Vinodol (Horvátország) forrásának megtekintése

{{Hasonló}}
{{Horvát település infobox
 | név = Vinodol
 | kép = GradDrivenik1.jpg
 | képaláírás = Vinodoli táj Drivenik várával
 | címer =
 | megye = Tengermellék-Hegyvidék
 | rang = község
 | polgármester = Ivica Crnić
 | irányítószám = 51253
 | körzethívószám = (+385) 051
 | testvértelepülései =
 | népsűrűség =
 | tengerszint feletti magasság =
 | terület = 152
 | szélességi fok = 45
 | szélességi ívperc = 10
 | szélességi ívmásodperc = 0
 | hosszúsági fok = 14
 | hosszúsági ívperc = 46
 | hosszúsági ívmásodperc = 0
 | szöveg pozíciója = bottom
 | weboldal = www.vinodol.hr
}}
'''Vinodol''' [[község]] és tájegység neve [[Horvátország]]ban, [[Tengermellék-Hegyvidék megye|Tengermellék-Hegyvidék megyében]]. Közigazgatásilag ma [[Bribir (Vinodol)|Bribir]], [[Drivenik]], [[Grižane-Belgrad]] és [[Tribalj]] települések tartoznak hozzá, de a történelmi Vinodolhoz még [[Grobnik]], [[Trsat]], [[Bakar]], [[Hreljin]], [[Ledenice (Novi Vinodolski)|Ledenice]], [[Križišće]] és [[Novi Vinodolski]] is hozzá tartozott.
== Fekvése ==
A horvát tengerpart északi részének közepén, [[Crikvenica|Crikvenicától]] délkeletre, a tengerpart és a hegyek között 24&nbsp;km hosszan elnyúló termékeny völgyben fekszik. A község közigazgatási központja Bribir. A Vinodoli völgy jellegzetes szépsége, zöldellő fái és kertjei jellegzetes átmenetet képeznek a kék Adria és a szürke kopár karszthegyek között.
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint már a történelem előtti időben is éltek itt emberek. A vidék első ismert lakói az [[i. e. 4. század]]tól az illírek egyik törzse a japodok voltak, majd a hajózásban és hajóépítésben jártas liburnok népe birtokolta a területet, akik élénk kereskedelmet folytattak a görögökkel. A római korban a Vinodoli völgy ''(„Vallis vinearia”)'' fontos szerepet töltött be. Itt haladt át az itáliai [[Aquileia|Aquileiából]] a tengerpart mentén [[Zengg]] (Senj) felé haladó kereskedelmi út. A völgyben, melynek fő termékei a bor és az olívaolaj volt élénk gazdasági élet folyt. Bribir várának a római korban ''„Assesia”'' volt a neve, itt volt a római prokonzul székhelye. A szlávok 600 körül jelentek meg először a közeli Isztrián az Adria partjain. A Vinodolban feltárt horvát temető a horvátok igen korai letelepedéséről tanúskodik. A leletek az Isztriai-félszigettől Dalmáciáig települt korai horvát falvak mindennapi életéről tanúskodnak. A völgy [[9. század]]ban Borna fejedelem horvát államának a része lett és egészen az utolsó horvát nemzeti király Zvonimír uralkodásának végéig a Horvát Királyság része maradt. A 11. és 12. század fordulóján Horvátországgal együtt a Magyar Királyság része lett. [[1223]]-ban adományozta egész Vinodolt ''(˝totam terram Wynodol˝)'' [[II. András magyar király]] érdemiért Frangepán II. Vidnek, melyet [[1251]]-ben fia [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] is megerősített.<ref name="www.novi-vinodolski.hr">{{cite web|title=Novi Vinodolski – Od prethistorije do XIX. stoljeća|url=http://www.novi-vinodolski.hr/2012-05-07-08-42-03/povijest/92-od-prethistorije-do-xixstoljeca|publisher=www.novi-vinodolski.hr|accessdate=2013-8-19|language=horvát|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141023033051/http://www.novi-vinodolski.hr/2012-05-07-08-42-03/povijest/92-od-prethistorije-do-xixstoljeca|archivedate=2014-10-23}}</ref>
A Vinodoli Hercegség (Knežija Vinodol) tíz közigazgatási egységre oszlott, melyek központjában Grobnik, Trsat, Bakar, Hreljin, Drivenik, Belgrad, Bribir, Novi és Ledenice várai álltak. Fejlődését a termékeny völgy és az azt körülvevő hatalmas erdők gazdagsága biztosította. A vinodoli városok saját kikötőket építettek ki, melyeken keresztül élénk gazdasági kapcsolatokat tartottak az Adria partjának nagyobb városaival. A (15. század első felétől Frangepánoknak nevezett) vegliai hercegi család a tengerparti Novit különösen megerősítette és a hercegség székhelyévé tette. Noviban egy európai mércével is nagy jelentőségű történelmi esemény történt. A család hűbéri viszonyainak megszilárdítására [[1288]]. [[január 6.|január 6]]-án Noviba hívták össze a völgy tíz közigazgatási egységének képviselőit, hogy megalkossák a Vinodol életét szabályzó törvényi előírásokat. Írásba fektették a régi közösségi élet szabályait, melyeket új előírásokkal egészítettek ki, egyúttal szabályozták a hűbéri viszonyokat és a hűbérúr iránti kötelezettségeket. Ezeknek a normáknak az összessége a [[Glagolita ábécé|glagolita betűkkel]] tengermelléki [[ča nyelvjárás]]ú horvát nyelven íródott ''„[[Vinodoli törvénykönyv]]”'' egyúttal az egyik legrégibb horvát nyelvemlék, a középkori horvát jogalkotás mesterműve.<ref name="www.novi-vinodolski.hr"/>
[[1479]]-ben fegyveres rajtaütéssel elfoglalta Frangepán Márton nagyravágyó testvére Frangepán VII. János, de gyorsan visszafoglalták [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] hadai és újra megerősítették kiváltságait. Még ebben az évben nagy csapás érte a Frangepánokat, amikor [[Velencei Köztársaság|Velence]] tartva Mátyás támadásától Frangepán Jánost a Krk sziget átadására kényszerítette. Néhány évvel ezután pedig a Vinodoli Hercegség területe is szétszakadt, amikor Trsatot a Magyar Királyság elveszítette és Habsburg uralom alá került. A növekvő török veszély hatására [[1493]]-ban Novit is meg kellett erősíteni. 1493. [[szeptember 9.|szeptember 9]]-én a Hadum Jakub boszniai szandzsákbég serege a korbáviai csatában nagy vereséget mért Derencsényi Imre horvát bán rosszul felfegyverzett, főként felkelőkből álló horvát seregére, majd ezt követően [[Modrus]]t is feldúlta. Noviba menekült a modrusi káptalannal együtt Kristóf modrusi püspök.<ref name="www.novi-vinodolski.hr"/>
A [[16. század]] második felében a bonyolult családi kapcsolatoknak köszönhetően rövid ideig a Zrínyiek uralma alá tartozott, majd visszatért a Frangepánok trsati ága. A Novitól Trsatig terjedő terület Bakar központtal volt a Zrínyieké és uralmuk alatt a Vinodolnak ez a része olyan gazdasági fejlődésen ment át mint korábban a Frangepánok idején évszázadokig soha. Közben egyre nagyobb méreteket öltött az uszkók probléma. Az [[uszkókok]] eredményes kalóztámadásokat hajtottak végre a török hajók ellen, azonban a török előrenyomulás következtében [[Klissza]] vidékéről egyre északabbra, Zengg környékére szorultak. A Zrínyiek és a [[Frangepán család|Frangepánok]] nem akartak fellépni ellenük, de amikor már a velencei és osztrák hajókat is fosztogatták, egyre kényelmetlenebbé váltak. Végül Velence elégelte meg tevékenységüket először. [[1598]]-ban, [[1613]]-ban és [[1615]]-ben is nagyarányú támadást intézett ellenük, mely során lerombolta az osapi pálos kolostort is. Két évvel később [[Madrid]]ban az uszkókok kitelepítése mellett döntöttek, de a térségében tovább tartott a békétlenség, melyet csak a [[17. század]] közepe előtt sikerült a Frangepánoknak lecsendesíteni. A Frangepánok uralma [[1671]]-ben tragikus véget ért, mivel a család utolsó sarját [[Frangepán Ferenc Kristóf]]ot a [[Wesselényi-összeesküvés]]ben való részvétele miatt [[Bécsújhely]]en felségárulás címén [[Zrínyi Péter]]rel együtt kivégezték. Frangepán Kristóf elkobzott birtoka, a magyar, majd az osztrák kincstár tulajdona lett. Helyreállították a régi utakat, és újak is épültek [[Zengg]] és [[Fiume]] irányába. A 18. század második felében visszacsatolták Horvátországhoz. A [[19. század]] elején, [[1806]]-ban francia megszállás alá kerültek, és [[1809]]-től bekebelezték az [[Első Francia Császárság]]ba, az [[Illír tartományok]] részeként, majd [[1822]]-ben visszakerült a magyar koronához.<ref name="www.novi-vinodolski.hr"/>
== Nevezetességei ==
*Bribir Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma [[1524]]-ben épült a korábbi templom helyén, mely 1288-ban a vinodoli törvénykönyv keletkezésének idejében, sőt valószínűleg már korábban is állt. A templomot [[1740]]-ben bővítették és [[barokk]] stílusban építették át. [[1944]] végén felgyújtották, az 1980-as években renoválták. Berendezése különösen gazdag, sok értékes festménnyel és műtárggyal. Közülük kiemelkedik a Szűzanya a gyermek Jézussal (vagy népies nevén „Bijela Gospa”) egy firenzei mester fehér márványból faragott domborműve, ifjabb Jacopo Palma a lábmosást ábrázoló képe a 16. századból, a 15. századi reneszánsz szentségtartó és a márvány főoltár Antonio Michelazzi fiumei szobrászművész alkotása [[1747]]-ből. Innen származik a 13. századi aranyozott ezüst ún. „Milonja-kereszt”, melyet még a 15. században Kristóf modrusi püspök hozott Vinodolba és ma Fiuméban őrzik. A főoltár Szent Pétert ábrázoló képe Matija Brodnik alkotása [[1842]]-ből. Értékes még a Szent Antal kép Renistől [[1793]]-ból és a „Jézus megmossa az apostolok lábát” Thystől. Több értékes liturgikus tárgy és miseruha is gazdagítja a templomot. A templomban több feliratos sírkőlap található. A homlokzaton feliratos tábla látható az építés évszámával 1524-gyel. A toronyban levő egyik harangot [[1411]]-ben öntötték.
* Az egykori bribiri erődítmény [[1302]]-ből való csipkézett tornya a középkori várkastély maradványa arra emlékeztet, hogy a [[Frangepán család|Frangepán]], majd a [[Zrínyi család]] erődített városa volt. A kastélyt a 12. században építették, a 13. századtól a vegliai hercegek, a Frangepánok birtoka, a 16. századtól a Zrínyieké. Az erődítések nagy részét a 19. században lebontották és csak az 1302-ben épített négyszögletes torony, maradt meg az északi városfal egy részével. Kapuzatának kőívén az „ANO DNI MCCCII. E. D G P” felirat látható. A szavak közötti csillagok a vegliai hercegek a Frangepánok ősi címerének motívumai voltak. Földszintjén és az első szinten szűk helyiségek találhatók melyekből három szűk szobácska az egykori tömlöc nyílik, a második szinten boltozott szoba van. A torony és az iskola között voltak egykor a városháza helyiségei, melyeket 1900 körül lebontottak.
*Drivenik vára a 13. században már állt, 1288-ban a vinodoli törvénykönyv egyik jegyzetében említik először. A várba a vizes árkon átívelő hídon és a négyszögletes kaputornyon át lehetett bejutni. A tágas négyszögletes belső teret magas falak, négy szögletes torony és félköríves bástya védte. A várban lakóépületek, raktárak, pincék és ciszterna volt, mely a védők vízellátását biztosította. Falai még ma is tekintélyes magasságban állnak.
*Drivenik Szent Dujam (Domnius) tiszteletére szentelt temploma nagyon régi. Titulusát a [[3. század]]ban vértanúhalált halt salonei püspökről Szent Domniusról kapta. A régi kisebb templom helyén [[1821]]-ben építették fel a mai háromhajós templomot. Harangtornya 1806-ban épült. A hagyomány szerint a főhajó alatt katakombák vannak, melyek lejárata az egykori kisebb templom altemplomából nyílott.
*Drivenik Szent István tiszteletére szentelt gótikus kápolnája a [[15. század]]ban épült egy korábbi, 13. századi román stílusú templom helyén. Itt álltak az ún. „arany oltárok”, melyek ma a képzőművészeti múzeumban találhatók. Innen való az a híres fából készített 15. századi Pieta is, melyet szintén ugyanez a múzeum őriz.
*Grižane (Belgrad) várának romjai a falu feletti 250 méter magas hegyen. Az egykor négy saroktornyos várból mára csak a két északi saroktorony egy része áll.
*Grižane Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma eredetileg egyhajós épület volt, homlokzata felett harangtoronnyal. [[1906]]-ban V. Rauscher tervei szerint két új hajóval bővítették, de ennek következtében elveszítette gótikus építészeti jegyeit és historikus jelleget kapott. A templom kincstárában értékes gótikus és barokk felszerelési tárgyakat őriznek.
*Belgrad havas Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma a Belgrad feletti fennsíkon található. A templom bejárata felett, mely a harangtorony alsó részén vezet át hosszú glagolita felirat látható, mely a templom építéséről és építőiről emlékezik meg. A templomot [[1640]]-ben bővítették és hosszabbították, egyúttal szentélyét északi irányba tájolták. A régi szentélyből a bejárattól jobbra nyíló oldalkápolna lett. A templom elé két emelet magas harangtornyot építettek. Az 1611-ből származó régi kápolnát beépítették az új templomba. Az oltár a [[18. század]]ban készült. A templom alatti sírboltban a környék jeles lakói temetkeztek.
*Tribalj Mária látogatása Erzsébetnél (Sarlós Boldogasszony) tiszteletére szentelt temploma középkori eredetű, először 1323-ban említik. A hagyomány szerint helyén egykor egy kisebb Szűz Mária kápolna állt. Kertjében 9. századi óhorvát sírokat találtak. A templom 1804-ben plébániatemplom lett, ekkor átépítették és bővítették. Főoltára tiroli mester alkotása. Nemrég a homlokzatát renoválták. Búcsúünnepe július 2. melyet a tribaljiak ''„Jelisaftinának”'' neveznek. Ezen a napon a faluban népünnepélyt tartanak számos kulturális és művészeti programmal.
== A vinodoli törvénykönyv ==
A [[vinodoli törvénykönyv]] a horvátok egyik legfontosabb kultúrtörténeti emléke, Európa egyik legelső ilyen tárgyú középkori dokumentuma. [[1288]]. [[január 6.|január 6]]-án Noviba hívták össze a Vinodoli völgy tíz közigazgatási egységének Grobniknak, Trsatnak, Bakarnak, Hreljinnek, Driveniknek, Grižanénak, Bribirnek, Ledenicának és Novigradnak (a mai Novi Vinodolskinak) a képviselőit, hogy uruk Frangepán Lénárd herceg jelenlétében megalkossák a Vinodol életét szabályzó törvényi előírásokat. Írásba fektették a régi közösségi élet szabályait, melyeket új előírásokkal egészítettek ki, egyúttal szabályozták a hűbéri viszonyokat és a hűbérúr iránti kötelezettségeket. Ezelnek a normáknak az összessége a glagolita betűkkel tengermelléki ča nyelvjárású horvát nyelven íródott „Vinodoli törvénykönyv” egyúttal az egyik legrégibb horvát nyelvemlék, a középkori horvát jogalkotás mesterműve. A dokumentum megnevezi Novinak a gyűlésen részt vevő képviselőit is Črna ispánt, Petar plébánost, valamint Vukonja Pribonja, Banac Saražin és Bogdan Vučinić kapitányokat. A törvénykönyv beszél Novinak a központi szerepéről és leírja a város környékét is. A törvénykönyvet a 19. század közepéig a modrusi káptalan levéltárában őrizték, ekkor figyelt fel rá új tulajdonosa Edvard Mrzljak a horvát-szlavón pénzügyi igazgatóság főtanácsosa. [[1851]]-ben a kéziratot a zágrábi nemzeti múzeumnak ajándékozta, majd a nemzeti egyetemi könyvtárban helyezték el, ahol ma is őrzik. A kézirat 14 lapból, 28 oldalból áll. A városban 1988-ban állított szökőkút őrzi emlékét oldalain a megalkotásában részt vevő vinodoli városok neveivel.
== Galéria ==
{{Galéria
|width=300
|height=130
|Kép: Drivenik, Vinodol, Croatia.jpg|Drivenik vára
|Kép: Crkva Svetog Dujma210907.jpg|Drivenik Szent Dujam temploma
|Kép: Gradina Grizane 210907.jpg|Grižane várának romjai
|Kép: Grizane-Belgrad.jpg| Grizane-Belgrad látképe
|Kép: Bribir.JPG|Bribir látképe
|Kép: Opcina Vinodolska Bribir 040109.jpg| A vinodoli községháza Bribirben
|Kép: Gradina Bribir07.jpg| Bribir várának falai
|Kép: Novi Vinodolski 210907.jpg| Novi Vinodolski látképe a hegyekből
|Kép: Tribaljsko jezero 004.jpg| A tribalji-tó
}}
== További információk ==
{{commonskat|Vinodol, Croatia}}
* [http://www.vinodol.hr/ Vinodol község hivatalos oldala] {{hr}}
* [http://www.tz-vinodol.hr/ Vinodol turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{Tengermellék-Hegyvidék megye}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-}}
{{Portál|Földrajz|-}}
{{DEFAULTSORT:Vinodol}}
[[Kategória:Tengermellék-Hegyvidék megye települései]]