Vanikoro forrásának megtekintése

{{Sziget infobox
| név               = Vanikoro
| helyi név         =
| kép               = ISS006-E-40032vanikoro.PNG
| képméret          =
| képaláírás        = Vanikoro műholdfelvételen
| fekvése           = [[Csendes-óceán]]
| szigetcsoport     = [[Santa Cruz-szigetek]]
| szigetek száma    =
| nagyobb szigetek  =
| terület           = 173,2
| rang              =
| hosszúsága        = <!-- dimenzió nélküli szám, km -->
| szélessége        = <!-- dimenzió nélküli szám, km -->
| tengerszint feletti magasság =
| legmagasabb pont  = 923 m
| ország            = {{Salamon-szigetek}}
| adminisztratív egység típusa   = Tartomány
| adminisztratív egység neve     = [[Temotu tartomány|Temotu]]
| adminisztratív egység típusa 1 =
| adminisztratív egység neve 1   =
| adminisztratív egység típusa 2 =
| adminisztratív egység neve 2   =
| székhely          =
| legnagyobb település =
| államvezetés      =
| államfő neve      =
| népsűrűség        = 7,5
| népcsoportok      =
| kisebbségek       =
| időzóna           =
| megjegyzések      =
| térkép            = Map of the Santa Cruz Islands (Solomon Islands).png
| pozíciós térkép   = <!-- opcionális, amennyiben pl. nincs a térkép paraméter kitöltve -->
| térképfelirat     = <!-- a pozíciós térképhez tartozik!-->
| szélességi fok    = 11
| szélességi ívperc = 37
| szélességi ívmásodperc =
| szélesség         = s
| hosszúsági fok    = 166
| hosszúsági ívperc = 58
| hosszúsági ívmásodperc =
| hosszúság         = e
| weboldal          =
}}
'''Vanikoro''' a [[Csendes-óceán|csendes-óceáni]] [[Salamon-szigetek]] [[Temotu tartomány|Temotu tartományához]] tartozó [[Santa Cruz-szigetek|Santa Cruz-szigetcsoport]] egyik tagja. Valójában nem egy, hanem két [[sziget]] (a nagyobb Banie és a kisebb Teanu) és több kisebb sziklaszirt (Manieve, Nomianu és Nanunga) együttese, amelyet közös [[korallzátony]] fog körbe. Teljes területe 173 km², legmagasabb pontja a 923 magas Mbagne-hegy.
==Geológiája és élővilága==
Vanikoro szigetei (Nanunga kivételével) [[tűzhányó|vulkanikus]] eredetűek, a [[pliocén]] és [[pleisztocén]] során keletkeztek. A sziget, akárcsak az [[Új-Hebridák]] és a többi környező sziget, az ausztrál és a csendes-óceániai tektonikus lemez határán fekszik, ez okozta a korábbi vulkanikus aktivitást.
A kőzetlemezek mozgása miatt a sziget rohamosan süllyed.<ref>[http://hetivalasz.hu/vilag/a-sullyedo-szigetek-rejtelye-76002 Régi rejtélyt fejtettek meg a tudósok] {{Wayback|url=http://hetivalasz.hu/vilag/a-sullyedo-szigetek-rejtelye-76002 |date=20140427184957 }} 2014-04-27</ref>
A különállóan fekvő sziget több endemikus fajnak is otthona, mint például a vanikorói pápaszemesmadár ''(Zosterops gibbsi)'' vagy a mára feltehetően már kihalt vanikorói repülőkutya ''(Pteropus tuberculatus)''. A szigetről kapta nevét a tengeri csigák egy családja, a ''[[Vanikoridae]]''.
==Lakossága==
[[Fájl:Tamate Dance Costume.jpg|130px|bélyegkép|bal|Vanikorói maszkok]]
Az 1300 vanikorói lakos két, külön falvakban élő csoportra oszlik. A sziget eredeti lakói a mintegy 800 [[melanézek|melanéz]], míg a kisebbségben levők [[polinézek]], akik hagyományaik szerint a 200 km-re keletre fekvő [[Tikopia]] szigetéről költöztek ide.
A melanézek többségében az [[ausztronéz nyelvcsalád]] óceániai csoportjának teanu nyelvét beszélik. Két, gyakorlatilag kihalt nyelv is kötődik hozzájuk, a lovono, melyet mára csak négy, és a tanema, amelyet egyetlen ember (Lainol Nalo) beszél.
A polinézek a tikopia nyelven kommunikálnak.
==Története==
Európaiak először 1595-ben pillantották meg a szigetet, a spanyol [[Álvaro de Mendaña]] rossz véget ért második expedícióján. Magát Vanikorót Mendaña sógora, Lorenzo Barreto fedezte fel, amikor a közeli [[Nendo]] szigetén települést próbáltak létrehozni és felderítő utakat tett a környéken.
A francia felfedező, [[Jean-François de La Pérouse]] két hajója Vanikoro korallzátonyán szenvedett hajótörést 1788-ban. A helyi bennszülöttek megölték a túlélők egy részét, a többiek a hajók maradványaiból bárkát építettek és elhagyták a szigetet; további sorsuk ismeretlen. Legalább ketten Vanikorón maradtak, de a 38 évvel későbbi kutatóexpedíció már nem találta őket. [[Jules Verne]] ''[[Nemo kapitány|20 000 mérföld a tenger alatt]]'' című regényének XIX. fejezete erről az esetről szól.
==Gazdasága==
A szigeten jelentős a – sokszor illegális – fakitermelés. Ezenkívül halat, pálmaolajat, koprát és kakaót exportál.
==Források==
*[http://www.mof.gov.sb/Libraries/Statistics/2011_06_-_Report_on_2009_Population_Housing_Census.sflb.ashx Salamon-szigeti népszámlálási adatok] {{Wayback|url=http://www.mof.gov.sb/Libraries/Statistics/2011_06_-_Report_on_2009_Population_Housing_Census.sflb.ashx |date=20111216062640 }}
*Sharp, Andrew The discovery of the Pacific Islands Oxford, 1960, pp.52-55.
*Brand, Donald D. The Pacific Basin: A History of its Geographical Explorations The American Geographical Society, New York, 1967, p.136.
*Jules Verne: [http://mek.oszk.hu/00500/00524/html/ Nemo kapitány]
*[http://www.solomonstarnews.com/news/business/19369-loggers-refuse-to-leave-vanikoro Loggers refuse to leave Vanikoro]{{Halott link|url=http://www.solomonstarnews.com/news/business/19369-loggers-refuse-to-leave-vanikoro |date=2018-11 }} ''Solomon Star'', 2013. október 31.
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Vanikoro|oldid=580943912}}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Külső hivatkozások==
*[http://alex.francois.free.fr/AlexFrancois_Vanikoro-toponym_map-e.htm Vanikoro térképe]
{{portál|földrajz||}}
[[Kategória:A Salamon-szigetek földrajza]]
[[Kategória:A Csendes-óceán szigetei]]