Viktória-tó (Afrika) forrásának megtekintése

{{Tó infobox
 | név = Viktória-tó
 | kép = Sunset on the Victoria lake.JPG
 | képaláírás = A Viktória-tó
 | hely = [[Afrika]]
 | térkép = Lake Victoria vegetation map-fr.jpg
 | típus = torlasztó
 | források = [[Kagera]] folyó
 | lefolyások = [[Fehér-Nílus]]
 | vízgyűjtő =
 | országok = {{Uganda}},<br />{{Tanzánia}},<br />{{Kenya}}
 | tó hosszúság = 337
 | tó szélesség = 240
 | terület = 69 482
 | átlagos mélység = 40
 | maximális mélység = 84
 | térfogat = 2750
 | parthossz = 3440
 | magasság = 1134
 | szigetek = 3.000, a legnagyobb a [[Ssese-szigetek]]
 | települések = [[Bukoba]], {{Tanzánia}}, [[Mwanza]], {{Tanzánia}}, [[Musoma]], {{Tanzánia}}, [[Kisumu]], {{Kenya}}, [[Kendu Bay]], {{Kenya}}, [[Homa Bay]], {{Kenya}}, [[Kampala]], {{Uganda}}, [[Entebbe]], {{Uganda}}, [[Jinja]], {{Uganda}}
 | pozíciós térkép = Afrika
 |szélességi fok = 1
 |szélességi ívperc = 0
 |szélesség = D
 |hosszúsági fok = 33
 |hosszúsági ívperc = 4
 |hosszúság = K
}}
A '''Viktória-tó''' (másként '''Victoria Nyanza''' vagy '''Ukerewe''' vagy '''Nalubaale''') az [[Nagy-tavak (Afrika)|Afrikai Nagy Tavak]] egyike.
== Története ==
Az első feljegyzett írásos emlék a Viktória-tóról [[Arabok|arab]] kereskedőktől származik. [[Abu Abdalláh al-Idríszi]], [[Arabok|arab]] térképész [[1160]]-ban készített [[térkép]]én pontosan ábrázolta a Viktória-tavat és fontosabb jellemzőit. A tó első európai felfedezője [[John Hanning Speke]] volt, aki [[1858]]-ban érte el a tó déli partját, tőle származik az elnevezés is [[Viktória brit királynő|Viktória királynő]] után. A híres brit felfedező és misszionárius, [[David Livingstone]] kísérelte meg igazolni Speke felfedezését, mivel abban az időben nem tekintették elfogadottnak, hogy a tó valóban a [[Nílus]] forrása lenne. Később hasonló útra vállalkozott a walesi-amerikai felfedező, [[Henry Morton Stanley]], aki végül megerősítette Speke felfedezésének igazságát.
== Földrajz ==
A Viktória-tó az [[afrika]]i kontinens legnagyobb tava, a világ legnagyobb trópusi tava és felülete alapján a világ második legnagyobb édesvizű tava. A méretéhez képest sekély, átlagosan 40 és legfeljebb 84 méter vízmélységű, ezért vízmennyisége alapján (2750 köbkilométer) csak a hetedik, a világ édesvizű tavai közt. A Viktória-tó a [[Nílus]] leghosszabb felső ágának, a [[Fehér-Nílus]]nak a forrása. [[Vízgyűjtő terület]]e 184 ezer km². A tó vizének 80%-át közvetlenül a területére hulló [[csapadék]]ból kapja (melynek mértéke 1015&nbsp;mm évente), illetve több ezer kis [[Patak (vízfolyás)|patak]], valamint a [[Kagera-folyó]] táplálja. Nagyjából téglalap alakú, 320&nbsp;km hosszú ([[észak]]-[[dél]]i irányban) és 275&nbsp;km széles ([[kelet]]-[[Nyugat (égtáj)|nyugati]] irányban), partvonala 3440 kilométer hosszú. Számos [[félsziget]], [[öböl]], és több, mint 3000 [[sziget]] tartozik területéhez, néhány közülük lakott. Ezek közt van az ugandai [[Ssese-szigetek|Ssese]]-szigetcsoport a tó északnyugati részén, amely népszerű turistacélpont.
[[Fájl:Hydrography-graph-Lake Victoria.svg|bélyegkép|balra|300px|A Viktória-tó vízszintjének alakulása]]
A Viktória-tó nagyon fiatal, becslések szerint egy millió évnél is fiatalabb keletkezésű lehet. Az utolsó periódus, melyben a tó teljes területe szárazulat volt, 14 700 évvel ezelőtt volt. A Viktória-tó egy [[fennsík]]on fekszik a [[Nagy-hasadékvölgy]] mentén, területén [[Tanzánia]], [[Uganda]] és [[Kenya]] osztozik.
== Élővilág ==
=== Állatvilág ===
Területén élő [[emlős]]ök közé tartozik az [[antilop]], az [[impala]], a [[víziló]], a [[Vidraformák|vidra]]. Jellemző [[madár]]fajai a [[mocsári légykapó]] ''(Muscicapa aquatica)'', a fehér szárnyú [[poszáta]] (''Bradypterus carpalis)'', a [[kárókatona]], különböző [[gém]]ek, a [[nemes kócsag]], a [[Sirályfélék|sirály]], a [[csérfélék|csér]] ''(Sterna nilotica)'' és a [[jégmadár]].
A Viktória-tóban 550 különböző [[Halak|halfaj]] él. Jellemző faja a [[sügér]] (Cichlidae), egyes becslések szerint akár 400 különböző faja is élhet a tóban, ebből eddig 125 fajt írtak le tudományosan. Jellemző [[rovar]]fajai közé tartoznak a különböző [[kérész]]ek, [[szitakötő]]k, [[szúnyog]]ok. Sok [[rovar]] betegségeket is terjeszthet, mint például a [[malária]] és [[sárgaláz]], illetve a [[cecelégy]] által terjesztett [[álomkór]]. A [[rákfélék]] is igen elterjedtek a tóban, főbb képviselőik a [[garnéla]] ''(Caridina nilotica)'' és a [[tarisznyarák]] ''(Potamonautes niloticus)''. 126 [[kagyló]]faj él a tóban, valamint elterjedt a [[pióca]] és az [[édesvízi medúza]] is.
<gallery class="center">
Fájl:Aepyceros melampus petersi ♂.jpg|[[Impala]]
Fájl:Little Pied Cormorant Kings Park1 email.jpg|[[Kárókatona]]
Fájl:Perca fluviatilis Prague Vltava 2.jpg|[[Sügér]]
Fájl:Sterna fuscata.JPG|[[Csérfélék|Csér]]
</gallery>
=== Növényvilág ===
Jellemző növényfajai a [[liliom (növénynemzetség)|liliomok]], a [[papiruszsás]] (mely a 4-5 méteres magasságot is elérheti), a [[sulyom]] a [[víziló fű]]. Egy másik jellemző faj a [[közönséges vízijácint]], mely egy Amerikában őshonos növény és betelepítés után honosodott meg a tó területén. Problémát jelent, hogy a növény nagy területeket foglal el a vízfelszínből, zavarja a hajóközlekedést és a halászatot, szennyezi az ivóvizet és akár az élővilág eltűnését is okozhatja egyes területeken. A probléma mértékét jelzi, hogy a [[közönséges vízijácint]] 1995-ben az ugandai partszakasz 90%-át fedte be.
== Gazdaság ==
[[Fájl:Density evolution Victoria.png|bélyegkép|balra|200px|A népsűrűség növekedése a tó környékén]]
[[Fájl:Lake Victoria Hyacinth.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A vízi jácint elterjedése]]
[[Uganda]], [[Tanzánia]] és [[Kenya]] között a tavat átszelő [[komp]]közlekedés igen jelentős, főbb kikötők: [[Kisumu]], [[Mwanza]], [[Bukoba]], [[Entebbe]], [[Port Bell]] és [[Jinja]].
A Viktória-tó medencéje a világ legsűrűbben lakott vidékei közé tartozik, a part menti főbb nagyvárosok közé a kenyai [[Kisumu]], [[Kisii]] és [[Homa Bay]], az ugandai [[Kampala]], [[Jinja]] és [[Entebbe]], valamint a tanzániai [[Bukoba]], [[Mwanza]] és [[Msoma]] tartozik. Ezen városokban számos gyár és ipari üzem található, melyek [[hulladék]]ukat és szennyvizüket közvetlenül a tóba juttatják, melynek következtében nő az [[eutrofizáció]].
[[Tanzánia]] első elnöke, [[Julius Nyerere]] ingyenessé tette a vízfogyasztást, amelynek eredménye a víz pocsékolása lett. Radikálisan megcsappant az [[ivóvízkészlet]] Afrikában. Ma 1 milliárd embernek nincs ivóvize, 1,8 millió gyermek hal meg hasmenésben az [[ivóvíz]] és a [[szennyvíz]] összekeveredése miatt.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Fordítás ==
*{{fordítás|en|Lake Victoria|oldid=}}
*{{fordítás|fr|Lac Victoria|oldid=}}
== Források ==
* https://web.archive.org/web/20110514031220/http://www.ilec.or.jp/database/afr/dafr05.html
* https://web.archive.org/web/20120301230229/http://www.glo-con.com/de/article.php?article_no=560
* https://web.archive.org/web/20141022073720/http://www.afrika.no/Detailed/12396.html
== További információk ==
{{commonskat|Lake Victoria}}
* [https://web.archive.org/web/20111109024732/http://www.osienala.org/ Osienala] (A Viktória-tó barátai) {{en}}
* [https://web.archive.org/web/20120301230229/http://www.glo-con.com/de/article.php?article_no=560 Információk] {{de}}
{{Egyenlítő}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|klímaváltozás|-|földrajz}}
[[Kategória:Kenya tavai]]
[[Kategória:Tanzánia tavai]]
[[Kategória:Uganda tavai]]
[[Kategória:Hármashatárok]]
[[Kategória:Országhatáron fekvő tavak]]