Urbárium forrásának megtekintése

{{országspecifikus/hu}}
Az '''urbárium''' a [[magyar jogtörténet]]ben a [[jobbágy]]nak [[uradalom|földesura]] iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, [[szokásjog]]on vagy tételes [[jog]]on alapuló szabályrendszer volt. Írásos forma esetén egyúttal a földesúr és jobbágyainak a gazdálkodással kapcsolatos fontosabb adatait rögzítő összeírás is volt, tartalmazta többek között a jobbágyok kötelezettségeit, állatállományát, eszközeit, szerszámait, [[jobbágytelek|telkének]] nagyságát és milyenségét is.
== Az úrbér ==
Az úrbér a jobbágyok tartozásainak összessége volt a földesúrral szemben.
== Az úrbéresek ==
Az úrbéri szabályok által földhöz kötött jobbágyokat úrbéreseknek nevezték.
== Története ==
Az urbáriumok a középkorban a [[uradalom|földesúr]] és a [[jobbágy]] kölcsönös jogait és kötelezettségeit szabályozó írásbeli rendeletek voltak. Ilyen rendeleteket századokon át maguk a földesurak adtak ki, a törvények csak a szolgáltatások maximumát állapították meg. E rendeletek egyoldalú, hiányos és hézagos intézkedéseikkel tarthatatlan állapotokat idéztek elő. Az úrbéri viszonyok rendszeres szabályozását [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt indították meg; az 1767-ben kiadott országos érvényű urbáriumot,<ref>{{cite web |url=http://www.pitt.edu/~votruba/qsonhist/urbariummariatheresa.html |title=Maria Theresa's Urbarium |last=Votruba |first=Martin |work=Slovak Studies Program |publisher=University of Pittsburgh |accessdate=2015-02-22 |archívurl=https://web.archive.org/web/20150223011914/http://www.pitt.edu/~votruba/qsonhist/urbariummariatheresa.html |archívdátum=2015-02-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150223011914/http://www.pitt.edu/~votruba/qsonhist/urbariummariatheresa.html |archivedate=2015-02-23 }}</ref> amely helyszíni munkálatok alapján készült, királyi leirattal tették közzé. Az urbárium két lényeges része volt a jobbágytartozások megállapítása és annak meghatározása, hogy a földesúr mekkora földet köteles a jobbágyoknak adni. Kétféle jobbágyterhet állapítottak meg: 1. pénz- és terménybeli szolgáltatás, 2. robot.
Az [[1790/91. évi XXXV. törvénycikk]] elrendelte, hogy az urbárium újraalkotandó, azonban az úrbéres viszony rendszeres tárgyalását csak az 1832–36. évi országgyűlés kezdte meg. Törvény szabályozta a jobbágyok költözését, a jobbágytelki állomány nagyságát, a jobbágyok hasznait és tartozásait, külön törvény intézkedett az úrbéri kötésekről, a jobbágyközségek belső igazgatásáról, és végül a földesúri törvényhatóságokról és az úrbéri perekről. Az [[1840. évi VII. törvénycikk]] apróbb módosításokat hozott.
=== Megszüntetése ===
Az [[1848. évi IX. törvénycikk]] az úrbéri viszonyt megszüntette. A földesurak kártalanításának módjáról csak az 1853. évi március 2-i és az 1854. évi június 16-i nyílt parancsok intézkedtek. Ezekkel összefügg az [[1868. évi XXXIII. törvénycikk]] (az úrbéri örökváltságok megtérítéséről) és az [[1871. évi LIII. törvénycikk]], illetve az azt módosító [[1877. évi XII. törvénycikk]] az úrbéri kapcsolatokból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről.<ref>Közgazdasági Enciklopédia 4. Nádas-Zsíróforgalom (Budapest, 1931) </ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Közgazdasági Enciklopédia 4. Nádas-Zsíróforgalom (Budapest, 1931)
* {{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Urbáriumok |url=https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/103/pc010367.html#7 |elérés ideje=2021-04-24 }}
* {{Uj Idők lexikona}}, 23-24. kötet, Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942) 5978. old.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Az adózás története]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Feudalizmus]]
[[Kategória:Magyar jogtörténet]]