Varga László (gépészmérnök, 1891–1950) forrásának megtekintése

{{egyért2|az 1891-ben született gépészmérnök és a MÁV elnökéről|Varga László (egyértelműsítő lap)}}
{{Személy infobox
|név=Varga László
|kép=
|képméret=
|képaláírás=
|születési név=
|születési hely=[[Budapest]]
|születési dátum=[[1891]]. [[november 23.]]
|halál helye=[[Budapest]]
|halál dátuma= [[1950]]. [[február 4.]] {{életkor-holt|1891|11|23|1950|02|04}}
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|házastárs=
|szakma=gépészmérnök, <br />MÁV elnök
|aláírás=
}}
'''Varga László''' ([[Budapest]], [[1891]]. [[november 23.]] – Budapest, [[1950]]. [[február 4.]]) [[gépészmérnök]], a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] elnöke [[1945]]-[[1950]] között. Az [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]] koholt vádak alapján elfogta, majd [[koncepciós per]]ben halálra ítélték és kivégezték. Sírja a Rákoskeresztúri köztemető 298. parcella 20. sor 5. kopjafánál található. Emlékezetét őrzi a BVmot-001 pályaszámú "Samu" motorvonat, amelyet róla neveztek el.
==Élete==
Gépészmérnöki oklevelét [[1915]]. [[június 19.|június 19-én]] szerezte meg a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]]en. A MÁV [[Istvántelki Főműhely]]ében [[1915]]. [[augusztus 23.|augusztus 23-ától]] alkalmazták havidíjas mérnökként.
Mérnöki kinevezést 1915. [[november 1.|november 1-jétől]] kapott. Főmérnökké [[1922]]. november 1-jén léptették elő. Az Igazgatóság Gépészeti Főosztályára [[1929]]. [[október 14.|október 14-étől]] helyezték át, majd [[1931]]. [[május 14.|május 14-étől]] szolgálati érdekből a [[szolnok]]i műhely főnökévé nevezték ki.
Később az Igazgatóságon főnökhelyettesnek rendelték műszaki tanácsosi kinevezéssel. Ugyanott [[1936]]. [[február 1.|február 1-jétől]] műszaki főtanácsos és osztályfőnöki kinevezést kapott. Ezt követően 1936. [[november 9.|november 9-étől]] a [[Debrecen]]i Üzletvezetőséghez nevezték ki üzletigazgató-helyettesnek, innen pedig [[1937]]. [[május 21.|május 21-étől]] hasonló beosztásba a Budapesti Üzletvezetőséghez helyezték át. Üzletigazgatónak nevezték ki előbb [[Budapest]]re, majd [[Szombathely]]re, ezután [[1944]]. [[január 1.|január 1-jétől]] ismét Budapestre. A MÁV igazgatójává [[1945]]. [[június 18.|június 18-ától]] nevezték ki.
==A MÁV élén==
A MÁV élére még a koalíciós években állították, de később már egyre erőteljesebben jelentkezett a kommunista terror. A minisztérium vezetői mind gyakrabban beavatkoztak a vállalat vezetésébe, pedig Varga László elnökigazgatósága alatt tovább folyt a vasút újjáépítése.
A hazai mozdonyállomány a [[második világháború]] után katasztrofális helyzetben volt, igen nagy részét külföldre hurcolták, és az itthon maradt járművek jó része is elavult, kis teljesítményű mozdony volt. Mindenképpen szükség volt nagy mennyiségű, megfelelő teljesítőképességű mozdonyok beszerzésére. A [[Szovjetunió]] felajánlotta ugyan, hogy a nála lévő rengeteg német hadizsákmány mozdonyok egy részét a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] megvásárolhatja, azonban rendkívül kedvező ajánlatot adott az [[UNRRA]] is a feleslegessé vált, az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban hadicélokra gyártott [[USATC S160]]-asok egy részének megvételére. Szó volt egy szintén amerikai eredetű, az [[SNCF]] 140 G sorozatú mozdonyának megvételéről is, azonban végül a sokkal fiatalabb '''S160'''-asokra esett a választás.
Valószínűsíthető, hogy a szovjetek ajánlatát elutasító döntés következménye volt később Varga László MÁV-elnök letartóztatása, koncepciós pere és kivégzése is.
Az S160-asokból végül a MÁV 510 darabot vásárolt meg darabonként 10&nbsp;000 [[Amerikai dollár|dollár]] körüli egységáron (kb. 26 fillér/kg), az amerikai kormány 150 millió dolláros árukölcsöne terhére (melyek közül az elsők 1947 májusában érkeztek, és idővel 411-es sorozatjelet kaptak).<br>
Többek között emiatt is tovább éleződött az ellentét [[Bebrits Lajos]] államtitkár és Varga László között. Bár a MÁV terveit messzemenően teljesítette, az elismerés a MÁV elnök-vezérigazgatója helyett a minisztérium vezetőinek jutott.
Az újjáépítés eredményeként [[1948]]-ban már 1271 [[gőzmozdony]], 19 [[villamosmozdony]], 60 [[motorkocsi]], az [[Aamot|Árpád sínautóbusz]], 2700 [[személykocsi|személy]]- és {{szám|40000}} [[teherkocsi]] állt a vasút szolgálatában.
A [[MÁV Szimfonikus Zenekar]]t 1945-ben a második világháború végnapjaiban alapította, azzal a céllal, hogy a vasút kultúrát is szállítson. Meggyőződése volt ugyanis, hogy a békekötés után nem csak építőanyagra és élelmiszerre lesz szükség, hanem a háború okozta lelki sebek orvoslására is.<ref>{{Cite web|title = A zenekar története|url = http://www.mavzenekar.hu/_new/hu/zenekar/tortenet|work = www.mavzenekar.hu|accessdate = 2016-02-21|archiveurl = https://web.archive.org/web/20160219091835/http://mavzenekar.hu/_new/hu/zenekar/tortenet#|archivedate = 2016-02-19}}</ref>
Az [[Államvédelmi Hatóság]] nyomozói [[1949]]. [[február 16.|február 16-án]] a késő esti órákban elvitték Varga Lászlót lakásáról, és őrizetbe vették. A Katonai Bíróságon másokkal együtt [[koncepciós per]]ben halálra ítélték, majd [[1950]]. [[február 4.|február 4-én]] kivégezték.
==Források==
*[http://www.tankonyvtar.hu/historia-1996-0910/historia-1996-0910-081013-16 Vezérigazgató és miniszter. Csanádi György a MÁV élén]
*[https://web.archive.org/web/20080623003100/http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kronolog/chronol.htm Magyarország története 1944-1953]
==További információk==
* {{MNL|ALL}}
== Jegyzetek ==
{{Reflist}}
[[Kategória:Magyar gépészmérnökök]]
[[Kategória:Kivégzett magyar személyek]]
[[Kategória:A kommunizmus üldözöttei Magyarországon]]
[[Kategória:1891-ben született személyek]]
[[Kategória:1950-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]