]-ben megkötött, majd 1738-ban ratifikált [[bécsi béke (1738)|bécsi békeszerződés]] értelmében a [[Toszkánai Nagyhercegség]] [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc István]] hercegre szállt (III. Ferenc néven), aki később, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] főhercegnő férjeként, I. Ferenc néven [[A nyugati császárok listája|német-római császár]] lett. [[III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg|III. Habsburg Ferdinánd nagyherceget]] a franciák [[1799]]-ben egy időre megfosztották hatalmától, majd [[1814]]-től [[1824]]-ig ismét ő uralkodott a toszkánai birtokok felett. A hercegséget [[1859]]-ben [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel]] [[Szardínia királyainak listája|szárd–piemonti király]] csapatai vették be. [[1860]]-ban a Toszkánai Nagyhercegséget beolvasztották az egyesült [[Olasz Királyság]]ba.
== Közigazgatás ==
[[Fájl:Provinces of Tuscany map.png|bélyeg|jobbra|360px|Toszkána megyéi]]
Toszkána közigazgatásilag az alábbi tíz megyéből ''(provincia)'' áll:
* [[Arezzo megye]] ''(Provincia di Arezzo)'', székhelye: [[Arezzo]],
* [[Firenze megye]] ''(Provincia di Firenze)'', székhelye: [[Firenze]],
* [[Grosseto megye]] ''(Provincia di Grosetto)'', székhelye: [[Grosseto]],
* [[Livorno megye]] ''(Provincia di Livorno)'', székhelye: [[Livorno]],
* [[Lucca megye]] ''(Provincia di Lucca)'', székhelye: [[Lucca]],
* [[Massa-Carrara megye]] ''(Provincia di Massa-Carrara)'', székhelye: [[Massa (Toszkána)|Massa]],
* [[Pisa megye]] ''(Provincia di Pisa)'', székhelye: [[Pisa (település)|Pisa]],
* [[Pistoia megye]] ''(Provincia di Pistoia)'', székhelye: [[Pistoia]],
* [[Prato megye]] ''(Provincia di Prato)'', székhelye: [[Prato (Prato megye)|Prato]],
* [[Siena megye]] ''(Provincia di Siena)'', székhelye: [[Siena]].
== Művészet ==
Toszkána az olasz [[reneszánsz]] szülőföldje, kiemelkedő alkotásokkal az [[építészet]], festészet és szobrászat területén.
Az etruszk időszakból az egész régióban igen értékes kincsekre bukkanhatunk. Ősi települések falai, templomok, tornyok, síremlékek tanúskodnak a kultúra egykori gazdagságáról [[Fiesole]], [[Cortona]], [[Chiusi]], [[Volterra]], [[Pupolonia]], [[Vetulonia]], [[Sovana]] területén.
Kevesebb emlék maradt fenn a római korból: Cosa falai [[Ansedonia]] mellett, Pisa termái, [[Luni]], [[Lucca]] és [[Arezzo]] amfiteátrumai, Volterra arénája és termái, Fiésole temploma illetve színháza és fürdője.
=== Képzőművészetek ===
A firenzei művészetek kiemelkedő korszaka a 13–16. századra tehető. Az ekkor alkotó szobrászok, festők gyűjtőneveként alkalmazzák a [[firenzei iskola]] elnevezést. Kialakulása a város gyors ipari és kereskedelmi fejlődésével függött össze. A többi itáliai iskolától megkülönbözteti a firenzeiekét a nagyvonalú szerkesztésmód, a perspektíva tanulmányozása és a vonalas ábrázolás. Kezdete Giotto (1266–1336) nevéhez köthető, de kiváló mesterek sokaságát mutatta fel. Többek között Masaccio (1401–1429?), Leonardo da Vinci (1452–1519), Michelangelo (1475–1564), Raffaello Santi (1483–1520), Cimabue (1240–1302), Fra Angelico (1387–1455), Fra Filippo Lippi (1406–1469), Sandro Botticelli (1445–1510), Paolo Ucello (1397–1475), Fra Bartolomeo (1472–1517), Pisano (1290–1349), Luca della Robbia (1399–1482), Andrea del Vecchio (1436–1488) alkotásainak sokszínűségében gyönyörködhetünk Firenzében és szerte Itáliában.
=== Iparművészet ===
Igen híres, nemzetközileg elismert kézműves termékei: ezüst, dekoráció ([[Firenze]]), vas ([[Arezzo]]), alabástromcikkek ([[Volterra]]).
== Világörökségi helyszínek ==
[[Fájl:Toscana Siena2 tango7174.jpg|bélyegkép|270px|Siena óvárosa]]
* [[Firenze történelmi központja|Firenze történelmi belvárosa]]
* [[Pienza]] történelmi belvárosa
* Pisa, [[Dóm tér (Pisa)|Dóm tér]]
* [[San Gimignano]] történelmi belvárosa
* [[Siena]] történelmi belvárosa
* a [[Val d’Orcia]] (Orcia-völgy)
== Gazdaság ==
=== Mezőgazdaság ===
[[Fájl:sottozone chianti it.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A chianti termelésének területe]]
''Fő szócikk: [[Toszkánai borutak]]''
Toszkána a [[borvidék]]eiről és gasztronómiájáról is nevezetes. A [[Bor (ital)|borok]] közül a leghíresebbek a [[Chianti]] vidékéről származók, valamint a [[Vino Nobile di Montepulciano]] és a [[Brunello di Montalcino]]). A borok alapanyaga a vidék fő szőlőfajtája, a [[Sangiovese]], melynek helyi variánsai ismertek [[Prugnolo Gentile]], illetve [[Morello di Scansano]] néven is.
Mezőgazdaságának jelentős terményei még - többek között - a búza, a kukorica, az olívabogyó és a dohány.
=== Ipar ===
Nagy mennyiségben bányásznak márványt, sót, vas- és cinkércet.
Magasan fejlett iparágak: a fémgyártás ([[Piombino]]), a hajógyártás ([[Livorno]], [[Carrara]], [[Viareggio]]), a vegyipar ([[Solvay]]), az üvegipar ([[Valdarno]], [[Empoli]], Pisa, Livorno), a kerámiagyártás ([[Sesto Fiorentino]], Firenze). Fontos ipari termékei a textíliák.
=== Kereskedelem ===
==== Turizmus ====
'''Kulturális turizmus'''
A mesés szépségű táj, a Földközi-tenger partvidéke, a számos történelmi és művészettörténeti látnivalóban bővelkedő város, – mint Firenze, Siena, Lucca, Pisa, San Gimignano, [[Cortona]], Volterra – egész évben vonzóvá teszik Toszkánát a turisták számára.
'''Üdülőturizmus'''
Tengerpartja 330&nbsp;km-en homokos strandokkal és enyhe klímával csábítja a fürdőzni vágyó vendégek sokaságát, néhány jellegzetes üdülőtelepülése: Marina di Massa, Marina di Pietrasanta, Marina di Cécina, Follónica, Punta Ala, Principina a Mare, illetve kedvelt úticél még [[Elba (sziget)|Elba]] szigete.
'''Gasztronómiai turizmus'''
''Fő szócikk: [[Toscanai borutak]]''
'''Falusi turizmus – apartmanházak'''
Az ország agroturisztikai létesítményeinek 20%-a e tartományban található (2001-es adat). A tartomány egyik jellegzetessége hogy szinte minden dombon áll egy kisebb vagy nagyobb kőház, vagyis tanyaféle. Ezek nagy részét felújították meghagyva a rusztikus fagerendákat, kőfalakat és szépen gondozott kertjében ma már medencével várja az üdülni vágyókat. Ideális minden korosztálynak, a természet közelsége miatt igazi pihenést jelent a városnéző túrákról visszatérőknek is. A kis falvakban szinte ismerősként üdvözölnek mindenkit és meg lehet kóstolni a helyi finomságokat, olívaolajat, bort.
== Közlekedés ==
===Vasúti közlekedés===
* [[Toszkána vasútállomásainak listája]]
=== Vízi közlekedés ===
Tengeri kikötők Toszkánában:
{| cellpadding="1" cellspacing="0" border="1" width="100%"
|-
!bgcolor="#b9c6db" style="color:#000000;" align="center"|'''''Liguri-tenger'''''
!bgcolor="#b9c6db" style="color:#000000;" align="center"|'''''Liguri-tenger szigetei'''''
!bgcolor="#b9c6db" style="color:#000000;" align="center"|'''''Tirrén- tenger szigetei'''''
!bgcolor="#b9c6db" style="color:#000000;" align="center"|'''''Tirrén- tenger'''''
|-
!valign=top|Porto di Marina di Carrara<br />Porto del Cinquale<br />Porto di Viareggio<br />Porto di Bocca d'Arno<br />Porto di Livorno<br />Porto di Ardenza<br />Porto di Antignano<br />Porto di Quercianella<br />Porto del Chioma<br />Porto nord di Castiglioncello<br />Porto sud di Castiglioncello<br />Porto di Rosignano Solvay<br />Porto di Marina di Cecina<br />Porto di San Vincenzo<br />Porto di Baratti
!valign=top|Porto di Gorgona<br />Porto di Capraia<br />Porto di Portoferraio<br />Porto di Marciana Marina<br />Porto di Cavo<br />Porto di Rio Marina
!valign=top|Porto di Porto Azzurro<br />Porto di Marina di Campo<br />Porto di Pianosa<br />Porto di Montecristo<br />Porto di Giglio Campese<br />Porto di Giglio Porto<br />Porto di Giannutri
!valign=top|Porto di Marina di Salivoli<br />Porto di Piombino<br />Porto di Carbonifera<br />Porto del Puntone di Scarlino<br />Porto di Punta Ala<br />Porto di Castiglione della Pescaia<br />Porto di Marina di Grosseto<br />Porto di Talamone<br />Porto di Santa Liberata<br />Porto del Valle di Porto Santo Stefano<br />Porto Vecchio di Porto Santo Stefano<br />Porto Vecchio di Porto Ercole<br />Porto di Cala Galera
|}
== Híres toszkánaiak ==
{|style="width: 100%; align:top"
|-
|valign=top|
* [[Agnolo Gaddi]]
* [[Aldo Palazzeschi]]
* [[Alessandro Benvenuti]]
* [[Ambrogio Lorenzetti]]
* [[Amedeo Modigliani]]
* [[Amerigo Vespucci]]
* [[Andrea Bocelli]]
* [[Andrea del Verrocchio]]
* [[Andrea della Robbia]]
* [[Andrea Pisano]]
* [[Angelo Poliziano]]
* [[Angiolo Nardi Dei]]
* [[Da Filicaja#Antonio e Alessandro da Filicaja|Antonio da Filicaja]]
* [[Antonio Meucci]]
* [[Arnolfo di Cambio]]
* [[Da Filicaja#Baccio da Filicaja|Baccio da Filicaja]]
* [[Baccio d’Agnolo]]
* [[Beato Angelico]]
* [[Benvenuto Cellini]]
* [[Bernardino da Siena]]
* [[Carlo Azeglio Ciampi]]
* [[Carlo Cassola]]
|valign=top|
* [[Carlo Collodi]]
* [[Carlo Conti]]
* [[Castruccio Castracani]]
* [[Caterina de’ Medici]]
* [[Cecco Angiolieri]]
* [[Cimabue]]
* [[Curzio Malaparte]]
* [[Dante Alighieri]]
* [[David Lazzaretti]]
* [[David Riondino]]
* [[Dino Campana]]
* [[Don Lorenzo Milani]]
* [[Donatello]]
* [[Duccio di Buoninsegna]]
* [[Filippo Brunelleschi]]
* [[Francesco Datini]]
* [[Francesco Guicciardini]]
* [[Francesco Nuti]]
* [[Francesco Petrarca]]
* [[Franco Zeffirelli]]
* [[Galileo Galilei]]
* [[Giacomo Puccini]]
|valign=top|
* [[Gianna Nannini]]
* [[Gino Bartali]]
* [[Giorgio Panariello]]
* [[Giorgio Vasari]]
* [[Giosuè Carducci]]
* [[Giotto di Bondone|Giotto]]
* [[Giovanni Boccaccio]]
* [[Giovanni Fattori]]
* [[Giovanni Gronchi]]
* [[Girolamo Savonarola]]
* [[Giuseppe Ungaretti]]
* [[Guido Cavalcanti]]
* [[Guittone d'Arezzo]]
* [[Indro Montanelli]]
* [[Jovanotti]]
* [[Jury Chechi]]
* [[Laura Morante]]
* [[Leonardo da Vinci]]
* [[Fibonacci|Leonardo Fibonacci]]
* [[Leonardo Pieraccioni]]
* [[Leon Battista Alberti]]
* [[Lorenzo de’ Medici]]
|valign=top|
* [[Lorenzo Ghiberti]]
* [[Lorenzo Monaco]]
* [[Luca della Robbia]]
* [[Luciano Bianciardi]]
* [[Luciano Moggi]]
* [[Luigi Boccherini]]
* [[Marcello Lippi]]
* [[Marco Columbro]]
* [[Marco Masini]]
* [[Mario Cipollini]]
* [[Mario Luzi]]
* [[Mario Monicelli]]
* [[Marsilio Ficino]]
* [[Masaccio]]
* [[Massimo Bulleri]]
* [[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]]
* [[Niccolò Machiavelli]]
* [[Nicola Pisano]]
* [[Oriana Fallaci]]
* [[Paolo Bettini]]
* [[Paolo Hendel]]
* [[Paolo Lorenzini]]
|valign=top|
* [[Paolo Rossi (labdarúgó)|Paolo Rossi]]
* [[Paolo Virzì]]
* [[VII. Gergely pápa]]
* [[X. Leó pápa]]
* [[II. Piusz pápa]]
* [[Pier Soderini]]
* [[Piero della Francesca]]
* [[Pietro Mascagni]]
* [[Pontormo]]
* [[Enzo Ghinazzi|Pupo]]
* [[Renato Fucini]]
* [[Riccardo Fogli]]
* [[Roberto Benigni]]
* [[Roberto Madrigali]]
* [[Rosso Fiorentino]]
* [[Sandro Botticelli]]
* [[Santa Caterina da Siena]]
* [[Simone Martini]]
* [[Stefania Sandrelli]]
* [[Telemaco Signorini]]
* [[Vasco Pratolini]]
* [[Vincenzo da Filicaja]]
|}
== Galéria ==
<gallery class="center">
Fájl:Firenze-view-palazzo vecchio.jpg|[[Firenze]]
Fájl:Campo dei Miracoli overview2.jpg|[[Pisa (település)|Pisa]]
Fájl:Arezzo2.jpg|[[Arezzo]]
Fájl:Piazza del Campo (Siena).jpg|[[Siena]]
Fájl:Livornoveneziavecchia0001.jpg|[[Livorno]]
Fájl:02 Lucca seen from Torre Guinigi.jpg|[[Lucca]]
Fájl:Prato0001.jpg|[[Prato]]
Fájl:Pistoia0003.jpg|[[Pistoia]]
Fájl:Palazzo Aldobrandeschi (Grosseto).jpg|[[Grosseto]]
Fájl:Teatro romano volterra.jpg|[[Volterra]]
Fájl:Panorama San Gimignano.jpg|[[San Gimignano]]
Fájl:Dom Fassade3- s.jpg|[[Pienza]]
Fájl:Elba Enfola.jpg|[[Elba (sziget)|Isola d’Elba]]
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [http://www.regione.toscana.it/ Hivatalos honlap]
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Toszkána uralkodóinak listája]]
* [[Toszkánai Nagyhercegség]]
* [[:Kategória:Toszkána települései|Toszkána települései]]
== További információk ==
* [http://www.castellitoscani.com/ Toszkánai kastélyok]
* [http://www.terraditoscana.com/ Toszkána földje]
{{Olasz régiók}}
{{Olaszország régiói, városai}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Olaszország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Toszkána| ]]