Visnyica forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
|név            =  Visnyica
|helyi név           = Višnjica
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               =
|zászló              =
|embléma1            =
|embléma1aláírás     =
|embléma1méret       =
|embléma2            =
|embléma2aláírás     =
|embléma2méret       =
|mottó               =
|becenév             =
|megye               = Verőce-Drávamente
|község              = Szópia
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző              =
|irányítószám        = 33520
|körzethívószám      = (+385) 33
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 113
|terület             = 3,23
|szélességi fok      = 45
|szélességi ívperc   = 46
|szélességi ívmásodperc = 30
|hosszúsági fok      = 17
|hosszúsági ívperc   = 37
|hosszúsági ívmásodperc = 30
|szöveg pozíciója    =
|weboldal            =
}}
'''Visnyica''' ({{ny-hr|Višnjica}}) [[falu]] [[Horvátország]]ban [[Verőce-Drávamente megye|Verőce-Drávamente megyében]]. Közigazgatásilag [[Szópia|Szópiához]] tartozik.
== Fekvése ==
[[Verőce (Horvátország)|Verőce]] központjától légvonalban 19, közúton 25&nbsp;km-re keletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13&nbsp;km-re délnyugatra, Nyugat-[[Szlavónia|Szlavóniában]], a [[Podravina|Drávamenti-síkságon]], Španat és Žiroslavlje között fekszik.
== Története ==
Visnyica-puszta néven mezőgazdasági majorként keletkezett a [[19. század]] közepén. Fejlődése alapvetően két család gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik. Az első a német származású [[Schaumburg–Lippei Fejedelemség|Schaumburg-Lippe]] grófi család, amely [[1841]]-ben vásárolta meg a verőcei uradalmat a Pejacsevich grófoktól. A másik a gróf Draskovich család, amely az itteni birtokból Szlavónia egyik legfejlettebb gazdaságát alakította ki. A gazdaság ura Draskovich János gróf nemcsak magának épített házat a telepen, de az ott dolgozóknak is segített a házépítéseben. A munkások a földeken dolgoztak, vagy az állatokat látták el. Néhányan a gróf, vagy az intéző szolgálatában álltak. A telepen lótenyésztés is folyt. A gazdasági munkákhoz erős, szávai lovakat, a lovagláshoz, kocsihúzáshoz [[lipicai]] méneket tenyészettek.  A telepen volt iskola, bolt, orvosi rendelő, közösségi ház, étterem, sportpálya, de még tekepálya is.
A település [[Verőce vármegye]] Szalatnoki járásának része volt. [[1857]]-ben 67, [[1910]]-ben 241 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a magyar, 13%-a horvát anyanyelvű volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új Szerb–Horvát–Szlovén Állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. A [[második világháború]] végén a partizánok elűzték a magyar lakosságot. A háború után helyükre horvátok települtek. A birtokot privatizálták, az emberek elveszítették munkájukat, egyesek pedig meggazdagodtak. A 20. század második felében már csak hagyományos gazdasági tevékenység folyt az 1961-ben alapított IPK Osijek d .d. mezőgazdasági kombinát irányítása alatt. Később az egykori gazdaságból csak a lótenyésztés maradt meg. A lakosság kivándorlása egyre nagyobb méreteket öltött. Az 1970-es években [[arab telivér]]eket hoztak a telepre. 1991-ben 42 főnyi lakosságának 55%-a horvát, 40%-a szerb nemzetiségű volt. Az utolsó két család nem sokkal a [[délszláv háború]] előtt hagyta el a települést, ahol mindössze mintegy 40 ló maradt. [[2005]]-ben a telepet igazgató Viagro d. o. o. cég csődje után a telep magánkézbe került.  2011-ben a településnek már nem volt állandó lakossága. A telepen ma turisztikai céllal 36 szobás szálloda működik, mely lovasiskolát üzemeltet, emellett kerékpártúrákat, kirándulásokat szervez.
== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 67 || 103 || 101 || 220 || 237 || 241 || 210 || 137 || 151 || 207 || 171 || 140 || 50 || 42 || 6 || 0
|-
|}
<small>''(1971-ig Felsőmiholjác részeként, 1981-től önálló településként.)''</small>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://visnjica.hr/povijest/ A Višnjica szálloda honlapja] {{hr}}
*[http://www.sopje.hr/ A község hivatalos honlapja] {{hr}}
*[https://web.archive.org/web/20181206002143/https://mapire.eu/en/map/europe-19century-secondsurvey/?layers=osm,158,164&bbox=1949540.0713396903,5765057.954183362,1959171.1369036224,5769835.268451186 A második katonai felmérés térképe]
*[https://eden-croatia.eu/en/pustara-visnjica-green-peace/ Visnyica-puszta] {{en}}
*[https://web.archive.org/web/20181228175108/http://www.davorrostuhar.com/2012/visnjica-the-village-of-arabian-horses/ Višnjica az arab telivérek faluja] {{en}}
== További információk ==
*[http://www.tzvpz.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[https://web.archive.org/web/20181224023704/http://www.sopje.hr/prostorni-planovi/ A község rendezési terve] {{hr}}
{{Verőce-Drávamente megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Verőce-Drávamente megye települései]]