Vitellius római császár forrásának megtekintése

{{Uralkodó infobox
| név               = Vitellius
| teljes_név        = Aulus Vitellius (születési){{refhely|Krawczuk: Római császárok|101. o.}}<br /> Aulus Vitellius Augustus Imperator Germanicus (uralkodási){{refhely|Krawczuk: Római császárok|101. o.}}
| állam             = a Római Birodalom princepse
| megnevezés        =
| kép               = Artista_del_XVII_sec,_copia_del_vitellio_grimani_01.JPG
| képméret = 220px
| képaláírás        = Vitellius mellszobra
| uralkodás_kezdete = [[69]]. [[április 16.]]
| uralkodás_vége    = [[december 22.]]<br>(8 hónapig)
| koronázás dátuma  =
| előd              = [[Otho római császár|Otho]]
| utód              = [[Vespasianus római császár|Vespasianus]]
| örököse           = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| házastárs         = <small>1.</small> Petroniana<br><small>2.</small> Galeria Fundana
| gyermekei         = <!--több gyermek esetén <br /> taggel elválasztva -->
| uralkodóház       =
| édesapa           = [[Lucius Vitellius]]
| édesanya          = Sextilia
| születési dátum   = [[15]]. [[szeptember 24.]]
| születési hely    =
| halálozási dátum  = [[69]]. [[december 22.]] {{életkor-holt|15|9|24|69|12|22}}
| halálozási hely   = [[Róma]]
| nyughelye         =
|}}
'''Aulus Vitellius Augustus Imperator Germanicus''', általánosan elterjedt néven '''Vitellius császár''', született '''Aulus Vitellius''' ([[Nuceria Alfaterna]], [[15]]. [[szeptember 24.]] – [[Róma]], [[69]]. [[december 22.]]) a [[Római Birodalom]] [[Római császárok listája időrendben|császára]] ([[69]]. [[április 17.|április 17-étől]] haláláig), a [[A négy császár éve|négy császár évének]] harmadik uralkodója volt. A flavianus szellemiségű források elhízott, mohó, tehetségtelen férfinak írják le, így nehéz objektív képet rajzolnunk róla.
== Előmenetele ==
[[Lucius Vitellius]] és Sextilia gyermeke volt. Édesapja az [[1. század]] rendkívül szép karriert befutott politikusa volt: [[Syria]] helytartója volt, három alkalommal lehetett [[consul]], és [[Claudius római császár|Claudius]] is őt választotta [[censor]]társául. Az ifjú Aulus első felesége a szintén consularis családból származó Petroniana volt, ám a 30-as években kötött házasságuk hamarosan felbomlott, miután félig vak, az anya örökösévé nyilvánított – így az apai hatalom alól mentesített – fiukat Vitellius megölte. Vitellius második felesége a praetorviselt apától származó Galeria Fundana volt. Tőle is született egy fia, akit később [[Vespasianus római császár|Vespasianus]] hívei gyilkoltak meg.
Vitellius életének első évei kevéssé ismertek: [[Caius Suetonius Tranquillus|Suetonius]] szerint tizenéves koráig [[Capri (sziget)|Capri]]n élt, ahol a [[pedofília|pedofíliával]] vádolt [[Tiberius római császár|Tiberius]] császár tartotta a székhelyét. Emiatt állítólag rebesgették, hogy apja karrierjének felívelésében az ő testi tulajdonságainak is szerepe volt. Mind [[Caligula római császár|Caligula]], mind [[Claudius római császár|Claudius]], mind [[Nero római császár|Nero]] alatt a császári kegyekben állt, eközben volt a római közmunkákért felelős [[curator]], consul Lucius nevű fivérével egy évben ([[48]]) és valamikor [[55]]-[[60]] körül [[Africa]] [[Római provinciák|provincia]] [[proconsul]]ja, majd a következő évben fivére alatt a tartomány [[legatus]]a is. Mivel az africai megbízatás rendkívüli megtiszteltetést jelentett, biztosra vehető, hogy előtte ő is nagy pályafutást tudhatott maga mögött. Legalább két papi collegiumnak is tagja volt: [[57]]-től a [[fratres Alvares]] rituáléiban működött közre, és a [[quindecemviri sacris faciundis]] soraiban is helyet kapott.
Suetonius közlése szerint [[68]]-ban mindenki nagy meglepetésére [[Galba római császár|Galba]] az éppen szűkös anyagi körülmények között élő Vitelliust nevezte ki [[Germania Inferior]] helytartójává. Valószínűleg az indította erre, hogy meggátolja a [[Iulius Vindex]] leveréséért jutalmat váró katonák zavargását, egyúttal a katonai teljesítményt nélkülöző, falánk Vitelliustól tartania sem kellett, mint potenciális riválistól.
== Vitellius principatusa ==
[[69]]. [[január 1.|január 1-jén]] Germania Superior [[Római légió|legiói]] megtagadták az engedelmességet Galbának, mire [[január 2.|január 2-án]] Vitellius hadai őt kiáltották ki császárnak. Miután Felső-Germania legiói is elismerték, [[Gallia]], [[Raetia]] és [[Britannia (provincia)|Britannia]] teljes állománya hűséget fogadott neki. Vitellius tisztában volt saját korlátaival, így az előretörő hadsereg két felét [[Aulus Caecina Alienus]]ra és [[Fabius Valens]]re bízta, míg ő a tartalékosokkal követte őket. Akkor sem hátráltak meg, amikor megtudták, hogy [[január 15.|január 15-én]] Galbát meggyilkolva [[Otho római császár|Otho]], Nero hajdani ivócimborája lett a császár. Caecina és Valens márciusra kelt át az [[Alpok]]on, és [[Cremona]] mellett egyesítették erőiket. [[április 15.|Április 15-én]] a [[bedriacumi csata]] során szétverték Otho hadait, mire az – meg sem várva a felmentésére közeledő [[Pannonia (provincia)|pannoniai]] és [[dalmatia]]i legiókat – másnap öngyilkos lett. [[április 17.|Április 17-én]] a [[senatus]] elismerte Vitelliust császárnak.
A győzelem és a senatusi elismerés híre az új uralkodót Galliában érte, ahol [[Lugdunum]] városában hatéves kisfiát, Germanicust örököseként mutatta be. A kicsapongó diadalmenet június-július táján érkezett a fővárosba. Vitellius tiszteletben tartotta a principatus íratlan szabályait: együttműködött a senatusszal, és még Otho híveivel sem bánt túlságosan szigorúan. A római tömegeket bőséges játékokkal látta el. Nála figyelhető meg először, hogy az addig [[libertinus]]ok által ellátott állami feladatokat a [[római lovagrend|lovagok]] számára nyitotta meg. A [[praetorianus]] gárdát és a városi [[cohors]]okat négy, saját katonáiból toborzott urbánus és 16 praetorianus cohorsszal cserélte fel. Az Otho megsegítésére késve érkező haderőt komoly büntetésekben részesítette, több csapatot távoli tartományokba helyezett át. Nem csoda, hogy ezek a későbbiekben ellene fogtak fegyvert.
== A bukás ==
[[Fájl:Vittelius monnaie ag1.JPG|bélyegkép|Vitellius római császár bronz [[sestertius]] érméje.]]
Júliusban érkezett Rómába a hír, hogy a [[zsidó háború]]t vezető [[Vespasianus római császár|Titus Flavius Vespasianus]]t is császárrá kiáltották ki, és [[Tiberius Julius Alexander]] [[aegyptus|egyiptom]]i és [[Caius Licinius Mucianus]] [[syria]]i helytartó is hűséget fogadott neki. Vespasianus Mucianust indította Rómába, míg a zsidók elleni hadjárat befejezését fiára, [[Titus római császár|Titus]]ra bízta, jómaga pedig a gabonaellátás szempontjából kulcsfontosságú [[Egyiptom]]ba ment.
Mucianust azonban megelőzték a dühödt pannoniai és [[illyricum]]i legiók: [[Marcus Antonius Primus]] és [[Cornelius Fuscus]] vezetésével azonnal megindultak [[Itália]] felé. Vitellius Rómában maradt, de hadvezéreire sem számíthatott: Valens betegeskedett, a consulsággal jutalmazott Caecina pedig mindinkább Vespasianus pártján állt. A vitellianus hadsereg így vezető nélkül állomásozott a [[Pó]] mellett. A [[cremonai csata|cremonai csatában]] megsemmisítő vereséget szenvedtek, az [[Appenninek]] hágóinak elzárására küldött katonaság pedig [[Narni]]a mellett dezertált decemberben. Vidéken is lázadás robbant ki [[Terracina]] [[campania]]i városában, ám ezt a császár fivére, Lucius még le tudta verni.
A fővárosban sem volt sokkal jobb a helyzet. Itt éppen Vespasianus fivére, [[Titus Flavius Sabinus]] volt a [[praefectus urbi]], aki megegyezett a császárral, hogy szabad elvonulás és 100 millió [[sestertius]] ellenében lemond a hatalomról. A kísérletet azonban meghiúsították a praetorianusok, Sabinust és híveit pedig visszaszorították a [[Capitolinus|Capitoliumra]], ami a harcban leégett, és a praefectus urbi is odaveszett. Két napra rá Vespasianus hívei elérték Rómát. A magát rongyokba öltözve álcázó Vitellius a palota kapusának házában rejtőzött el, de elfogták, megkínozták és a [[Scalae Gemoniae]]n kivégezték. Holttestét a Tiberisbe vetették, de később özvegye gondoskodott az eltemetéséről. Fivérét is kivégezték, a következő évben pedig fiát is megölték; Vespasianus azonban gondoskodott leánya méltó kiházasításáról.
{{commonskat|Vitellius}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{hely|Krawczuk: Római császárok}} {{Krawczuk:Római császárok}}
== További információk ==
*[[Ferenczy Endre (történész)|Ferenczy Endre]] – [[Maróti Egon]] – [[Hahn István]]: ''Az ókori Róma története'', {{ISBN|9631927881}}
*[http://www.roman-emperors.org/vitell.htm De Imperatoribus Romanis]
{{Consul
 |előző= [[Cnaeus Hosidus Geta]] (suff)
|előző2=[[Caius Volasenna Severus]] (suff)
 |következő= [[Lucius Vitellius]] (suff)
|következő2=[[Caius Vipstanius Messala Gallus]] (suff)
 |collega= [[Lucius Vipstanius Poplicola]]
 |évek= 48. január-június
}}
{{Római császár|előző= [[Otho római császár|Otho]] |
|következő= [[Vespasianus római császár|Vespasianus]]|
|évek= 69 |
}}
{{Római császárok}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor||ókori Róma}}
{{DEFAULTSORT:Vitellius Aulus}}
[[Kategória:Római császárok]]
[[Kategória:Consulok az 1. században]]
[[Kategória:15-ben született személyek]]
[[Kategória:69-ben elhunyt személyek]]