Valenciennes-i bajvívás forrásának megtekintése

{{Csata infobox
  | konfliktus = Valenciennes-i bajvívás
  | kép =
  | képfelirat =
  | kontextus =
  | helyszín = [[Valenciennes]]
  | dátum = [[1455]]
  | eredmény = Jacotin Plouvier győzelme
  | ok = Istenítélet
  | területváltozások =
  | egyik fél =  <center> Jacotin Plouvier
  | másik fél =  <center> Mahiot (Mahiénot) Coquel
  | parancsnokok1 =
  | parancsnokok2 =
  | erők1 =
  | erők2 =
  | veszteségek1 = <center>  <br> </center>
  | veszteségek2 = <center> ̥ </center>
  | veszteségek3 =
  | egyéb =
| pozíciós térkép = Franciaország
| térképfelirat =
| szélességi fok = 50
| szélességi ívperc = 21
| szélességi ívmásodperc = 29
| szélesség = N
| hosszúsági fok = 3
| hosszúsági ívperc = 31
| hosszúsági ívmásodperc = 24
| hosszúság = e
| szöveg pozíciója = jobbra
  | wikicommons =
}}
A '''valenciennes-i bajvívást''' [[1455]]. májusban rendezték két polgár között.
== Lefolyása ==
A [[Valenciennes]]-ben lakó polgár, Jacotin Plouvier azzal vádolt meg egy [[tournai]]-i szabót, Mahiot (Mahiénot) Coquelt, hogy meggyilkolta szülei egyikét. A vitás ügyet [[bajvívás]]sal, az [[istenítélet]] egyik formájával döntötték el. Az előkészületek több mint egy éven át tartottak. A város területet nyújtott a harchoz és lépéseket tett a tisztességes küzdelem biztosítására. A küzdelem előtt mindkét férfit őrizetben tartották, a fegyvereket − a fapajzsokat és a keményfából, egy beszámoló szerint [[naspolya]]fából készült buzogányokat − szintén közpénzből finanszírozták. Mindkét fél engedélyt kapott arra, hogy pajzsát, saját költségén, szent szimbólumokkal díszíttesse, valamint felfogadtak két mestert harci felkészítésükre. Coquel kiképzőjét Hans mesterként jegyezték fel a krónikák, a másikat Jean de Bourges-nak hívták. Egyes feltételezések szerint Hans mester Hans Talhoffer dél-németországi vívómester lehetett, aki ilyen összecsapásokra specializálódott, valamint szakkönyvek szerzője is volt.{{refhely|Hypotheses}}
A párbaj területét, a piacteret elkerítették. A korabeli feljegyzések szerint a küzdők haját és körmét levágták, testükre feszülő, bőrből varrt ruhát öltöttek. A férfiakat zsírral kenték be, hogy ne tudják megragadni egymást, csak a kezüket borította hamu, hogy képesek legyenek tartani a pajzsot és a [[buzogány]]t. A párbaj néhány véres ütéssel kezdődött, majd homokot szórtak egymás szemébe, és a földön, birkózva folytatták a harcot. Plouvier kinyomta ellenfele mindkét szemét, és a megnyomorított férfi kegyelemért kezdett könyörögni. [[III. Fülöp burgundi herceg]] nem adott kegyelmet, hanem a városra bízta a döntést. Coquel bevallotta bűnét a papnak, és a hóhér véget vetett szenvedéseinek.{{refhely|Hypotheses}}
Georges Chastellain krónikaszerző feljegyezte, hogy a küzdelem alatt folyamatosan zúgtak a város harangjai.{{refhely|Huizinga|9. oldal}} A küzdelmet sokan tekinteték meg. [[Olivier de la Marche]] krónikaíró szerint a herceget szégyennel töltötték el a látottak. Ígéretet tett arra, hogy megmutatja Valenciennes polgárainak, milyen a lovagias küzdelem, ezért a következő évben bajvívó tornát rendezett a városban.{{refhely|Hypotheses}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{hely|Hypotheses}} {{cite book|url=https://martcult.hypotheses.org/1511|title=‘Une piteuse bataille’: A trial by combat between commoners in Valenciennes, 1455|chapter=|publisher=Hypotheses.org|year=|author=James Blake Wiener|isbn=|accessdate = 05-11-2022}}
* {{hely|Huizinga}} {{cite book|url=|title=A középkor alkonya|chapter=|publisher=Európa Könyvkiadó|year=1979|author=Johan Huizinga|isbn=|accessdate = }}
[[Kategória:Franciaország történelme]]
[[Kategória:1455]]
[[Kategória:Hadviselés]]
[[Kategória:Jogtörténet]]
[[Kategória:Valenciennes]]