Vágudva forrásának megtekintése

{{Szlovák település infobox
|név                 = Vágudva
|helyi név           = Udiča
|kép                 = Udica.jpg
|képméret            =
|képaláírás          = Vágudva látképe
|címer               =
|zászló              =
|mottó               =
|becenév             =
|kerület             = Trencséni
|járás               = Vágbesztercei
|rang                = község
|kerületei           =
|első írásos említés = 1321
|polgármester        = Peter Chochlík
|irányítószám        = 018 01
|körzethívószám      = 042
|népsűrűség          = 98
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 306
|terület             = 22,15
|szélességi fok          = 49
|szélességi ívperc         = 10
|szélességi ívmásodperc        = 00
|hosszúsági fok          = 18
|hosszúsági ívperc         = 24
|hosszúsági ívmásodperc        = 00
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Vágudva''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Udiča'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Trencséni kerület]]ben, a [[Vágbesztercei járás]]ban. [[Kölesfalva]], [[Nagyudva]], [[Sárosfalu]] és [[Vágköre]] egyesítésével jött létre.
== Fekvése ==
[[Vágbeszterce|Vágbesztercétől]] 7&nbsp;km-re északnyugatra fekszik.
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területe ősidők óta lakott. Az újkőkor, a lausitzi és puhói kultúrához kötődő főként cserépmaradványok, a rézkorból a bosáci kultúra kőeszközei,<ref>Schreiber, P. 2012: Praveké štiepané kamenné industrie z Marikovskej doliny. Zborník Vlastivedného múzea v Považskej Bystrici 2, 29-37.</ref> a római és szláv időszakból településmaradványok kerültek itt elő.
A mai falu első írásos említése [[1321]]-ből [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] okleveléből származik, aki Kis- és Nagyudvát más birtokokkal együtt Kilián fia Andrásnak adta.[[Kép:Udica church.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|A nagyudvai római katolikus templom]]
Vágkörét [[1408]]-ban említik először, [[Lednic]] várának uradalmához tartozott.
A [[trianoni békeszerződés|trianoni béké]]ig mind a négy település [[Trencsén vármegye]] [[Vágbesztercei járás]]ához tartozott.
Kis- és Nagyudvát [[1958]]-ban egyesítették. Vágköre területét [[1960]]-ban csatolták hozzá.
==Népessége==
1910-ben Kis- és Nagyudvának 661, Vágkörének 107, Kölesfalvának 443, Sárosfalunak 169, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2189 lakosából 2164 szlovák volt.
2011-ben 2178 lakosából 2103 szlovák volt.
== Nevezetességei ==
* Nagyudva római katolikus temploma [[1780]] és [[1783]] között épült késő barokk stílusban, a korábbi 14. századi templom bővítésével és átépítésével. [[1831]]-ben és a [[20. század]]ban megújították.
* Nagyudva plébániája [[1828]]-ban épült [[Klasszicizmus|klasszicista stílusban]].
== Külső hivatkozások ==
* [https://www.obce.info/slovensko/trenciansky-kraj/okres-povazska-bystrica/udica/profile Községinfó]
* [https://mapa.zoznam.sk/?search=Udi%C4%8Da,%20okres%20Pova%C5%BEsk%C3%A1%20Bystrica Vágudva Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/udica/udica.html E-obce.sk]
== Lásd még ==
* [[Kölesfalva]]
* [[Nagyudva|Nagyudva (és Kisudva)]]
* [[Sárosfalu]]
* [[Vágköre]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Vágbesztercei járás}}
[[Kategória:A Vágbesztercei járás települései|Vagudva]]