Varga Géza (amatőr kutató) forrásának megtekintése

{{egyért2|az amatőr kutatóról|Varga Géza (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox}}
'''Varga Géza''' ([[Biharkeresztes]], [[1947]]. –) amatőr<ref>{{Cite web|url=http://magyarnyelv.network.hu/blog/magyar-nyelv-hirei/irastorteneti-kutato-intezet|title=Magyar: ÍRÁSTÖRTÉNETI KUTATÓ INTÉZET|accessdate=2018-03-20|work=magyarnyelv.network.hu}}</ref> írástörténeti kutató, önmeghatározása szerint írástörténész.<ref>{{Cite web |title=Varga Géza írástörténész: Varga Géza írástörténész életrajza |url=https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2017/12/varga-geza-irastortenesz-eletrajza.html |work=Varga Géza írástörténész |date=2017-12-07 |accessdate=2019-07-03}}</ref> Álláspontjait és téziseit képzett, hivatásos szakértők nem tekintik valódi tudományos tevékenységnek, ezért rendszerint figyelmen kívül hagyják, mások Vargát önjelölt szakértőnek tartják.<ref>[https://www.nyest.hu/renhirek/hamis-beszed? Hamis beszéd? (nyest.hu)]</ref>
== Tevékenysége ==
Alapítója a mára megszűnt Írástörténeti Kutatóintézet nevű [[civil szervezet]]nek és a Sindümúzeum néven működő írástörténeti-néprajzi magángyűjteménynek.
Amatőr kutatóként az írás történetét kutatja és olyan témakörökkel foglalkozik, mint az írásrendszerek rokonsága, a szójeleket alkalmazó írásrendszerek összevetése, az írás fejlődését eredményező társadalmi változások, a fonetikus írás megjelenését kikényszerítő nyelvi-kulturális körülmények stb.
=== Kapcsolata a tudományos főáramlat képviselőivel ===
Varga nézetei sok főbb ponton szemben állnak nemcsak [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]], de a nemzetközi tudomány véleményével is.<ref>{{Cite web |title=Varga Géza írástörténész: Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné? |url=https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/05/a-bolcsek-kove-mindenhato-modszertan.html |work=Varga Géza írástörténész |date=2018-05-07 |accessdate=2019-06-30}}</ref> Varga Géza egyik művében arra utal, hogy ''„a finnugrizmus esetében a tudományos tisztánlátást elsősorban azok a tudományon kívüli szempontok akadályozzák, amelyek már a születésekor is meghatározták e tudományterület elveit és gyakorlatát.”'' A finnugor rokonság és a magyarság elnyomása között is párhuzamot lát. Úgy jellemzi, hogy az elmélet a [[világosi fegyverletétel]]t (tehát a magyarok legyőzését) követően emelkedett fel az és virágozhatott az ország [[Szovjetunió|szovjet]] megszállása alatt.<ref>[http://mek.oszk.hu/04400/04434/04434.pdf Csúcs Sándor: Viszonyunk az alternatív nyelvrokonsághoz (mek.oszk.hu)] 151. o.</ref> Ez ellen az állítás ellen [[Csúcs Sándor]] a következő módon érvel: a szabadságharc bukása után a Habsburgoknak közömbös volt, hogy a megvetett és legyőzött magyarok kikkel állnak rokonságban. A finnugor nyelvtudomány minőségi fejlődése az [[Osztrák-Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchiában]] létrejött önálló kultúr- és tudománypolitikával lépett minőségi szintre. Az oroszosításra törekvő szovjet hatóságok valójában gátolták a magyar kutatókat a finnugor népcsoportok kutatásában, nehogy növekedjen ezen népek presztízse.<ref name="mek.oszk.hu">[http://mek.oszk.hu/04400/04434/04434.pdf Csúcs Sándor: Viszonyunk az alternatív nyelvrokonításhoz (mek.oszk.hu)] 151-152. o.</ref>
Hivatásos szakértőkkel szemben megfogalmazott állítása többek között, hogy szerinte a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] munkatársai egy leletről azért reszeltek le egy részt, hogy a [[finnugor nyelvrokonság]] elméletét cáfoló tárgyi bizonyítékot ezzel eltüntessék.<ref>{{Cite web|url=https://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2017/12/a-budapesti-hun-jelveny-jelei.html?spref=fb|title=A budapesti hun jelvény jelei|accessdate=2018-05-14|work=vargagezairastortenesz.blogspot.hu}}</ref> 2018-ban a Wikipédia egyes szerkesztőit támadta, s szerinte ebben az ügyben a múzeummal együttműködtek, nézeteit pedig kicenzúrázzák az enciklopédia lapjairól.<ref>{{Cite web|url=https://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2018/01/finnugraszok-iranyitjak-wikipedias.html|title=A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?|accessdate=2018-05-14|work=vargagezairastortenesz.blogspot.hu}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/02/indian-magyar-jelparhuzamok.html|title=Varga Géza írástörténész: Indián-magyar jelpárhuzamok|accessdate=2018-06-14|date=2018-02-25|work=Varga Géza írástörténész}}</ref> Az Akadémiát a székely írást illető kérdésekben 2018 májusában áltudományossággal vádolta.<ref>{{Cite web|url=https://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2018/05/a-bolcsek-kove-mindenhato-modszertan.html?spref=fb|title=Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?|accessdate=2018-05-14|work=vargagezairastortenesz.blogspot.hu}}</ref>
[[2019]] januárjában nyílt levélben fordult [[Kásler Miklós]]hoz, amelyben szándékát fejezte ki a létrehozandó [[Magyarságkutató Intézet]]tel való együttműködésre, ami szerinte lehetővé tenné, hogy az eddig eltitkolt bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát, így igazolást nyerne azon állítása, hogy a magyarság és a magyar írásbeliség már a [[bronzkor]]ban is létezett.<ref>[https://www.valaszonline.hu/2019/01/15/szittya-mese-vagy-az-uj-magyar-ostortenet-itt-a-magyarsagkutato-intezet-teljes-hattere/ Szittya mese vagy az új magyar őstörténet? Itt a Magyarságkutató Intézet teljes háttere (valaszonline.hu)]</ref>
=== „Írástörténeti Kutató Intézet” nevű civil szervezet ===
Az 1992-től 12 éven át működő „Írástörténeti Kutató Intézet” civil szervezetet a Nap Fiai alapítvány alapította. Könyvsorozatot adtak ki és előadássorozatot tartottak.<ref>{{Cite web|url=https://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2017/12/varga-geza-irastortenesz-eletrajza.html|title=Varga Géza írástörténész életrajza|accessdate=2018-05-14|work=vargagezairastortenesz.blogspot.hu}}</ref>
=== Sindümúzeum ===
[[File:Sindümúzeum (2).JPG|thumb|Sindümúzeum]]
Falusi szálláshely részeként működő magánkiállítás, melyet Varga Géza a magyar jeltörténet és az Őrség jeleket hordozó népművészeti emlékeinek bemutatására hozott létre.<ref>{{cite web|url=http://csinyalohaz.hu/index.php/csinyalohaz-leiras/szolgaltatasok|title=A Csinyálóház szolgáltatásai - őrségi szállás, Velemér|accessdate=2017-11-30|last=Géza|first=Varga|work=Csinyálóház|website=}}</ref> Tevékenységében a szálláshely, és a magánmúzeum hirdetése és nézeteinek népszerűsítése gyakran összefügg.<ref>{{Cite web|url=https://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2018/05/egy-rovologiai-magyar-irastani.html|title=Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás|accessdate=2018-05-14|work=vargagezairastortenesz.blogspot.hu}}</ref>
=== Alternatív elméletei ===
Varga Géza több alternatív elmélete révén is ismertséget szerzett. Elméleteit jórészt az írástörténettel foglalkozó szervezete gondozásában megjelent kiadványaiban jelentette meg.<ref>{{Cite web|url=http://ikint.uw.hu/konyvek.htm|title=Varga Géza könyvei|accessdate=2017-11-30|archívurl=https://web.archive.org/web/20111229131655/http://ikint.uw.hu/konyvek.htm|archívdátum=2011-12-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111229131655/http://ikint.uw.hu/konyvek.htm|archivedate=2011-12-29}}</ref> Elképzelései közül például az alábbiak nevezetesebbek:
* „Budapesti hun jelvény”: A leletet Varga Géza közölte. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója által aláírt letéti szerződés és átvételi elismervény, valamint Erdélyi István és [[Ráduly János]] rováskorpusza szerint  rovásírásfelirattal rendelkező hun lelet.<ref>{{Hivatkozás/Könyv|author=Varga Géza|title=A székely rovásírás eredete|subtitle=|year=1998|isbn=963 03 4505 6}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://hunjelveny.uw.hu/|title=A budapesti hun jelvény|accessdate=2017-11-30|work=hunjelveny.uw.hu}}</ref>
* A Szent Korona mervi keletkezésének elmélete, illetve székely jelpárhuzamok a Szent Koronán: Varga szerint a Szent Koronát a mervi oázisban készítették 531 táján a szabírhunok számára. Elméletét a tanulmányában felsorolt történeti forrásokon kívül arra a megfigyelésére alapozta, miszerint a korona tervezői székely rovásjelekkel rokon hieroglifákat építettek a koronába. Szerinte és Ludvig Rezső ötvös szerint ezek nem ötvösszakmai megoldások, hanem ősvallási jelentőségű hieroglifák, amelyek mondanivalója a koronaeszme lényegével azonos.  [http://mek.oszk.hu/16100/16161/16161.pdf Forrás: http://mek.oszk.hu/16100/16161/16161.pdf]
* Vélekedése szerint kőkori eredetű, a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpádok korában is alkalmazott, szójelekkel írt imádságok találhatóak a karcagi csatkarikán, a berekböszörményi gyűrűn, a regölyi gyűrűn és más régészeti leleteken.<ref>{{Cite web|url=http://sziberiai-samankopenyek-szimbolikaja.blogspot.hu/|title=Szibériai sámánköpenyek és a koronázó palást|accessdate=2017-11-30|work=sziberiai-samankopenyek-szimbolikaja.blogspot.hu}}</ref><ref>{{cite web|url=http://szekely-rovasiras.hupont.hu/88/samankopenyek-es-a-koronazo-palast-jelhasznalata|title=Sámánköpenyek és a koronázó palást jelhasználata|accessdate=2017-11-30|work=HuPont.hu - Ingyenes weblapszerkesztő|website=}}</ref><ref>{{cite web|url=http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/86-sziberiai-samankoepenyek-es-a-koronazopalast-hasonlo-jelrendszere|title=Szibériai sámánköpenyek és a koronázópalást hasonló jelrendszere - őrségi szállás, Velemér|accessdate=2017-11-30|website=Csinyálóház - őrségi szállás, Velemér}}</ref>
== Vélemények Varga Gézáról ==
Varga Gézát elméletei miatt gyakran éri kritika a nyelvész és történész szakma képviselői részéről. [[Csúcs Sándor]] nyelvész és egyetemi tanár szerint Varga Géza azon állítását, hogy a finnugor rokonság elmélete és a magyarság idegen elnyomásának terméke nem próbálja meg igazolni.<ref name="mek.oszk.hu"/> Csúcs Sándor rámutat arra az ellentmondásra is, hogy Varga a szkíta és hun nyelvekkel rokonítja a magyart, miközben azt elismeri, hogy a szkíta nyelvről keveset tudunk, csak elgörögösített személy-, isten-, nép-, folyó-, város-, stb. nevek maradtak fenn. Viszont mégis kiindul az ''acél görög-magyar szópárhuzamból.''<ref>[http://mek.oszk.hu/04400/04434/04434.pdf Csúcs Sándor: Viszonyunk az alternatív nyelvrokonításhoz (mek.oszk.hu)] 152. o.</ref>
[[Sándor Klára]] nyelvész [[1996]]-ban a székely rovásírás történeti kutatásának hiányosságaival kapcsolatban szóba hozta Varga Géza egyik munkáját, a ''Bronzkori magyar írásbeliséget,'' amelyet a szerző [[1993]]-ban jelentetett meg. Sándor Klára hangsúlyozza, hogy szükség van a rovásírás tényszerű és tudományos leírására, hiszen a magyar nyelvtörténet és írásbeliségnek fontos része. Erre azonban Varga Géza könyve szerinte nem alkalmas.<ref>[https://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/25313/EM_1996_1-2__008_Sandor_Klara-A_szekely_iras_megiratlan.pdf?sequence=1&isAllowed=y A székely írás megíratlan története(i?) (eda.eme.ro)] 83-84. o.</ref>
Ugyancsak Sándor Klára említi Varga Gézával és a hozzá hasonló amatőrökkel kapcsolatban: ''„…vannak, akik a világ bármely részén, bármely nyelvű feliraton képesek székely betűket fölfedezni, más Európa ősírásának tartja, s ezzel a magyarság Kárpát-medencei eredetének bizonyítékát látja benne.”''<ref>[https://books.google.hu/books?id=koWVBgAAQBAJ&printsec=frontcover&dq=%22Varga+G%C3%A9za%22+AND+%22S%C3%A1ndor+Kl%C3%A1ra%22&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiqtNzg_qnhAhXC-ioKHa0MCloQ6AEIKDAA#v=onepage&q&f=false Sándor Klára: A székely írás nyomában]</ref>
A hivatásos, képzett tudósok közül eddig [[Kiszely István (antropológus)|Kiszely István]] antropológus volt, aki elismerte és helyeselte Varga Géza munkásságát, s hozzá hasonlóan úgy látta, hogy a finnugor elmélet az ún. ''„monarchikus-marxista történelemszemlélet”'' terméke.<ref>[http://szkszhu.szksz.com/kiszely_amagyarnepostortenete.pdf Kiszely István: A magyar nép őstörténete (szkszhu.szksz.com)] {{Wayback|url=http://szkszhu.szksz.com/kiszely_amagyarnepostortenete.pdf |date=20160330220823 }} 41. o.</ref> Kiszely tudományos és közéleti tevékenységének megítélése hullámzó volt, de az máig ellentmondásos.
Varga Géza a genetikát, mint nyelvészeti befolyásoló tényezőt is fel akarja hozni érvként a magyar nyelv finnugor mivolta ellen. [[Klima László]] nyelvész és régész szerint felesleges genetikai szálakat, genetikai eredetet a történeti nyelvészetbe keverni.<ref name="mandiner.hu">[https://mandiner.hu/cikk/20201024_klima_laszlo_magyar_ostortenet_finnugorok_nyelveszet A genetikai adatok nem cáfolják nyelvünk finnugorságát – Klima László a Mandinernek (mandiner.hu)]</ref> A tudósok között is általános vélemény, hogy a gének nem befolyásolják okvetlenül a nyelvek alakulását, hisz már számos alkalommal előfordult a történelemben nyelvátvétel illetve nyelvcsere népek között, mint amilyen a onogur-bolgárok esete a szlávokkal,<ref>[https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/43406/05_DragovI_121-135.pdf?sequence=1 Ivan Dragov: Az ősi bolgárok a bolgár történelmi irodalomban (elte.hu)]</ref> de akad olyan példa, hogy a domináns helyzetben lévő kisebb létszámú népesség is át tudja adni a nyelvét a nála nagyobb létszámú népességnek, mint a dél-amerikai spanyol és portugál hódítók esete az indián őslakosokkal.<ref name="mandiner.hu"/> Klima szerint ''„A 20-21. században zajlott és ma is zajló kutatások nem gyengítették meg a magyar nyelv uráli (finnugor és szamojéd) nyelvcsaládba való tartozásának tételét. Napjainkban a nyelvészeten belül csak a történeti nyelvészet módszereit nem értő, a nyelvtudomány más területeit művelő (és művelt) kutatók fogalmaztak meg ellenvéleményeket az uráli nyelvcsaláddal és a magyar nyelv eredetével kapcsolatban…”'' Továbbá hozzátette: ''„Magyarországon sokan érzelmi alapon utasítják el a finnugor nyelvrokonságot, ennek immár két évszázados hagyománya van nálunk.”''<ref name="mandiner.hu"/>
== Könyvei ==
Varga főbb könyvei:<ref>{{Cite web|url=http://ikint.uw.hu/konyvek.htm|title=Varga Géza könyvei|accessdate=2018-06-27|archívurl=https://web.archive.org/web/20111229131655/http://ikint.uw.hu/konyvek.htm|archívdátum=2011-12-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111229131655/http://ikint.uw.hu/konyvek.htm|archivedate=2011-12-29}}</ref>
*{{Cite book|title=Bronzkori magyar írásbeliség|subtitle=|author=Varga Géza|isbn=963 04 3712 0|publisher=Írástörténeti Kutatóintézet|location=Budapest|year=1993}}
*{{Cite book|title=A székely rovásírás eredete|subtitle=|author=Varga Géza|isbn=963 03 4505 6|publisher=Írástörténeti Kutatóintézet|location=Budapest|year=1998|url=http://mek.oszk.hu/16200/16209/16209.pdf|accessdate=2017-11-30}}
*{{Cite book|title=A magyarság jelképei|subtitle=|author=Varga Géza|publisher=Írástörténeti Kutatóintézet|location=Budapest|year=1999}}
*{{Cite book|title=A székelység eredete|subtitle=|author=Varga Géza|isbn=963 00 5981 9|publisher=Írástörténeti Kutatóintézet|location=Budapest|year=2001|url=http://mek.oszk.hu/16400/16452/16452.pdf |accessdate=2017-11-30}}
*{{Cite book|title=Magyar hieroglif írás|subtitle=|author=Varga Géza|publisher=Írástörténeti Kutatóintézet|location=Budapest|year=2017}} {{ISBN|978-963-12-4918-7}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* https://vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2017/12/varga-geza-irastortenesz-eletrajza.html
== További információk ==
* {{Cite web|url=http://vargagezairastortenesz.blogspot.com/p/tartalom.html|title=Varga Géza személyes blogjának tartalomjegyzéke|accessdate=2018-06-11|work=vargagezairastortenesz.blogspot.com|language=hu}}
*{{cite web |url=https://www.valaszonline.hu/2019/01/15/szittya-mese-vagy-az-uj-magyar-ostortenet-itt-a-magyarsagkutato-intezet-teljes-hattere/ |title=Szittya mese vagy az új magyar őstörténet? Itt a Magyarságkutató Intézet teljes háttere – Válasz Online |date=2019-01-15 |website=Válasz Online |access-date=2019-01-18}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:1947-ben született személyek]]
[[Kategória:Élő személyek]]
[[Kategória:Biharkeresztesiek]]
[[Kategória:Alternatív elméletek a magyar nyelv történetéről]]
[[Kategória:Áltudósok]]