Verhovina (Kárpátalja) forrásának megtekintése

{{Nincs forrás}}
{{Tájegység infobox
 | név                   = <!-- Wikidatából -->
 | idegen név            =
 | kép                   = <!-- Wikidatából -->
 | képméret              =
 | képaláírás            =
 | kép2                  =
 | kép2méret             =
 | kép2aláírás           =
 | elhelyezkedés         =
 | besorolás             =
 | fontosabb települések =
 | kistérségek           =
 | népesség              =
 | népsűrűség            =
 | népesség alakulása    =
 | városi népesség       =
 | átlagos népességszám  =
 | településsűrűség      =
 | vallási megoszlás     =
 | etnikai megoszlás     =
 | terület               = <!-- km² -->
 | lakott terület        =
}}
'''Verhovina''' (avagy ''Verchovina'', [[ruszin nyelv|ruszin]] és [[ukrán nyelv|ukrán nyelven]]: Верховина) történelmi-néprajzi tájegység az [[Északkeleti-Kárpátok]]ban, a mai [[Kárpátalja]] hegyvidéki részén. A történelmi [[Magyar Királyság]]on belül [[Bereg vármegye|Bereg vármegyéhez]] és [[Máramaros vármegye|Máramaros vármegyéhez]] tartozott. A tájegység központja [[Alsóverecke]] volt.
==Fekvése==
Verhovinát [[Máramaros vármegye|Máramaros]] belsejétől a Borsovahavas, Kukhavas és Krasznahavas 1000 méternél magasabb vonala választja el, míg az egykori [[Galícia]] felé helyenként ennél sokkal alacsonyabb hegysor alkotja határát.
==Nevének eredete==
A ''Verhovina'' [[ruszin nyelv|ruszin]] kifejezés, amely magyarul „hegyvidéket” jelent.
==Története==
Verhovinának, ennek az erdőkkel borított hegyvidéknek a betelepítését a Bilkei, Gorzó és főként a Lipcsey [[Kenéz (tisztség)|kenézcsaládok]] végezték, kiknek első telepítései [[1450]] előttiek, még [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király idejében kezdődtek a [[Nagy-ág]] folyó felső folyása mentén.
A Verhovinának nevezett terület túlnyomó részét erdők borítják, települések, mezőgazdasági területek csak a völgyekben vannak, a hajdani [[gyepű]]vonaltól és a később kialakult megye központi részétől távol esett, és a terület a hegyek miatt viszonylag elzárt terület volt, ez benépesedését nagyban késleltette.
A Lipcseyek telepítése volt [[Máramaros vármegye|Máramarosban]] a [[Nagy-ág]] felső folyása mentén [[Ökörmező]], [[Repenye]], [[Kelecsény (Ukrajna)|Kelecsény]] és [[Vízköz]], melyek köré csoportosultak aztán a későbbi, [[16. század|16]]–[[17. század]]iak. A Lipcseyeknek a Nagy-ág felső folyása menti birtokai a folyó tágas, lapos medencéjében találhatók, mely terület bár földművelésre nem a legjobb, de azt mégis lehetővé tevő vidék, ez egy alacsony, keresztbe húzódó hegysoron át [[Bereg vármegye|Bereg vármegyében]] folytatódik, és mindkét megyében „Verhovina” néven sok népes [[falu]]t foglal magába, melyek közül a [[Bereg vármegye|beregi]] Verhovina legnagyobb települései már [[1430]]-ban fennálltak. Verhovina falvainak túlnyomó többsége azonban mindkét megyében csak a 16–17. században települt be [[Galícia|Galíciából]].
A négy, még a középkorban alakult verhovinai Bilkei–Lipcsei-falut [[1530]]. körül [[Vucskómező]] és  [[Tarfalu|Holyatin]] telepítése követte.
A fennmaradt adatok alapján az egész Verhovinát a Nagy-ág alsó folyása mentén birtokos Lipcseiek és kisebb részben az újonnan terjeszkedő Bilkeiek és a Borsova völgyi Dolhaiak népesítették be Galíciából származó [[ruszinok|ruszin]] telepesekkel. Az addig  négy-öt kis falut számláló verhovinai medencébe egy-két emberöltő alatt még vagy húsz falunyi ruszint telepítettek nagyrészt Galíciából. Ezzel felduzzasztották a vidék lakosságát; különösen a már középkorban telepített falvak ([[Ökörmező]], [[Repenye]]) gyarapodtak a betelepült [[ruszinok]] tömegével.
Egykor kizárólag [[görögkatolikus]] vallású [[magyarországi ruszinok]] laktak itt. Ma már a lakosság részben ukránnak vallja magát.
==Irodalmi vonatkozás==
Itt  játszódik Bodor Ádám ''Verhovina madarai'' c. regénye (Magvető, Budapest, 2011).
{{portál|Kárpátalja|-}}
[[Kategória:Kárpátalja]]
[[Kategória:Néprajz]]