Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij forrásának megtekintése

{{Író infobox|név=Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij
|kép=Majakovszkij.jpg
|képméret=250px
|képaláírás=
<!--Élete-->
|születési dátum=[[1893]]. [[július 19.]]
|születési hely=[[Bagdadi]], Kutaiszi kormányzóság, {{Orosz Birodalom}}
|halál dátuma=[[1930]]. [[április 14.]] {{életkor-holt|1893|07|19|1930|04|14}}
|halál helye=[[Moszkva]], {{Szovjetunió}}
|nemzetiség=grúz-orosz
|szülei=
|feleség=
|férj=
|gyerekek=
<!--Munkássága-->
|írói álnév=
|műfaj=
|irányzat=[[futurizmus]]
|periódus=
|első mű=
|fő mű=
|kiadó=
|díjak=
|behatás=
|kihatás=
|weboldal=
|aláírás=
|megjegyzés=
}}
'''Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij''' ({{oroszul|Владимир Владимирович Маяковский}}; [[Bagdadi]], [[1893]]. [[július 19.]] – [[Moszkva]], [[1930]]. [[április 14.]]) orosz származású szovjet költő, drámaíró, az orosz [[futurizmus]] egyik alapítója.
== Élete ==
Majakovszkij Grúziában szolgáló orosz erdész fia volt. A szülői házban tanulta meg a betűvetést, a [[kutaiszi]] gimnáziumban kezdte meg iskolai tanulmányait. Apja korán elhunyt, az özvegy anya gyermekeivel [[Moszkva|Moszkvába]] költözött. A költő itt folytatta az iskolát.
Már az [[1905-ös orosz forradalom|1905-ös forradalom]] alatt a tüntetők soraiban menetelt.
15 évesen egy kerületi [[bolsevik]] szervezetben beírták a párttagok közé. Egy évig volt a szervezet tagja. A rendőrség többször letartóztatta, az 1909. év második felét a [[Butirka]] börtön magánzárkájában tölti, ahol − mint önéletrajzában írta, „háromévi elmélet és gyakorlat után rávetettem magam a szépirodalomra”. Szabadulásakor úgy vélte, hogy az illegalitásban nem tanulhat tovább, ezért kilépett a pártból.
A következő évben bejutott a moszkvai képzőművészeti intézet festészeti szakára, ahol költői tehetségét diáktársa, [[David Davidovics Burljuk|Burljuk]] fedezte fel, aki lelkes híve volt az akadémikus ízléssel szembeforduló kubo-futurista mozgalomnak.Első versei 1912-ben jelentek meg, ugyanabban az esztendőben két társával közösen ''Poscsocsina obscsesztvennomu vkuszu'' (Pofonütjük a közízlést) című kiáltványt és versgyűjteményt tettek közzé. Majakovszkij lelkes agitátora lett a futurista mozgalomnak, verseiben és cikkeiben a polgári erkölcsöt és az irodalmi élet tekintélyét támadta. Társaival bejárta Oroszország városait, viharos hangulatú előadóesteken szavalták a kiadók által visszautasított verseiket. Két évig folytatta tanulmányait. A főiskoláról azonban elbocsátották a futurizmus követőit, így Majakovszkijnak is távoznia kellett.
Ezután először plakátkészítőként és karikaturistaként dolgozott, majd irodalommal kezdett el foglalkozni. Bohém fellépéssel kezdte irodalmi pályafutását, a [[TASZSZ#TASZSZ-ablakok|ROSZTA]] kirakataiban jelentek meg megbotránkoztató plakátjai, melyeknek célja a polgárpukkasztás, és meghökkentés volt, csakúgy mint [[bökvers]]einek.
Az [[1917-es októberi orosz forradalom|októberi forradalmat]] a maga ügyének is tekintette, és fáradhatatlanul harcolt az újért, politikában és művészetben egyaránt. 1919-21 között az orosz távíróügynökség részére mintegy 3000 plakátot rajzolt, amelyeket aktuális témájú saját szövegeivel, a híres [[Roszta-ablakok]]ban tettek közszemlére. Majakovszkij szövegei alapján forgatták az első szovjet filmeket, némelyikben a főszerepet is ő játszotta.
Moszkvában ismerte meg 22 éves korában Lilja Briket, a nihilista-feminista harcosan házasságellenes nőt, aki Oszip Brik (Majakovszkij kiadója) felesége volt.
1922-30 között hét ízben utazott külföldre, bejárta Nyugat-Európát, az Egyesült Államok és Mexikó városait, ismert művészekkel és írókkal, például [[Pablo Picasso|Picassóval]], [[Louis Aragon|Aragonnal]], [[Diego Rivera|Diego Riverával]] találkozott.
Utolsó éveiben a [[Új Gazdaságpolitika|NEP]] részéről támadások érték, valamint a magány kudarcai is kísérték. Vlagyimir Majakovszkij 1930. április 14-én lett öngyilkos moszkvai lakásán 36 esztendős korában.
„Halálomért senkit se okoljanak, és kérem, hagyják a pletykákat. A megboldogult az ilyesmit szörnyen nem szerette.” – írta búcsúlevelében.
Úgy ismerték, mint a legnagyobb kommunista költőt, pedig csak jóval a forradalom előtt, mindössze egy évig volt párttag.
== Munkássága ==
[[Fájl:Majakovskij.face.jpg|bélyegkép|263px|Majakovszkij]]
* '''Pofonütjük a közizlést!''' ''(Пощёчина общественному вкусу – 1912)'':
Az orosz kubo-futurista csoport tagjai, az orosz avantgárd nagy alakjai 1913-ban adták ki a Pofonütjük a közízlést című gyűjteményüket, melynek előszava a kubo-futuristák manifesztuma, a mozgalom céljainak megfogalmazása. [[David Davidovics Burljuk|Burljuk]] tört utat a csoport többi tagjának, ő tette őket „költővé”, szellemi mesterüket a tanítványok mind hamar felülmúlták.
:»<tt>Csupán mi vagyunk korunk arca… A múlt szűk. Az akadémia és Puskin érthetetlen hieroglifák. [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskint]], [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkijt]], [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Tolsztojt]] és a többit ki kell dobni a Jelenkor Gőzhajójából.</tt>« <ref>[http://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9F%D0%BE%D1%89%D1%91%D1%87%D0%B8%D0%BD%D0%B0_%D0%BE%D0%B1%D1%89%D0%B5%D1%81%D1%82%D0%B2%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B2%D0%BA%D1%83%D1%81%D1%83 Az  eredeti szöveg az orosz Wikipédiában.]</ref>
=== Verseinek általános jellemzői ===
* új költői nyelv
* fortissimo, harsány hangnem, maga adta elő, és előadásra szánta őket
* sajátos ritmika, mondattördelés, időmértékes hangzás
* lépcsős versforma használata, pl. [[enjambement]]
* műfaji újítása: poéma (lírai és epikai elemek)
* sajátos képek: meglepő asszociációk, montázs, szimultán technika
* futurizmus felhasználása: múlt elvetése és lázadás
* témái között szerepel a forradalom, a vallás, a művészet és a szerelem
=== Jelentős költeményei, poémái ===
* ''Nadrágba bújt felhő'' ''(Облако в штанах)'' (1915, poéma) – futurista korszakának nagy lírai szintézise. Kiáltvány jellegű, legnagyobb futurista verse, ódai hangú mű. A költő úgy fogalmaz, mintha ő lenne a felhő. Alcíme: XIII. apostol. Műfaja: poéma.
* ''Parancs a művészek hadseregének'' (1918) – „ars poetica”, parancsosztogatás, hadsereg és művészet közt von párhuzamot. Piszmogás helyett lendület kell, fel kell égetni a múlt hídját, vallja. Didaktikus, tanító célzatú mű. Groteszk hangulat: félelem és komikum, illetve patetikus hang jellemzi.
* ''Este'' ''(Ночь)'' (1912) – első futurista műveinek egyike, mely a tömeget írja le, és menetelésüket, meghökkentő képekkel.
* ''Lilikének levél helyett'' – búcsúvers. Keretes szerkezetű mű, melyben a múlt a szép emlékeké, a jelen a keserűségé és a jövő a felejtésé. De nem haraggal búcsúzik. „Engedd legalább, hogy búcsúzni csókjaimat terítsem távozó lépteid alá.”
* ''Csudajó'' – epikus tartalmú futurista költemény, melyben a Szovjetunió születését ünnepli.
* ''Teli torokból'' – művészi elveinek végső összefoglalása.
* ''[https://web.archive.org/web/20061004034526/http://hu.wikiquote.org/wiki/User_vita:Osv%C3%A1tA/Brooklyni_h%C3%ADd A Brooklyni híd]''
* további ismert művei: ''Önagyonülésezők'', ''Költemény a Mjasznyickaja utcából'', ''Vlagyimir Iljics Lenin'' (1924), ''150.000.000'' (1920).
=== Drámái ===
* ''Vlagyimir Majakovszkij'' (1913) című én-drámája a naturalista színpad megújításának kísérlete [[Vsevolod Meyerhold|Mejerholddal]].
* ''Poloska'' (1928, vígjáték)
* ''A banya'' (1929, vígjáték)
* ''Gőzfürdő'' (1930, vígjáték)
== Hatása Magyarországon, fordítók ==
* Magyarországon már az 1920-as években ismerték alkotásait. Először a Magyar Írás, Raith Tivadar folyóirata közölte le verseit, mely az avantgárd szocialista képviselőit és a szovjet költőket mutatta be. Ennek megfelelően közölte Majakovszkij, Jeszenyin, Becher, latin-amerikai avangard lírikusok költeményeit.
* Fordítói között megtaláljuk [[Szabó Lőrinc]], [[Radó György]], [[Képes Géza]] nevét.
* [[Eörsi István]]: V. Majakovszkij: Nadrágba bújt felhő vál. v., [fordítás] Szentendre (1995)
== Magyarul ==
* ''Mi a jó és mi a rossz''; ford. Zelk Zoltán; Szikra, Bp., 1945
* ''Vladimir Iljics Lenin''; ford. Radó György; Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, Bp., 1946
* ''Hogyan kell verset írni?''; ford., bev., jegyz. Békés István; Parnasszus, Bp., 1947
* ''Majakovszkij válogatott versei''; ford. Békés István et al., összeáll. Békés István, Lóránd György; Parnasszus, Bp., 1947
* ''A táltos paripa''; ford. Trencsényi-Waldapfel Imre; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1948
* ''Majakovszkij Vladimir válogatott versei''; összeáll. Békés István, Lóránd György; ford. Békés István et al.; Parnasszus, Bp., 1948
* ''Majakovszkij válogatott versei''; ford. Békés István, Devecseri Gábor, Franyó Zoltán et al., szerk. Békés István; Parnasszus, Bp., 1949
* ''Mi leszek, ha nagy leszek?!''; színpadra alk. M. Averbah, zene M. Jordanszkij, Kósa Klára, ill. Szentgyörgyi Kornél, ford. Békés István; Légrády Ny., Bp., 1949 ''(Parnasszus könyvtár)''
* ''Felfedezem Amerikát''; ford. Békés István, versford. Békés István et. al.; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1949
* ''Csudajó. Versgyűjtemény''; ford. Békés István et al., összeáll. Békés István; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1950
* ''Majakovszkij válogatott versei''; vál. P. D. Kraevszkij, szerk. Gábor Andor, Kardos László; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1951
* ''Száguldó csodaló''; ford. Majtényi Erik; Ifjúsági, Bukarest, 1952
* ''Állatkert''; ford. Vajda Endre; Ifjúsági, Bp., 1952
* ''Gyerekeknek''; ford. Devecseri Gábor et al., bev. Klujev; Ifjúsági, Bp., 1953
* ''Elbeszélő költemények''; ford. Képes Géza et al., szerk. Devecseri Gábor, Gáspár Endre, Simon István, bev. Wessely László; Új Magyar Kiadó, Bp., 1953
* ''Neki a tollal! Szatirikus versek''; vál., ford. Radó György; Új Magyar Kiadó, Bp., 1954
* ''Mi a jó és mi a rossz?''; ford. Majtényi Erik; Ifjúsági, Bukarest, 1955
* ''Mennyi állat, mennyi kép!''; ford. Fodor András; Ifjúsági, Bp., 1955
* ''Vlagyimir Majakovszkij válogatott művei''; vál., szerk. Radó György, ford. Békés István et al., bev. Kardos László; Európa, Bp., 1957
* ''Poloska'' / ''Gőzfürdő''; ford. Radó György, Lányi Sarolta, utószó Radó György; Európa, Bp., 1959 ''(Világirodalmi kiskönyvtár)''
* ''Válogatott versek''; összeáll. Pető Miklós, bev. Kardos László; Kossuth, Bp., 1960 ''(Pártmunkások könyvtára)''
* ''Majakovszkij válogatott versei''; ford. Árvay János et al., vál., bev. Héra Zoltán, életrajz, jegyz. Kovács Zoltán; Móra, Bp., 1960 ''(A világirodalom gyöngyszemei)''
* ''Vlagyimir Majakovszkij legszebb versei''; vál., bev. Balogh József, ford. Békés István et al.; Ifjúsági, Bukarest, 1968
* ''Majakovszkij válogatott művei, 1-2.''; vál., jegyz. Péter Mihály, ford. Belia György et al., utószó Botka Ferenc; Európa, Bp., 1968
* ''Csudajó! Októberi költemény''; ford. Kuczka Péter; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1970
* ''Majakovszkij versei''; vál. Pór Judit, ford. Devecseri Gábor et al.; Európa, Bp., 1973 ''(Lyra mundi)''
* ''Teli torokból. Versek''; szerk. S. Nyirő József, ford. Eörsi István et al.; Kossuth, Bp., 1973
* ''Poloska. Komédia'' / ''Gőzfürdő. Dráma''; ford. Tellér Gyula, Lányi Sarolta, utószó Király László; Kriterion, Bukarest, 1974
* ''ROSZTA''; ford., bev. Csala Károly; Magvető, Bp., 1977
* ''Így jó!''; ford., utószó Simor András; Magvető, Bp., 1979
* ''Oroszország, a művészet és mi''; vál., előszó, jegyz. Larisza Oginszkaja, ford. Benyó Mariann et al.; Corvina, Bp., 1979 ''(Művészet és elmélet)''
* ''Hallgassanak meg!''; vál., ford. Pető Miklós; Kossuth, Bp., 1980
* ''Lángoló-csodaló és más versek''; ford. Lator László et al.; Móra, Bp., 1981
* ''Vlagyimir Majakovszkij válogatott versei''; vál., szerk., bev., jegyz. Rózsa Endre, ford. Tamkó Sirató Károly et al.; Kozmosz Könyvek, Bp., 1982 ''(A világirodalom gyöngyszemei)''
* ''Mi leszek...''; ford. Békés István; Peti, Bp., 1982 ''(PETI füzetek)''
* ''Erről. Neki és magamnak''; ford., utószó, jegyz. Szilágyi Ákos; Helikon, Bp., 1984
* ''Majakovszkij levelei Lili Brikhez''; ford. Pór Judit, szerk. Gerencsér Zsigmond; Európa, Bp., 1984
* ''Járjuk be az állatkertet!''; ford. Vámosi Pál; Móra, Bp., 1987
* ''Nadrágba bújt felhő. Válogatott versek''; ford. Eörsi István et al.; Interpopulart, Szentendre, 1995 ''(Populart füzetek)''
== Érdekesség ==
New York-i látogatásakor portrét készített róla [[Gellért Hugó (festő)|Gellért Hugó]] magyar származású festőművész.{{forr}}
[[Faludy György]] 1978-ban verset írt ''Majakovszkíj utólsó verse'' cimmel Majakovszkij stílusában.<ref>{{Hivatkozás/Könyv |title=Faludy |subtitle=Faludy György összegyűjtött versei |author=Faludy György |year=1980 |publisher=[[Püski Sándor]] |location=New York}} 464-466. o.</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Világirodalmi lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest
* {{ÚML|4}}
* Madocsay László: Irodalom, Gimnázium IV. osztály, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
* Kortársak beszélnek Majakovszkijról, 1965
* Világirodalmi Kisenciklopédia, Gondolat, 1976
== További információk ==
{{Wikidézet}}
{{commonskat|Vladimir Mayakovsky}}
*{{MEK-szerző|436}}
* [https://web.archive.org/web/20060616025652/http://home.arcor.de/berick/illeguan/majakov3.htm Roszta kirakati szatírák]
* [https://web.archive.org/web/20051120150430/http://onagy.zoltan.terasz.hu/index.php?id=2287 Lev Trockij Majakovszkij öngyilkosságáról]
* [https://web.archive.org/web/20060719162647/http://www.btk.elte.hu/irolap/public_html/folyo/ezredveg/9808/98082.htm Fejős Pál és Majakovszkij]
* [http://www.babelmatrix.org/index.php?page=authorPage&auth_id=772 Majakovszkij magyarul és oroszul] – Bábelmátrix
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{orosz irodalom}}
{{portál|irodalom||Oroszország|-}}
{{DEFAULTSORT:Majakovszkij Vlagyimir Vlagyimirovics}}
[[Kategória:Orosz költők]]
[[Kategória:Orosz drámaírók]]
[[Kategória:Öngyilkos költők, írók]]
[[Kategória:1893-ban született személyek]]
[[Kategória:1930-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:Szovjet írók]]
[[Kategória:Szovjet költők]]
[[Kategória:Szocialista realista írók, költők]]
[[Kategória:A Novogyevicsi temetőben eltemetett személyek]]