Vae victis (szállóige) forrásának megtekintése

'''Vae victis''' – közismert [[latin nyelv|latin]] szállóige, jelentése: „'''Jaj a legyőzötteknek'''”.
[[I. e. 390]]-ben egy [[Brennus (? – i. e. 390)|Brennus]] vezette [[Gallia|gall]] hadsereg tönkreverte [[Róma]] csapatait az [[alliai csata|alliai csatában]], majd kifosztotta a védtelenül maradt várost.
A fellegvárba szorult római védők közt éhség, az ostromlók közt éhezés és járvány dúlt, így mindkét fél szerette volna befejezni a harcot.
''„Ekkor a szenátus ülést tartott s felhatalmazta a katonai tribunusokat a tárgyalásra”'' – írja [[Titus Livius|Livius]] (A római nép története a város alapításától, Ötödik Könyv 48). [[Q. Sulpicius]] [[tribunus militum|katonai tribunus]] és Brennus, a gallus sereg vezére találkoztak, és megállapodva, ezer font aranyban (327 kg) határozták meg a római népnek – a világ jövendő urának – váltságdíját. Ezt az önmagában is szégyenletes dolgot még egy felháborító cselekedet tetézte. A gallusok hamis súlyokat hoztak elő, s a tribunus tiltakozására az arcátlan gallus ráadásul még a kardját is a serpenyőbe dobta, s elhangzott a rómaiaknak elviselhetetlenül hangzó kijelentés:
„Jaj a legyőzötteknek!”
== A példázat visszafordul ==
A szörnyű tanulságról szóló római beszámolók ironikus vonása, hogy ennél a pontnál a példázat visszafordult, mintegy megcáfolva önmagát, ugyanakkor a hősiesség és büszkeség értékeit a háborús balszerencse fölé emelve.
A történet úgy folytatódik, hogy mielőtt a rómaiak még kifizették volna a szégyenletes váltságdíjat, megérkezett a felmentő sereggel a dictator [[Marcus Furius Camillus|Camillus]], és mivel az egyezséget alacsonyabb rangú hivatalnok kötötte, semmisnek mondta ki azt. Vassal, nem pedig arannyal kell megmenteni a hazát, ''(„Non auro, sed ferro, recuperanda est patria”)'' így buzdította harcra katonáit, akik kiűzték a városból a nemrég még rettegett gallokat. Aztán egy második, nyílt csatában a városon kívül is szétszórták őket. (Livius szerint a [[Gabii]]ba vezető úton a nyolcadik mérföldkőnél.)
Ezután Róma emelkedésének korszaka következett, a várost nem is foglalta el újra senki több mint 700 évig, és a hanyatlás időszakáig Brennus gőgjét többnyire az ostromlottak leszármazottai gyakorolták mások felett.
== Külső hivatkozás: latin szállóigék ==
* [http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/130.htm Latin szállóigék]
{{portál|ókor||Ókori Róma| }}
[[Kategória:Gallia]]
[[Kategória:Római szállóigék]]