Víz forrásának megtekintése

{{Vegyület infobox
| Name = Víz
| ImageFile = Stilles Mineralwasser.jpg
| ImageFileL1 = Water-2D-labelled.png
| ImageSizeL1 = 120px
| ImageNameL1 = A vízmolekula szerkezete
| ImageFileR1 = Water molecule 3D.svg
| ImageSizeR1 = 100px
| ImageNameR1 = A vízmolekula 3D modellje
| IUPACName = víz<br />oxidán<ref>Leigh, G. J. ''et al.'' 1998. [http://www.iupac.org/publications/books/principles/principles_of_nomenclature.pdf ''Principles of chemical nomenclature: a guide to IUPAC recommendations''] {{Wayback|url=http://www.iupac.org/publications/books/principles/principles_of_nomenclature.pdf |date=20090929023655 }}, p. 99. Blackwell Science Ltd, UK. {{ISBN|0-86542-685-6}}</ref>
| OtherNames =dihidrogén-monoxid, <br />hidrogén-hidroxid, <br />aqua ([[latin nyelv|latin]])
| CASNo = 7732-18-5
| CASNo_Ref = {{cascite}}
| hEBI = 15377
| RTECS = ZC0110000
| Formula = H<sub>2</sub>O
| MolarMass = {{szám|18.01528|g/mol}}
| Appearance = színtelen, szagtalan
| Density = {{szám|0.99701|g/cm3}}<ref name="Greenwood">N. N. Greenwood, A. Earnshaw: Az elemek kémiája, 847. o. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. {{ISBN|963-18-9144-5}}</ref>
| MeltingPt = 0 [[Celsius-skála|°C]] (273,15 [[kelvin|K]]) (32 [[Fahrenheit|°F]])<ref name="Greenwood"/>
| BoilingPt = {{szám|100|C}} ({{szám|373.15|K}}) ({{szám|212|F}})<ref name="Greenwood"/>
| pKa = 15,74
| pKb = 15,74
| Viscosity = 0,8903 c[[Poise|P]]<ref name="Greenwood"/>
| RefractIndex = 1,3330
| MolShape = V alakú
| CrystalStruct = Hexagonális<br />''lásd [[jég]]''
| Dipole = 1,85&nbsp;[[Debye|D]]
| DeltaHf = {{szám|−285.85|kJ/mol}}<ref name="Greenwood"/>
| Entrópia =
| Hőkapacitás = {{szám|75.28|J/mol·K}}
| MainHazards = Nincs
| EUClass = nincsenek veszélyességi szimbólumok<ref name="BGIA GSTIS">{{GESTIS|ZVG=001140|Név=víz}}</ref>
| NFPA-H = 0
| NFPA-F = 0
| NFPA-R = 1
| RPhrases = nincs<ref name="BGIA GSTIS" />
| SPhrases = nincs<ref name="BGIA GSTIS" />
| LD50 = >90 ml/kg (patkány, szájon át)<ref name="jtbaker">{{Cite web |url=http://www.jtbaker.com/msds/englishhtml/W0600.htm# |title=Biztonsági adatlap (jtbaker.com) |accessdate=2010-10-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100918035411/http://www.jtbaker.com/msds/englishhtml/w0600.htm# |archivedate=2010-09-18 }}</ref>
| OtherCations =
| Function =
| OtherFunctn =
| OtherCpds = [[nehézvíz]]
}}
{{más|H2O (együttes)}}
A '''víz''', vagyis a '''dihidrogén-monoxid''' ({{latinul|aqua}}) a [[hidrogén]] és az [[oxigén]] [[vegyület]]e, [[kémiai képlet]]e H<sub>2</sub>O. Színtelen, szagtalan, íztelen, folyékony kémiai anyag, melynek mikroorganizmusoktól mentes állapotban [[olvadáspont]]ja {{szám|0|C}}, [[forráspont]]ja {{szám|101.3|kPa}} nyomáson {{szám|100|C}}. Egészen {{szám|−48|C}}-ig túlhűthető.<ref>{{Cite web |url=http://www.cosmosmagazine.com/news/5015/waters-ultimate-freezing-point-discovered# |title=Archivált másolat |accessdate=2012-08-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120826104939/http://www.cosmosmagazine.com/news/5015/waters-ultimate-freezing-point-discovered# |archivedate=2012-08-26 }}</ref>
A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik; szilárd [[halmazállapot]]ban [[jég]]nek, légnemű [[halmazállapot]]ban [[gőz]]nek nevezik. A vizet [[dipólusmolekula|dipólusmolekulák]] (poláris molekulák) alkotják: a vízmolekulák töltéseloszlása egyenetlen, aminek megfelelően két ellentétes töltésű pólus (dipólus) alakul ki bennük. A víz [[amfoter]] vegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet [[sav]]ként és [[Bázis (kémia)|bázis]]ként is.
A víz a földi élet egyik alapja, de gazdasági szempontból is kiemelkedően fontos. A vízi úton történő szállítás a kereskedelem és gazdaság gerincét képezi.<ref>{{Cite web |title=Shipping - Backbone of Global Economy, says UN |url=https://www.marinelink.com/news/shipping-backbone-economy416190 |work=MarineLink |date=2016-09-30 |accessdate=2020-06-07 |language=angol}}</ref> A természetes vizekből és akvakultúrákból származó halgazdaság volumene 2017-ben meghaladta a {{szám|170|millió|tonnát}}.<ref>{{Cite web |title=SOFIA 2018 - State of Fisheries and Aquaculture in the world 2018 |url=http://www.fao.org/state-of-fisheries-aquaculture/en/ |work=www.fao.org |accessdate=2020-06-07 |language=angol |last=fao.org}}</ref> Ugyanebben az évben a világszerte működő, összesen {{szám|21.9|GW}} kapacitású [[Vízerőmű|vízierőmű]]vek {{szám|4.185|terawattóra}} energiát termeltek.<ref>{{Cite web |title=Statistics and knowledge {{!}} International Hydropower Association |url=https://www.hydropower.org/statistics-and-knowledge-management |work=www.hydropower.org |accessdate=2020-06-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200604044525/https://www.hydropower.org/statistics-and-knowledge-management |archivedate=2020-06-04 }}</ref> Emellett a vizet hűtő- és fűtőberendezésekben, illetve [[hőerőmű]]vekben is használják. [[Vegyipar|Vegyipari]] és gyógyszeripari alkalmazása is igen sokrétű. Egyrészt szervetlen és szerves<ref>{{Cite journal|title=Aqueous-phase hydrogenation of furfural over supported palladium catalysts: effect of the support on the reaction routes|url=https://doi.org/10.1007/s11144-018-1505-y|journal=Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis|date=2019-04-01|issn=1878-5204|pages=811–827|volume=126|issue=2|doi=10.1007/s11144-018-1505-y|language=angol|first=Roman M.|last=Mironenko|author=Valentin P.|coauthors=Tatiana I.}}</ref> szintézisekben nélkülözhetetlen oldószer, reakcióközeg, illetve reagens. Alkánok vízgőzzel történő reformálása szintézisgázt<ref>{{Cite journal|title=Kinetics of steam reforming of methane on Rh–Ni/MgAl2O4 catalyst|url=https://doi.org/10.1007/s11144-020-01767-y|journal=Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis|date=2020-06-01|issn=1878-5204|pages=91–101|volume=130|issue=1|doi=10.1007/s11144-020-01767-y|language=angol|first=Sanjay|last=Katheria|author=Deepak|coauthors=Goutam}}</ref> eredményez, vízgőz [[krakkolás]]sal pedig igen értékes [[Alkének|olefin]]eket ([[Etén|etilén]], [[Propén|propilén]]) állítanak elő. A [[propán]] és [[Propén|propilén]] oxidációján alapuló [[akrilsav]]-szintézisben is jelentős szerepe van.<ref>{{Cite book |title=Kinetic studies of propane oxidation on Mo and V based mixed oxide catalysts |url=https://pure.mpg.de/rest/items/item_1199619_5/component/file_1199618/content}}</ref><ref>{{Cite journal|title=Surface chemistry of phase-pure M1 MoVTeNb oxide during operation in selective oxidation of propane to acrylic acid|year=2012|journal=Journal of Catalysis|issue=285|pages=48-60|url=https://pure.mpg.de/rest/items/item_1108560_8/component/file_1402724/content}}</ref><ref>{{Cite journal|title=The reaction network in propane oxidation over phase-pure MoVTeNb M1 oxide catalysts.|journal=Journal of Catalysis|year=2014|issue=311|pages=369-385|url=https://pure.mpg.de/rest/items/item_1896844_6/component/file_1896843/content}}</ref> Intenzív kutatások irányulnak a [[hidrogén-peroxid]] vízből történő előállítására is.<ref>{{Cite journal|title=Electrochemical synthesis of hydrogen peroxide from water and oxygen|url=https://www.nature.com/articles/s41570-019-0110-6|journal=Nature Reviews Chemistry|date=2019-07|issn=2397-3358|pages=442–458|volume=3|issue=7|doi=10.1038/s41570-019-0110-6|language=angol|first=Samuel C.|last=Perry|author=Dhananjai|coauthors=Luciana}}</ref>
A vendéglátásban a vezetékes és palackozott ivóvízzel, a forrásvízzel, a szikvízzel, az ásványi anyaggal dúsított ivóvízzel, az ízesített vízzel, a természetes ásványvízzel és a gyógyvízzel találkozhatunk. Napjainkban az ivóvizet már előállítják, kitermelik, és csővezetékeken keresztül juttatják el a felhasználókig. Régen főleg [[kút]]ból/[[gémeskút]]ból húzták fel a vizet, bár még most is vannak ilyen kutak.
== Előfordulása a Földön ==
* A víz a [[Föld]] felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapfeltétele.
* A Föld [[felület]]ének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a [[tenger]]ekben, illetve [[óceán]]okban helyezkednek el. Az édesvízkészlet [[gleccser]]ek és állandó [[hótakaró]] formájában található részét nem számítva az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. [[Magyarország]] ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. [[Kanada]] rendelkezik a legnagyobb édesvíz-tartalékokkal, a források 25%-ával.
[[Fájl:Watercyclehungarianhigh.jpg|left|bélyegkép|[[Vízkörforgás]]]]
[[Fájl:Water droplet blue bg05.jpg|jobbra|bélyegkép|270px|A vízfelszín fodrozódása egy vízcsepp becsapódásakor]]
[[Fájl:Drinking water.jpg|bélyegkép|jobbra|A vezetékes [[ivóvíz]] manapság az alapvető [[infrastruktúra]] eleme]]
Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete.<ref>[http://www.nol.hu/cikk/356934/ Rohamosan csökkennek a természeti erőforrások] {{Wayback|url=http://www.nol.hu/cikk/356934/# |date=20070709062359 }} (2005. március 30.)</ref> Korunknak egyik nagy problémája az [[ivóvízhiány]]. [[2006]]-ban a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80%-áért.<ref>[http://www.hirado.hu/cikk.php?id=141149 Ivóvíz hiány] {{Wayback|url=http://www.hirado.hu/cikk.php?id=141149# |date=20070927215129 }} (2006. augusztus 16.)</ref>
Geológiai értelemben a víz egyszerre két csoportba tartozik: [[Ásvány (anyag)|ásvány]] és [[kőzet]] egyidejűleg.
Ásványként az [[oxidásványok]] ásványosztályba és annak 1. alosztályába (egyszerű oxidok közé) tartozik, és a SiO<sub>2</sub>-hoz hasonló tetraéderes elemi cellái [[hatszöges kristályrendszer]]ű (hexagonális) kristálykifejlődést eredményeznek. Általános megjelenési formája a hatszöges oszlop lenne, ennek azonban leggyakoribb és legismertebb a kezdeti fázisa a ''hópihe'', a hatszöges oszlop metszete.
Kőzetként monomineralikus, a hidrogén-oxid ásványból álló [[Üledékes kőzetek|üledékes kőzet]]. Ezt nem befolyásolja a folyékony halmazállapot, ahogy a [[higany]] is lehet ásványos terméselem, sőt a [[földgáz]] is kőzetfajta.
== Az ivóvíz ==
A közfogyasztású [[ivóvíz|ivóvizek]] vizsgálatát és ellenőrzését [[Magyarország]]on az [[Országos Közegészségügyi Intézet]], valamint a helyi [[Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat]] (ÁNTSZ) végzi. [http://www.antsz.hu/]
A [[közegészségügy]]i előírások a [[főzés]]re, [[mosogatás]]ra, testi [[tisztálkodás]]ra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől.
Az előírások szerint az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ivóvíznek:
* '''Színtelen, átlátszó''':
:: a [[vas-oxid]]-hidrát vörösessé, az [[algák]] zöldessé, a [[tőzeg]]es talaj sárgássá festi, míg az algák, [[baktériumok]], agyag és [[homok]] zavarossá tehetik a vizet. A [[festékanyag]]ok olyan színűre színezik a vizet, amilyen színűek.
* '''Szagtalan''':
:: A [[kén-hidrogén]], [[klór]], [[klórfenol]]ok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.
* '''Kellemes ízű''':
:: A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett [[mocsáríz]]zel, a [[magnézium]]sók keserű, [[salétromsav]]as sók édes, a kloridok sós, a [[vas]] tintaízű vizet eredményeznek.
* '''Kellemes hőfokú legyen''':
:: A legjobb a 10-14&nbsp;°C-os ivóvíz.
* '''Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény''':
:: A víz [[vízkeménység|keménységét]] a benne oldott [[kalcium]]- és magnéziumsók adják.
* '''Ne tartalmazzon az [[egészség]]re ártalmas szennyező, fertőző anyagokat''':
:: A vizsgáló[[laboratórium]]ok ki tudják mutatni a [[levegő]]ből, a [[talaj]]ból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a [[nitrát]]-, de különösen a [[nitrit]]szennyeződés alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű [[fluor]] a [[fog]]ak elszíneződését, esetleg [[fogszuvasodás]]t is okoz. A vas- és [[mangán]]szennyeződéseket levegőztetéssel, [[homok]]rétegen és [[aktívszén]]en való átszűréssel javítják. A [[jódhiány]]tól [[golyva|golyvát]] kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a [[fekália|fekáliával]] való [[fertőzés]], ilyen esetekben a [[Escherichia coli|kólibaktérium]] okozta [[hasmenés]]sel kell számolnunk, ennek megszüntetésére felforralják, [[ultraibolya fény|ultraibolya fénnyel]] besugározzák, vagy [[ózon]]izálják, [[klór]]ozzák, vagy [[ezüst]] elektrokatadinezésével tisztítják meg a vizet. A háztartási és ipari víztisztítás jelenleg igen elterjedt módszere még a [[fordított ozmózis]] elve alapján történő víztisztítás.
A [[18. század]] előtti írásokban az édes (iható) vizeket ''jó''nak nevezték.
=== Az ivóvizek fajtái ===
# Vezetékes ivóvíz
# Palackozott ivóvíz
# Forrásvíz
# Szikvíz
# Ásványi anyaggal dúsított ivóvíz
# Ízesített víz
# Természetes ásványvíz
# Desztillált víz
== Élettani jelentősége ==
Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a [[sejt]]- és [[testnedv]]ek legnagyobb részét víz alkotja. A [[vér]] ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van. Ajánlott a napi legalább 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása, ez alapvető igénye szervezetünknek. Két-három napnál tovább az orvostudomány mai állása szerint az ember nem élheti túl a vízhiányt.
A víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nagyon fontos az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.
A vizekben élő állatok számára nélkülözhetetlen. Az oldott oxigént lélegzik kopoltyújukkal, másrészt télen, mivel {{szám|4|C}}-on a legsűrűbb, a {{szám|4|C}}-os víz a vizek aljára süllyed, és ezek után nem érintkezik a hideg levegővel, ezért nem fagy meg. Így az állatok áttelelhetnek megfagyás nélkül a tavak alsó részeiben.
== Az alapelemek egyike ==
[[Fájl:Szökőkút (Bibione).jpg|bélyegkép|Szökőkút]]
A [[mitológia]] illetve az [[ókor]]i [[tudomány]] több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az [[arisztotelész]]i négy [[alapelemek]] ([[föld]], víz, [[levegő]], [[tűz]]) egyike.
== Tulajdonságai ==
[[Fájl:H2O Polarization V.1.svg|jobbra|150px|bélyegkép|A víz poláris molekula]]
[[Fájl:Hydrogen-bonding-in-water-2D.svg|bélyegkép|220px|Két vízmolekula összekapcsolódása hidrogén-híd kötéssel folyékony vízben]]
[[Fájl:Δεσμοί Η στο νερό.svg|bélyegkép|220px| A jégkristály kialakulásakor minden vízmolekula másik négy vízmolekulához kapcsolódik hidrogén-híd kötéssel]]
A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák.
A víz az egyetlen olyan természetes anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. A víznek {{szám|4|C}}-on a legnagyobb a sűrűsége. Nagy hőmérséklet hatására (pl. olvadt fém) termikus bomlás következik be, azaz hidrogénre és oxigénre bomlik – ezek elegye az igen robbanékony ''durranógáz''.
A víz folyékony és szilárd halmazában is a vízmolekulák között [[Kémiai kötés#Hidrogénkötés|hidrogénkötések]] (hidrogénhíd-kötések) jönnek létre: az egyik vízmolekula hidrogénatomja kapcsolódik a másik vízmolekula oxigénatomjának egyik nemkötő elektronpárjához. A molekulák közti hidrogénkötésben álló hidrogén és oxigén atommagok nagyobb távolságra vannak egymástól, mint a molekulán belüli kovalens kötésben álló hidrogén és oxigén atommagok. Egy vízmolekula összesen 4 másik vízmolekulához képes hidrogénkötéssel kapcsolódni. A folyékony halmazállapotú vízben nem minden hidrogénkötés jön létre, kialakulásuk és felbomlásuk folyamatos, csak részleges rendezettség alakul ki. Azonban a víz jéggé fagyásakor – azaz a [[molekularács]]os kristályszerkezet kialakulásakor – minden hidrogénkötés létrejön, a molekulák között teljes rendezettség alakul ki, amely egyúttal rosszabb térkihasználtságot eredményez, mint amit a molekulák a folyékony vízben megvalósítanak: a molekulák a jégben távolabb helyezkednek el egymástól, nagyobb teret töltenek be, mint a vízben. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé, és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vízen.<ref>[http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Viz.htm víz - egy "különleges" anyag] {{Wayback|url=http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Viz.htm |date=20110204022913 }} elérve: 2008-03-12</ref><ref>{{CitLib|aut=Balázs Lórántné |aut2=J. Balázs Katalin |tit=Kémia |subtit=Ennyit kell(ene) tudnod |ass=Lektorálta: Mándics Dezső |edi=Harmadik, javított kiadás |loc=Budapest |red=Akkord Kiadó – Panem Kiadó |ann=1999 |ser= |isbn= 963-545-256-X |cap=A víz (H<sub>2</sub>O) |pag=153–155. (150–158.)}}</ref>
=== A víz mint oldószer ===
A víz molekulája [[poláris molekula]]: az oxigénatom felé eső molekularész kissé negatív, a hidrogénatomok felé eső molekularész pedig kissé pozitív töltésű, így a molekula dipólussá válik. Ezt a dipólust egyrészt az oxigénatom nagyobb [[elektronegativitás]]a okozza (a molekulában levő mindkét kovalens kötés poláris és az oxigénatomhoz közelebb helyezkedik el), másrészt az oxigénatom nemkötő elektronpárjai, amik az oxigénatom közelében találhatók. Ennek a dipólusosságnak köszönhető, hogy a víz sok ionvegyület, például a konyhasó ([[NaCl]]) jó [[oldat|oldószere]].
=== Túlhűtött víz ===
A víz jéggé alakulásához apró, szilárd szennyezőanyagoknak kell a vízben lenniük, amik körül a jéggé alakulás megindulhat. Ez átlagosan {{szám|−12|C}} körül következik be. Az ilyen hőmérsékletű víz kisebb rázkódás vagy porszem hatására is azonnal látványosan (3–{{szám|5|cm/s}}) kristályosodásnak indul, de nem fagy meg teljesen. A jégkristályok között marad folyékony halmazállapotú víz, ami csak {{szám|−48|C}}-on fagy tömör jéggé. A mindenféle szennyeződéstől mentes („szupertiszta”) vizet ugyanis {{szám|−48|C}}-ig is le lehet hűteni anélkül, hogy jéggé fagyna.<ref>http://mernokbazis.hu/cikkek/a-v%C3%ADz-igazi-fagy%C3%A1spontja-%E2%80%93-m%C3%ADnusz-48-%C2%B0c {{Wayback|url=http://mernokbazis.hu/cikkek/a-v%C3%ADz-igazi-fagy%C3%A1spontja-%E2%80%93-m%C3%ADnusz-48-%C2%B0c# |date=20120212200050 }} A víz igazi fagyáspontja {{szám|−48|C}}</ref> {{szám|−48|C}}-on azonban a víz szerkezete hirtelen jéggé alakul, melyet hangjelenség kísér. Ez a legtisztább víznél is bekövetkezik. A 0 és −48 fok közötti víz azért kezd el kristályosodni, mert a hidrogénhíd-kötések ekkor már képesek összetartani a vízmolekulákat. [[Elektromos töltés]] hatására a víz dermedéspontja megváltozik. Az egyébként szokásos {{szám|−12|C}} helyett, ha a felszín pozitív elektromos töltésű, akkor {{szám|−7|C}} lesz, míg negatív töltés esetén {{szám|−18|C}}-ig hűthető.<ref>http://www.sciencenews.org/view/generic/id/56134/title/A_charge_for_freezing_water_at_different_temperatures {{Wayback|url=http://www.sciencenews.org/view/generic/id/56134/title/A_charge_for_freezing_water_at_different_temperatures |date=20100209093132 }} A charge for freezing water at different temperatures</ref>
A kialakult anyag tovább hűthető: {{szám|−120|C}} alatt a víz sűrűn folyóvá válik, majd {{szám|−135|C}}-nál, ha addig nem alakult ki kristályszerkezet (például idő híján), üveges lesz kristályszerkezet kialakulása nélkül. {{forráskérő}}
=== A Mpemba-paradoxon ===
[[Fájl:Water drop animation.gif|bélyegkép|jobbra|A [[vízcsepp]] leszakadása]]
A víz különleges tulajdonsága, hogy változatos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint mellette a hideg. A [[Mpemba-paradoxon]]ra több részleges magyarázatot adtak, de a teljes megértéshez még további vizsgálatokra van szükség.<ref>[[National Geographic Magyarország]] [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=6&id=7076 cikke] {{Wayback|url=http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=6&id=7076|date=20070927015617}} a [[Mpemba-paradoxon|Mpemba-paradoxonról]]</ref>
=== A víz sűrűségmaximuma ===
A víz sűrűségmaximuma a fagyáspont felett van ({{szám|4|C}}).
A sűrűség és a hőmérséklet közötti összefüggés <math> D=1-6,63 \cdot 10^{-6} \cdot (t-4)^2 </math>, de némi hiba van benne. Az összefüggés nem lineáris.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20070315205912/http://www.hidrologia.hu/portal/ '''Magyar Hidrológiai Társaság''' – a víz helyzete ma Magyarországon]
* [https://web.archive.org/web/20060908224001/http://www.wwf.hu/wwfrol_1_1_2_vizkeret.php EU-s normák]
* [http://www.muszakiak.com/vizkezeles-takarekoskodas/kut-letesitese.html Kút létesítésének technológiája]
* [http://www.muszakiak.com/vizkezeles-takarekoskodas/esovizgyujtok.html Esővízgyűjtők készítésének technológiája]
* [https://web.archive.org/web/20090420041849/http://vizpiac.hu/contents/view/rolunk Vízpiac Magazin]
* [https://web.archive.org/web/20110207072715/http://physicsworld.com/cws/article/news/45037 Physicists discover new quantum state of water] (2011-02-04)
* ''[http://magyarnemzet.hu/portal/799185 Elképesztő: a világegyetem legnagyobb víztárolója egy kvazár körül]{{Halott link|url=http://magyarnemzet.hu/portal/799185 |date=2018-11 }}''. Mno.hu.
* [https://www.youtube.com/watch?v=lKw0tJopxTU ''A 4 °C-os víz sűrűsége''] – YouTube videó
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{commonskat|water}}
{{wikiszótár|a|víz}}
{{hasáb eleje|200px}}
* [[Víz (adatlap)|Adattáblázat]]
* [[Balneológia]]
* [[Gyógyító fürdő]]
* [[Gőzfürdő]]
* [[Természetvédelem]]
* [[Ivókúra]]
* [[Terápia (fogalom)|Terápia]]
* [[Pszichrometria]]
* [[Ásványi anyagok]]
* [[Kút]]
* [[A víz világnapja]]
* [[Sótalanítás]]
* [[Tengervíz]]
* [[Ásványvíz]]
* [[Sebastian Kneipp|Kneipp kúra]]
* [[Fiziológiás oldat]]
* [[Ivóvízhiány]]
* [[Holdi víz]]
* [[bázis (kémia)|bázis]]
* [[Vízkeménység]]
* [[hidrogén-peroxid]]
* [[amfoter]]
* [[hidrogén]]
* [[oxigén]]
* [[sav]]
* [[lúg]]
* [[édesvíz]]
* [[alapelemek|négy elem]]
* [[árvíz]]
* [[pH]]
{{hasáb vége}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Kémia||Fizika}}
[[Kategória:Víz|*]]
[[Kategória:Oldószerek]]
[[Kategória:Égéstermékek]]