Vihorlát forrásának megtekintése

[[Fájl:Vihorlatské vrchy.png|bélyegkép|300x300px|A Vihorlát Szlovákia geomorfológiai térképén, szürkével jelölve]]
A '''Vihorlát''' ([[Szlovák nyelv|szlovákul]] ''Vihorlatské vrchy''; [[Ukrán nyelv|ukránul]] Вигорлат, ''Vihorljat'') egy vulkáni eredetű hegység Kelet-Szlovákiában és Nyugat-Ukrajnában. Egyes területei a [[világörökség]] részei.
== Etimológia ==
A név [[Szláv népek|szláv]] eredetű. Feltehetően a [[Ruszin nyelv|rutén]] ''vyharj / vyhar'' (szlovákul ''výhor'') lehet az eredője, ami leégett erdőt jelent, a csoportképző ''-at'' utótaggal. Jelentése ekként "hegység leégett erdőkkel". A magyar Vihorlát név ennek az átvétele.
== Leírása ==
Szlovákiai része 55&nbsp;km hosszú és 11&nbsp;km széles. Legmagasabb pontja az 1076 méter magas Vihorlát, második legmagasabb csúcsa az éppen a szlovák-ukrán határon álló 1025 méter magas Szeles-kő (Vitrova Szkala). A Vihorlát-Gutin hegyvidék része. Nyugaton és délen a Kelet-szlovákiai síkság (azaz lényegében az [[Alföld]]) határolja. Az Ungi-határhegységtől és a Laborc-felföldtől a Beszkidek déli nyúlványai választják el.<ref>https://apl.geology.sk/mapportal/img/pdf/tm19a.pdf</ref> Legnagyobb tava a Morské oko (Vihorláti-tengerszem).  Főként bükk, tölgy, és kőriserdők borítják. A [[Kisortovány]]tól keletre található Kyjovský prales egy ősbükkös, amit 2007. június 28-án a világörökség részévé nyilvánítottak.
A földtörténeti harmadkor végén jött létre, a [[neogén]] idején, amikor erőteljes vulkáni működés zajlott a területen. Itt ez viszonylag későn, kb. 15 millió évvel ezelőtt zajlott. A legmagasabb hegycsúcsok nagyjából 9 millió éve, a vulkáni működés végén alakultak ki, és főként [[andezit]] alkotja ezeket. Bazaltképződés egyáltalán nem zajlott. A vulkáni tevékenység idején ezt a területet egy sekély, már apadóban lévő tenger fedte, így kezdetben nem, csak hosszú idő után magasodott ki a Vihorlát a környezetéből. Emiatt nem is lehet találni klasszikus vulkáni alakzatokat, hanem helyette inkább eróziós törésformákat, rétegvulkáni szerkezeteket.
Ugyan a Vihorlát fiatal hegységnek számít, felszíne jelentősen lepusztult. Az eredetileg magasabb hegycsúcsok az erózió és a nagymértékű földcsuszamlások hatására sokat vesztettek magasságukból. A hegylábaknál ennek bizonyítékai a hatalmas hordalékkúpok. A régi lávafolyamok mára kőtengerekké morzsolódtak.<ref>Böhm, V., 1983, Regionálna hydrogeológia ČSSR II. (Západné Karpaty). Univerzita Komenského v Bratislave, 141 s.</ref>
A hegyet alkotó andezit kiváló lehetőséget biztosít a víz beszivárgásához, a törésvonalak mentén számos víznyelő található.
== Galéria ==
<gallery>
Fájl:Vihorlat (v zime) 002.jpg|alt=|A Vihorlát, a hegység legmagasabb csúcsa (1076 m)
Fájl:Vihorlat (v zime) 007.jpg|alt=|Zúzmarával belepett oszlop a Vihorláton
Fájl:Vihorlat (v zime) 034.jpg|alt=|A Vihorlát télen, háttérben a Magas-Tátra csúcsai
Fájl:Vihorlat (v zime) 046.jpg|alt=|Tél a Vihorláton
Fájl:Sninský kameň (v máji) 015.jpg|alt=|Álom-kő (Sninský kameň) (1006 m)
Fájl:Sninský kameň (v máji) 026.jpg|alt=|A Morské oko (Vihorláti-tengerszem)
Fájl:Sninský kameň (v zime) 046.jpg|alt=|Az Álom-kő (Sninský kameň) a téli naplementében
Fájl:Sninský kameň v jeseni 001.jpg|alt=|Az Álom-kő (Sninský kameň) ősszel
Fájl:Morské oko 022.jpg|alt=|A Morské oko (Vihorláti-tengerszem)
Fájl:Morské oko (v máji) 008.jpg|alt=|Morské oko májusban
Fájl:Jasenovský hrad 006.JPG|alt=|Jeszenő vára
Fájl:Pohľad na Brekovský hrad.jpg|alt=|Barkó vára
</gallery>
== Forráshivatkozások ==
<references />
== Fordítás ==
{{Fordítás|sk|Vihorlatské vrchy|oldid=7197252}}
[[Kategória:Vihorlát–Gutin-hegyvidék]]
[[Kategória:Szlovákia hegyei, hegységei]]
[[Kategória:Ukrajna hegyei, hegységei]]