Vu-ce (könyv) forrásának megtekintése

{{keleti írás}}
{{PinjinMagyaros}}
{{Könyv infobox
| név           = {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}}
| alcím         =
| eredeti cím   =
| fordító       =
| főszerkesztő  =
| kép           =
| képméret      =
| képaláírás    =
| szerző        = [[Vu Csi|{{kínai|Wu Qi|Vu Csi}}]]
| ország        = A [[Hadakozó fejedelemségek kora (Kína)|Hadakozó fejedelemségek korabeli]] [[Kína]]
| nyelv         = [[klasszikus kínai nyelv]]
| téma          = harcászat, hadszervezés és katonapolitika
| műfaj         = harcászati kézikönyv
| sorozat       =
| előző         =
| következő     =
| kiadó         =
| kiadás dátuma = kb. i. e. 4-3. század
| magyar kiadó  =
| magyar kiadás dátuma =
| illusztrátor  =
| borítógrafika =
| médiatípus    =
| oldalak       =
| isbn          =
| mek           =
}}
{{Átírási infobox
|hivatalos magyar = Vu-ce
|ipa =
|névsorrend =
|írásrendszer =
|írásrendszer szerint átírt =
|kínai átírás alsablon ={{Átírási infobox/kínai
|hagyományos kínai írás = 吳子
|egyszerűsített kínai írás = 吴子
|mandarin pinjin = Wúzǐ
|Wade-Giles = Wu<sup>2</sup>tse-<sup>3</sup>
|jyutping =
}}
}}
A {{kínai|'''''Wuzi'''''|'''''Vu-ce'''''}} (címváltozatai: {{kínai|''Wuzi bingfa''|''Vu-ce ping-fa''}} 《吳子兵法》 – „{{kínai|'''Wuzi'''|'''Vu-ce'''}} '''hadviselés szabályai'''”; {{kínai|''Wu Qi bing-fa''|''Vu Csi ping-fa''}} 《吳起兵法》 – „{{kínai|'''Wu Qi'''|'''Vu Csi'''}} '''hadviselés szabályai'''”) az [[Kínai ókor|ókori kínai]] [[Kínai hadtudományos irodalom|hadtudományos irodalom]] egyik legjelentősebb hadtudományi, hadművészeti alkotása. Gyakorta a [[A háború művészete|Szun-ce pingfával]] (《孫子兵法》) együtt, azonos jelentőségű műként emlegetik a kínai források. Jelentőségét jól mutatja, hogy a [[Szung-dinasztia|{{kínai|Song|Szung}}-dinasztia]] beli [[Sen Cung császár|{{kínai|Shen Cong|Sen Cung}}]] (宋神宗) uralkodása alatt (1078-1085), az addig született legjelentősebb hadművészeti művek közül összeválogatott, a hadtudomány kánonává emelt gyűjteménybe is bekerült.
==Szerzősége, keletkezése==
{{bővebben|Vu Csi}}
A hagyomány a {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}}t a Hadakozó fejedelemségek kiváló hadvezérének és politikusának, [[Vu Csi|{{kínai|Wu Qi|Vu Csi}}]] műveként tartja számon, címét is a szerzőnek vélt személy tiszteleti neve után kapta. Noha ezek alapján már az i. e. 4. század elején léteznie kellett a műnek, az első utalást – arra, hogy {{kínai|Wu Qi|Vu Csi}}nek létezett volna egy saját maga által írt hadművészeti könyve – csak az i. e. 3. század végén íródott [[Han Fej-ce (könyv)|{{kínai|''Han Feizi''|''Han Fej-ce''}}ben]] (《韓非子》) található: „Az országban mindenki a hadviselésről beszél, s noha minden családban van olyan, aki megőrízte {{kínai|Sun Wu|Szun Vu}} és {{kínai|Wu Qi|Vu Csi}} könyveit...”<ref>Lásd az eredeti szövegben: {{cite web|url= http://ctext.org/hanfeizi/wu-du#n2670|title=Hanfeizi 49.| language=kínai| publisher=Chinese Text Project| accessdate= 2014-12-21}}</ref> Erre a részletre szokás hivatkozni, mikor bárki azt kívánja bizonyítani, hogy a {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}} valóban {{kínai|Wu Qi|Vu Csi}} hadvezér műve. Jól lehet, ez csupán arra lehet bizonyság, hogy {{kínai|Wu Qi|Vu Csi}}nak volt egy hadviseléssel kapcsolatos műve, de az, hogy az emlegetett mű megegyezik-e a fennmaradt {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}}val már korántsem biztos. Az i. sz. 100 körül elkészült ''[[A történetíró feljegyzései]]''ben, {{kínai|Wu Qi|Vu Csi}} életrajzának végén is olvasható egy hasonló utalás {{kínai|Wu Qi|Vu Csi}} művének létezésére.<ref>Lásd az eredeti szövegben: {{cite web|url= http://ctext.org/shiji/sun-zi-wu-qi-lie-zhuan#n7435|title=Shi ji 65.| language=kínai| publisher=Chinese Text Project| accessdate= 2014-12-21}}</ref>
Az első, legkorábbi forrást a {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}} terjedelmére [[Han su|{{kínai|''Han shu''|''Han su''}}]] bibliográfiai fejezetében, a [[Ji-ven-cse|{{kínai|''Yiwenzhi''|''Ji-ven-cse''}}]] tartalmazza, ahol az olvasható, hogy a {{kínai|''Wu Qi''|''Vu Csi''}} című könyv 48 fejezetből ({{kínai|''bian''|''pien''}} 編) áll.<ref>Lásd az eredeti szövegben: {{cite web|url= http://ctext.org/han-shu/yi-wen-zhi?searchu=%E5%85%B5%E6%B3%95&searchmode=showall#n64879|title=Han shu 30.| language=kínai| publisher=Chinese Text Project| accessdate= 2014-12-21}}</ref> A [[Szuj su|{{kínai|''Sui shu''|''Szuj su''}}]] (《隋書》) és a [[Tang su|{{kínai|''Tang shu''|''Tang su''}}]] (《唐書》) már {{kínai|''Wu Qi bingfa''|''Vu Csi ping-fa''}} címen említi, és terjedelmét egykötetesként ({{kínai|''quan''|''csüan''}} 卷) adják meg.{{refhely|Tokaji 1998|42. o.}} A [[Szung si|{{kínai|''Song shi''|''Szung si''}}]] (《宋史》) {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}} címen említi és három kötetből ({{kínai|''quan''|''csüan''}}) állónak tartja.{{refhely|Tokaji 1998|42. o.}} A mű ma ismert változata, amely a 11. században összeállított hadászati, katonai kánonban is fennmaradt, összesen három kötetes ({{kínai|''quan''|''csüan''}}), amely hat fejezetet ({{kínai|''bian''|''pien''}}) tartalmaz, felmerülhet a gyanú, hogy a különböző korokban más és más könyveket tarthattak a {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}}nak, illetve, hogy újabb és újabb változatokban, szerkesztésben élhetett tovább.{{refhely|Tokaji 1988.|43. o.}} [[Henri Maspero|Maspero]] úgy vélekedik a {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}}ról: „Létezik egy {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}} című rövid kis hadászati mű, amelyet {{kínai|''Wu Qi''|''Vu Csi''}}nak tulajdonítanak, de valószínűleg csak egy átdolgozott töredéke annak, amelyik [[Sze-ma Csien|{{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}]] rendelkezésére állt, s amelyből az életrajz egyes elemeit merítette.”{{refhely|Maspero 1978.|''11. jegyzet''. 308., 309. o.}}
Többen a {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}} kompiláció jellégének bizonyságát látták abban a tényben is, hogy az 1972 áprilisában, [[Santung|{{kínai|Shandong|Santung}}]]ban, a {{kínai|Linyi|Linji}}-beli (臨沂) {{kínai|Yinqueshan|Jincsüesan}}ban (銀雀山) feltárt Nyugati Han-dinasztia (i.e. 206 - i.sz. 23.) korából származó sírrendszer 1-es számú sírjából előkerült számos jelentős hadművészeti könyv között nem találták a {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}} egyetlen példányát, változatát, még töredékes formában sem.{{refhely|Tokaji 1998|42., 43. o.}} [[Kuo Mo-zso|{{kínai|Guo Moruo|Kuo Mo-zso}}]] (郭沫若; 1892–1978) már korábban is úgy vélte, hogy az eredeti {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}} sajnálatos módon elveszett, és a ma ismert változatát későbbi hamisítványnak tartja. Álláspontját olyan érvekkel támasztja alá, hogy például a szövegben szereplő síp ({{kínai|''jia''|''csia''}} 茄), nyereg (''an'' 鞍) és egyéb szerszámok, felszerelések {{kínai|Wu Qi|Vu Csi}} korában még nem léteztek. Különösen szembeötlő ellentmondásnak véli a szövegben emlegetett háromezer könnyűlovasból álló alakulatot, hiszen nagyszámú könnyűlovasság alkalmazására majd csak az i. e. 4. század végén, az i. e. 3. század elején került sor, elsőként {{kínai|Qin|Csin}} és {{kínai|Zhao|Csao}} fejedelemségekben, ahol az északi nomád népek hadviselésének hatására, a gyalogos és harcikocsis alakulatok mellett felállították a könnyűlovasságot is.{{refhely|Tokaji 1998|43. o.}} Ennek ellenére a szövegen kétségkívül átsüt a Hadakozó fejedelemségek korának, i. e. 4. századbeli politikai viszonyainak, a fejedelemségek hadviselési sajátságainak alapos ismerete. Ezenkívül nyilvánvaló annak a hadvezetés-elméleti iskolának minden sajátsága, amelyet a {{kínai|''Sunzi bingfa''|''Szun-ce ping-fa''}}, és az 1972-ben előkerült [[Szun Pin ping-fa|{{kínai|''Sun Bin bingfa''|''Szun Pin ping-fa''}}]] (《孫臏兵法》) is képvisel.{{refhely|Tokaji 1998|43. o.}}
A {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}} keletkezésével kapcsolatban a manapság általánosan elfogadott vélemény az, hogy nem zárható ki annak a lehetősége, hogy maga {{kínai|Wu Qi|Vu Csi}} munkájának töredékekből vagy emlékezetből rekonstruált, átdolgozott változata. A szöveg legkorábbi i. e. 4. századi változata a Han-dinasztia idején még létezhetett, és vagy ekkoriban vagy később dolgozhatták át, egészíthették ki a szöveget. A ma ismert {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}} tehát mindenképpen egy, az eredeti szöveg figyelembevételével összeállított mű.{{refhely|Sawyer 1993.|192 o.; Uo.: ''4. jegyzet''. 453-455. o.}}
==Szerkezete, tartalma==
* I. Terveket kovácsolni az ország üdvére ({{kínai|''Tu guo''|''Tu kuo''}} 圖國)
* II. Az ellenség felmérése ({{kínai|''Liao di''|''Liao ti''}} 料敵)
* III. A hadsereg irányítása ({{kínai|''Zhi bing''|''Cse ping''}} 治兵)
* IV. Beszélgetés a hadvezérről ({{kínai|''Lun jiang''|''Lun csiang''}} 論將)
* V. Válaszok az esélyek megváltoztatásáról ({{kínai|''Ying bian''|''Jing pien''}} 應變)
* VI. A tisztek ösztönzése ({{kínai|''Li shi''|''Li si''}} 勵士)
==Fordításai==
A francia jezsuita szerzetes, [[Jean Joseph Marie Amiot]] már 1772-ben fordított szemelvényeket franciára az ókori kínai hadtudományos művekből, melyek között a {{kínai|Wuzi|Vu-ce}}<ref group="m">Amiot az ''Ou-Tsé'' átírásban szerepelteti a mű címét.</ref> részletei is megtalálhatók.<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/lartmilitairedan00choluoft|title=L'art militaire dans l'antiquité chinoise| language=francia| publisher=| accessdate= 2014-12-22}}</ref>
A mű magyar nyelvű fordítását [[Tokaji Zsolt]] készítette el 1998-ban,{{refhely|Tokaji 1998.|}}, amely azóta több kiadásban is megjelent.{{refhely|Tokaji 1999.|}}{{refhely|Tokaji 2006.|}}
==Magyarul==
*Vu-ce: ''A háború útja''; ford., előszó, jegyz. Tokaji Zsolt; Terebess, Bp., 1999
*Szun-ce: ''A háború művészete''; ford. Tokaji Zsolt, Szántai Zsolt / Wuzi: ''A hadviselés szabályai''; ford. Tokaji Zsolt / ''Szema-fa, a tábornagy metódusa''; ford. Tokaji Zsolt; Cartaphilus, Bp., 2006
== Hivatkozások ==
=== Megjegyzések ===
<references group="m"/>
===Jegyzetek===
{{jegyzetek}}
== Irodalom ==
* {{hely|Maspero 1978}} [[Henri Maspero|Maspero, Henri]]: ''Az ókori Kína''. Fordította: [[Csongor Barnabás]]. Budapest: Gondolat Kiadó, 1978. {{ISBN|963 280 595 X}}
* {{hely|Sawyer 1993}} [[Ralph D. Sawyer]]. ''The Seven Military Classics of Ancient China.'' (Transl. and commentary: R. D. Sawyer - Mei-chün Sawyer) Westview Press, Boulder - San Francisco - Oxford 1993. {{ISBN|0-8133-1228-0}}
* {{hely|Tokaji 1998}} [[Tokaji Zsolt]]. ''Wuzi: A hadviselés törvényei, A Wuzi bingfa fordítása és történeti vonatkozásai''. [Szakdolgozat], Budapest, ELTE BTK Kelet-Ázsiai Tanszék, 1998.
* {{hely|Tokaji 1999}} Vu-ce: ''A háború útja''. Fordította, az előszót és a jegyzeteket írta: [[Tokaji Zsolt]]. Budapest, Terebess Kiadó, 1999. {{ISBN|963 9147 09 5}}
* {{hely|Tokaji 2006}} Wuzi: A hadviselés szabályai. (Fordította: [[Tokaji Zsolt]]) In Szun-ce: ''A háború művészete''. Budapest, Carthaphilus Kiadó, 2006. 87–132. o. {{ISBN|963 744 854 3}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Kínai hadtudományos irodalom]]
* [[A hadművészeti kánon hét könyve]]
* [[Vu Csi]]
==Külső hivatkozás==
{{Wikisource|1=吳子|2=Wuzi|3=zh}}
*[http://ctext.org/wu-zi A {{kínai|''Wuzi''|''Vu-ce''}} teljes szövege kínaiul] – [[Chinese Text Project]]
* [http://www.chinese-wiki.com/Wu_Zi_Art_of_War Wu Zi] {{Wayback|url=http://www.chinese-wiki.com/Wu_Zi_Art_of_War |date=20070626105237 }} – kínaiul és angol fordításban
{{portál|ókor||Kína|-}}
[[Kategória:Ókori kínai hadtudományos szövegek]]
[[Kategória:Hadtörténet]]