Trópusi és szubtrópusi lombhullató erdő forrásának megtekintése

[[Fájl:Weltkarte tropen.png|bélyegkép|300px|Nem egybefüggő trópusi eső- ill. monszunerdők legnagyobb kiterjedése.
{{jelmagyarázat|#008c4d|esőerdők}}
{{jelmagyarázat|#74FC04|monszunerdők}}
]]
[[Kép:Adansonia digitata Baobab.JPG|right|thumb|300px|Afrika majomkenyérfái a száraz évszakban lehullajtják a lombleveleiket]]
A '''trópusi és szubtrópusi lombhullató erdők''' ''(Hiemilignosa)'' olyan [[Trópusok|trópus]]i – és csak ritkán [[szubtrópus]]i – területeken alakulnak ki, amelyeken a csapadék éves eloszlása egyenlőtlen. Nagy része a [[nedves évszak]]ban hull le, a [[száraz évszak]]ban szinte nincs is. A száraz, hűvösebb évszak (bár ez is meleg) a tél, a csapadékos és forró a nyár.
== Az évszakok hatása a növényekre ==
A két évszak következtében a növények életciklusa is kettős. A száraz, meleg télben egyáltalán nem hull csapadék, így a növények éltető víz nélkül maradnak: [[anyagcsere|anyagcserét]] gyakorlatilag képtelenség folytatni. A fáknak minél kevesebb [[víz]] elpárologtatása a céljuk, éppen ezért lehullajtják [[levél (botanika)|leveleiket]], hogy csökkentsék párologtatási felületüket. Mikor beköszönt az esős évszak, a nyár, újra lehetővé válik az anyagcsere, a fák újra kilombosodnak. A valóságban azonban nem a víz váltja ki a lombfakadást, hanem a téli és nyári évszak közti hőmérséklet-különbség. A téli napi átlaghőmérséklet 15–20&nbsp;°C, míg az esős évszak beköszöntével 30–35&nbsp;°C-ra emelkedik, mely kiváltja a fák [[rügy]]bontását.
== Trópusi lombhullató erdők típusai ==
[[Kép:Tree in new leaves (Tectona grandis) I IMG 8133.jpg|right|thumb|200px|Lombját hullató tíkfa Indiában]]
[[Kép:Young Tree I IMG 1655.jpg|right|thumb|200px|Terminalia-fafaj]]
Nincs éles határ a trópusi [[esőerdő]]k zónája és a trópusi lombhullató erdők zónája között. Attól függően, hogy milyen hosszú a száraz évszak, eltérő felépítésű és fajgazdagságú fás társulások alakulnak ki.
=== Időszakos trópusi esőerdő ===
A száraz évszak hossza itt 1–3 hónap. A fajgazdagság nem olyan nagy, mint az örökzöld trópusi esőerdőkben, általában a hármas lombkoronaszint sincs meg, a legmagasabb fák sem érik el a 40 m-t. A fák csak kis hányada dobja le a levelét, általában a legmagasabb fák, melyeknek legproblematikusabb a vízszállítása a gyökértől a magasan lévő lomblevelekig. Az alacsonyabb fák és cserjék nem hullajtják le a lombjukat. Ez a társulástípus még inkább a trópusi esőerdőkhöz tartozik, mert a sajátos esőerdei életformák – [[lián]]ok, [[epifiton]]ok stb. – még megvannak.
=== Zárt lombhullató trópusi erdők (monszunerdők) ===
Ahol a száraz évszak hossza már 4–8 hónap, nem alakulnak ki esőerdők, hanem ún. monszunerdők. Jellemzőek [[Afrika]] nyugati és délkeleti tájain, [[Ázsia|Ázsiában]] pedig Hátsó-[[India]], a nyugat-indiai szigetvilág és a Malájföld területén, valamint Északkelet-[[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliában]], Kelet-[[Brazília|Brazíliában]] és [[Közép-Amerika|Közép-Amerikában]] ([[Antillák]], szárazabb síkvidéki területek). A monszunerdők nevüket onnan kapták, hogy a száraz téli évszak után a [[monszun]]szelek által hozott csapadékos időszakban lombosodnak ki. A monszunerdők fajgazdagsága meg sem közelíti a trópusi esőerdőkét. Jellemzőjük az egy8séges) lombkorona-szint. Többnyire sok bennük a [[pozsgás növények|pozsgás növény]]. Kevesebb [[epifiton]] él itt, azok is nagyrészt szárazságtűrők ([[szakállbromália]], pozsgás [[orchideák]]). Sok a [[liánok|lián]], az aljnövényzetben sok a cserje és a fűféle. Az emberi beavatkozás (legeltetés, erdőégetés) hatására többfelé [[szavannaerdők|szavannaerdő]]vé alakultak.
A monszunerdőknek is két típusát különböztetik meg:
*'''Félörökzöld monszunerdők:''' olyan területeken alakulnak ki, ahol a száraz évszak nem túl hosszú, kevesebb, mint fél év (4–6 hónap). Ezek az erdők még alacsonyabbak, mint a időszakos trópusi esőerdők, legfeljebb 25–30 m magasak. Az erdők lombkoronaszintje kettős, és a magasabb fák hullajtják le a lombjukat, míg az alacsonyabb fák és cserjék lombja fennmarad egész évben.
*'''Lombhullató monszunerdők:''' ezek a fás társulások olyan területeken alakulnak ki, ahol a száraz évszak már hosszabb, mint fél év (6–8 hónap). Itt már minden fás szárú növény elhullajtja a lombját.
Legszebb állományaik az [[india]]i szubkontinensen, [[Hátsó-India|Hátsó-Indiában]] és a [[maláj szigetvilág]]ban alakultak ki.
* Az indiai monszunerdők fő fafajai a [[teakfa]] ''(Tectona grandis)'', [[ébenfa]]- ''(Diospyros'' sp.) és a [[nyálkafafélék]] közé tartozó ''Terminalia''-fajok.
* Az ausztráliai monszunerdőket eukaliptuszfák ''(Eucalyptus'' sp.) alkotják, ezért ezek örökzöld erdők, mert az [[eukaliptusz]]ok nem hullajtják le leveleiket. Az eukaliptuszok leveleik mindig élükkel fordulnak a [[Nap]] felé, ezért ezek az erdők sok fényt engednek a talajszintre. Gazdag aljnövényzetükben sok a [[páfrányok|páfrány]].
* Afrika monszunerdeire a [[pillangósvirágúak|pillangósvirágú]] ''Aflezia''-fák és a fatermetű [[kutyatejfélék]] ''(Euforbiaceae)'' jellemzőek. Aljnövényzetükben sok [[fácánlevél]] faj ''(Sansevieria spp.)'' él.
* [[Dél-Amerika|Dél-]] és Közép-Amerika trópusi lombhullató monszunerdeiben igen jellegzetesek a vízraktározó palacktörzsű fák ''(Cavanillesia'', ''Chorisia)''.
== Szavannaerdők és tüskebozótosok ==
[[Kép:Tarangire-Natpark800600.jpg|right|thumb|300px|Kelet-Afrika erdős szavannája]]
Azokon a területeken, ahol már nagyon rövid a nyár (2–3 hónap, csapadék kevesebb évente, mint 1000&nbsp;mm), nem alakul ki zárt erdőség, a fák csak kisebb-nagyobb csoportokban állnak, köztük nagy fátlan területek vannak. Szavannák alakulnak ki Afrikában, ahol széles sávként szegélyezik Nyugat-Afrika és a [[Kongó-medence]] erdőségeit, valamint Kelet-Afrikában helyettesítik is a trópusi esőerdőket. Emellett szavannák alakulnak ki Ázsiában (Elő- és Hátsó-India, Kelet-[[Jáva]]), Dél-Amerikában (Kelet-Brazília), Közép-Amerikában (Antillák esőárnyékos oldalának lábánál), [[Észak-Amerika|Dél-Amerika északi területein]] ([[Orinoco]] vízgyűjtője) és Észak-Ausztráliában. A szavannaerdők aljnövényzete nagyon gazdag, főképp fűfajok alkotják (pl. ''Andropogon'', ''Pennisetum)'', melyek az esős évszakban igen nagyra nőhetnek. A szavannaerdők jellegzetes fafajai Afrikában az [[akácia]]- ''(Acacia)'', ''Brachystegia-'', ''Isoberlinia-'', ''Julbernardia-'', ''Albizia''-fajok (ezek mind pillangósvirágú fák), valamint a [[majomkenyérfa]] ''(Adansonia)'', [[kolbászfa]] ''(Kigelia africana)'', [[vajfa]] ''(Butyospermum)'' és a [[balzsamfa]] ''(Commiphora)''. Afrikában élnék még a szavannaerdőkben [[pálmafélék|pálmák]] (pl. legyezőpálmák – ''Borassus'', dumpálmák – ''Hyphaene)''. Ausztrália jellegzetes szavannai fái az akáciák és eukaliptuszok, Indiában az akáciák és ''Dipterocarpaceae''-fajok, Amerikában pálmák ''([[Buritipálma|Mauritia flexuosa]]'', királypálmák – ''Roystonia'', palacktörzsű pálmák – ''Gastrococcos'', ''Colpothrinax)''.
A tüskebozót átmenet a sivatag és a szavanna között. Főleg kis, tövises fák és cserjék (pl. ''Boswellia'', ''Commiphora'', ''Acacia)'' nőnek benne, de élnek benne már [[pozsgás növények]] is (Afrikában ''Stapelia'', ''Euphorbia'', ''Sansevieria''; Amerikában például [[kaktuszfélék|kaktuszok]]).
== A trópusi lombhullató erdők állatvilága ==
{{csonk-szakasz}}
== A trópusi lombhullató erdők védelme ==
{{csonk-szakasz}}
== Források ==
* Hortobágyi Tibor (szerk.): Növényföldrajz, társulástan és ökológia, Tankönyvkiadó, Bp., 1981
* [[Borhidi Attila]]: Növényvilág az Egyenlítőtől a Sarkokig, Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1968
* [[Borhidi Attila]]: Gaia zöld ruhája, Akadémiai Kiadó, Bp., 2002
* [[Tuba Zoltán]], [[Szerdahelyi Tibor]], [[Engloner Attila]], [[Nagy János (botanikus)|Nagy János]]: Botanika III. – Növényföldrajz – Társulástan – Növényökológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006
* Környezet- és természetvédelmi lexikon II. (szerk.: Láng I.). Akadémiai Kiadó Zrt., 2002. {{ISBN|9630578476}} p.&nbsp;102.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Trópusiés{{Hamis digráf}}szubtrópusilombhullatóerdő}}
[[Kategória:Biomok]]
[[Kategória:Erdők]]
[[Kategória:Trópusok]]