Toszon forrásának megtekintése

{{RR és magyaros}}
[[Fájl:Doseon.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Toszon szerzetes]]
{{hangugeo|'''Toszon'''|도선 국사|道詵|Doseon guksa||Toszon kuksza}} a [[Silla (ókori királyság)|Silla]]-időszak (i.e. 57 – i.sz. 935) egyik legnagyobb koreai [[buddhizmus|buddhista]] szerzetese volt, a [[szon (buddhizmus)|{{koreai|seon|szon}}]] (禪, 선, japán [[zen]]) buddhista irányzathoz tartozott. Életéről különféle legendák szólnak. Nevét leggyakrabban a [[phungszu|{{koreai|pungsu|phungszu}}val]] (風水, 풍수), azaz a koreai [[fengsuj]]jal és a jóslással kapcsolatban szokás említeni.
==Legendák==
A történetek szerint már fiatalon, 15 évesen elvált a családjától, hogy szerzetesnek álljon. Mire elérte a felnőttkort, hatalmas bölcsességre tett szert. Élete során sorban látogatta a templomokat. Akkoriban sok szerzetes megfordult [[Kína|Kínában]], hogy bővítse ismereteit, {{koreai|Doseon|Toszon}}ról azonban úgy tartják, hogy ő nem járt kínai földön, és ő maga nem is alapított iskolát.<ref>Lee, P. H. - Bary, W. T. (eds) 1997. ''Sources of Korean Tradition: From Early Times Through the Sixteenth Century''. Columbia University Press, New York. 132-135.</ref> A legendák szerint megjósolta [[Thedzso korjói király|{{koreai|Taejo|Thedzso}}]] király (太祖, 태조, születési nevén {{koreai|Wanggeon|Vanggon}}, 王建, 왕건, uralkodott 918 és 943 között) felemelkedését, és legitimizálta is uralkodását.<ref>Bowman, J. S. (ed.) 2013. ''Columbia Chronologies of Asian History''. Columbia University Press, New York. 201.</ref> A jövendölésen kívül olyan tanácsokkal is ellátta a király apját, {{koreai|Wangnyung|Vangnjung}}ot (王隆, 왕륭), hogy mi alapján válassza ki a megfelelő helyet a palotája megépítéséhez.
==Jelentősége==
A korabeli szövegek nem említik szorosan együtt {{koreai|Doseon|Toszon}} szerzetest és a buddhizmust, viszont {{koreai|Wanggeon|Vanggon}} története a ''[[Korjosza|{{koreai|Goryeosában|Korjoszában}}]]'' (高麗史 고려사, [[Korjo|{{koreai|Goryeo|Korjo}}]] története) rávilágít arra, hogy az uralkodók is mennyire fontosnak tartották a szerzetes elveit.<ref>Vermeersch, S. 2007. "Buddhism as a Cure for the Land": BUSWELL Jr., R.E.: ''Religions of Korea in Practice''. Princeton University Press. 76-85.</ref> {{koreai|Wanggeon|Vanggon}} a fiának írt intelmei között külön kitért az építkezésekre is a politikai és adminisztrációs parancsokon kívül. Ezt összefoglaló néven {{koreai|Hunyoshipjónak|Hunjosipcsónak}} (訓要十條, 훈요십조, „Tíz intelem”) nevezik.<ref>Breuker, R.E. 2010. ''Establishing a Pluralist Society in Medieval Korea''. Brill, Leiden. 356-358.</ref> Az intelmek között a [[geomancia|geomanciára]] vonatkozó kikötötte, hogy a jövőben a templomok és kolostorok helyét gondosan kell megválasztani, csak olyan helyre építkezhetnek, amely megfelel a {{koreai|Doseon|Toszon}} által meghatározott elveknek.<ref>Lee, P. H. (ed.) 1993. ''Sourcebook of Korean Civilization''. Vol. 1. Columbia University Press, New York. 233-236.</ref>
Ma is található [[Szöul]] egyik külső kerületében egy {{koreai|Doseonsa|Toszonsza}} (道詵寺, 도선사) nevű buddhista templom, amely mögött egy több méteres szobor emelkedik.<ref>{{Cite web |url=http://english.visitkorea.or.kr/enu/SI/SI_EN_3_1_1_1.jsp?cid=1348684 |title=Archivált másolat |accessdate=2015-02-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150402183354/http://english.visitkorea.or.kr/enu/SI/SI_EN_3_1_1_1.jsp?cid=1348684 |archivedate=2015-04-02 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.xn--hq1bu8v6ja.xn--3e0b707e/# |title=Archivált másolat |accessdate=2015-02-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150224084808/http://www.xn--hq1bu8v6ja.xn--3e0b707e/# |archivedate=2015-02-24 }}</ref> Ennek keletkezését is a szerzetes mágiájának tulajdonítják. A jövendőmondók a pátriárkájuknak tekintik.<ref>Grayson, J. H. 2002. ''Korea: A Religious History''. Routledge Courson. 72-73.</ref>
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
==Ajánlott irodalom==
* Baker, D. 2008. ''Korean Spirituality''. University of Hawaii Press.
* Hideaki, T. - Shigeyuki, O. 2012. Relationships Between Feng Shui and Landscapes of Changan and Heijo-kyo. Archi-Cultural Translations through the Silk Road. 2nd International Conference, Mukogawa Women's Univ., Nishinomiya, Japan. July 14.16. Proceeding.
* Yoon, H. 1975. "An Analysis of Korean Geomancy Tales" ''Asian Folklore Studies'', Vol. 34, No. 1. Nanzan University.
* Yoon, H. 2003. "A Preliminary Attempt to Give a Birdseye View in the Nature of Traditional Eastern (Asian) and Western (European) Environmental Ideas"''Environment Across Cultures'' (Ehlers, E. and Gethmann, C. F. eds). Springer-Verlag, Berlin&Heidelberg. 123-142.
* Yoon, H. 2006. ''The Culture of Feng Shui in Korea.'' Lexington Books.
* Yoon Hongkey (lecturer): The Role of Pungsu in Korean Culture. The 36th Societas Koreana Lecture Meeting. The Academy of Korean Studies. 2012.09.05. [https://www.youtube.com/watch?v=8eupxrud3h0]
{{Portál|Korea|-}}
[[Kategória:Buddhizmus Koreában]]
[[Kategória:9. századi személyek]]