Wikipédia forrásának megtekintése

{{Weboldal infobox
| név = Wikipédia
| kép = Wikipedia wordmark.svg
<!--| kép = Wikipedia-logo-v2.svg-->
| pillanatkép = Www.wikipedia screenshot (2021).png
| pillanatképaláírás = A Wikipédia többnyelvű portálja mutatja<br/>a különböző nyelvű változatokat
| kereskedelmi = Nem
| oldaltípus = [[Internetes enciklopédia]]
| regisztráció = Opcionális
| nyelv = 303, melyből 292 aktív<br>([[:m:List of Wikipedias|A Wikipédiák listája]]<!--284 aktív változat (összesen 295)--><ref name="ListOfWikipedias">[[:m:List of Wikipedias|A Wikipédiák listája]] {{en}}</ref>)
| alapító = [[Jimmy Wales]], [[Larry Sanger]]<ref name="Sidener">{{cite news|url=http://www.signonsandiego.com/uniontrib/20041206/news_mz1b6encyclo.html|author=Jonathan Sidener|title=Everyone's Encyclopedia|work=[[The San Diego Union-Tribune]]|accessdate=2006-10-15|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160114101809/http://www.sandiegouniontribune.com/uniontrib/20041206/news_mz1b6encyclo.html|archivedate=2016-01-14}}</ref>
| szolgáltató = [[Wikimédia Alapítvány]]
| url = https://www.wikipedia.org/
}}
A '''Wikipédia''' többnyelvű, [[nyílt tartalom|nyílt tartalmú]], a nyílt [[közösség]] által fejlesztett [[világháló|online]] [[enciklopédia|világenciklopédia]], amelyet a [[florida]]i központú nonprofit [[Wikimédia Alapítvány]] üzemeltet, szerkesztését pedig [[önkéntes munka|önkéntes]] közösség végzi. Az [[Alexa Internet|Alexa]] rangsorolása szerint a világ 13. leglátogatottabb weboldala.<ref name="Alexa siteinfo">{{cite web |title=Wikipedia.org Traffic, Demographics and Competitors |url=https://www.alexa.com/siteinfo/wikipedia.org |website=www.alexa.com |access-date=2021-08-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180504180652/https://www.alexa.com/siteinfo/wikipedia.org |archivedate=2018-05-04 }}</ref>
A [[Wikipédia:Rólunk|Wikipédia]] magában foglalja a különböző nyelvi változatait is, köztük a [[Magyar Wikipédia|magyar Wikipédiát]]. Az [[Angol Wikipédia|angol változat]] 2020 januárjában elérte a 6 milliós szócikkszámot;<ref>{{Cite web |url=https://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Six_million_articles |title= Wikipedia:Six million articles |accessdate= 2020-02-09 | work =en.wikipedia.org}}</ref> ez a világ legnagyobb enciklopédikus műve. A 333 különböző nyelvű változatban<ref name="ListOfWikipedias" /> összesen (az angollal együtt) több mint 61&nbsp;millió [[Wikipédia:Szócikk|szócikk]] olvasható és szerkeszthető, és több mint 108&nbsp;millió felhasználó szerkeszti őket világszerte.<ref>{{Cite web|title=List of Wikipedias|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=List_of_Wikipedias&oldid=1161354568|work=Wikipedia|date=2023-06-22|language=en}}</ref> Az egyedi látogatók száma meghaladja az 1,7 milliárdot havonta.<ref name="Wikimedia_Stats">{{cite web |title=Wikistats – Statistics For Wikimedia Projects |url=https://stats.wikimedia.org/#/all-wikipedia-projects |website=stats.wikimedia.org |publisher=Wikimedia Foundation |access-date=November 18, 2020}}</ref> Az internet tíz népszerű szolgáltatása közül az [[Index.hu|Index]]-olvasók a Wikipédiát 2010-ben a harmadik leginkább pótolhatatlannak választották (a [[Google kereső|Google]]-t és a [[YouTube]]-ot követően).<ref>[https://index.hu/tech/net/2010/07/30/melyik_az_internet_legjobb_oldala/ Melyik az internet legjobb oldala?] {{Wayback|url=https://index.hu/tech/net/2010/07/30/melyik_az_internet_legjobb_oldala/ |date=20160422024214 }} (Index, 2010. július 30.)</ref>
A ''Wikipédia'' név a [[wiki]] és az [[enciklopédia]] szavakból ered. Bár gyakori, hogy a Wikipédiára ''„Wiki”''-ként hivatkoznak (lévén ez a legnagyobb ''wiki'' rendszer), azonban ez az elnevezés helytelen, mert több tízezer független, „wiki-rendszerű” oldal üzemel az interneten, melyek jelentős része nem enciklopédia.
== Jellemzők ==
[[Fájl:Jimmy Wales in August 2006.jpg|bélyegkép|263px|[[Jimmy Wales]], a Wikipédia egyik alapítója]]
A Wikipédia projekt három alapvonása:
# A Wikipédia elsődlegesen [[enciklopédia]], vagy célja azzá válni (kalendárium és napi hírek adatokkal bővítve);
# a Wikipédia egy [[wiki]], és így (néhány kivételtől eltekintve) bárki által szerkeszthető;
# a Wikipédia [[nyílt tartalom|nyílt tartalmú]], és a ''[[Creative Commons]] Nevezd meg! Így add tovább! 3.0'' szabályai vonatkoznak rá.
A Wikipédiát a [[Nupédia|Nupediához]] (a Wikipédia elődjéhez) hasonlóan támogatja [[Richard Matthew Stallman|Richard Stallman]], a [[szabad szoftver|szabadszoftver-mozgalom]] és a [[Free Software Foundation]] (Szabad Szoftver Alapítvány, FSF) alapítója; Stallman többször említette a „szabad, univerzális enciklopédia” hasznosságát még a Nupedia és a Wikipédia alapítása előtt.
A Wikipédia széles körű nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetén, melyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlenek, a pontosság és a [[Semleges nézőpont|pártatlanság]] sokszor megkérdőjelezhető. A résztvevők egy része ezzel vitába szállva úgy gondolja, hogy idővel ezek a hibák csökkennek, és az egyes cikkek minősége javulni fog.
Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem mindenféle értelmetlenséget („fghfhgf”) vagy elfogadhatatlan tartalmat („hüje aki ólvasa”) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipédia [[Wikipédia:Vandalizmus|„vandalizmusnak”]] nevezi. A projekt nyílt természete ezt ugyan lehetővé teszi, de egyben ellene is dolgozik. Minden résztvevőnek megvan a lehetősége az ilyen firkák eltüntetésére, a megelőző állapot visszaállítására. Ha ez egy lapnál túl sokszor, túl gyakran fordul elő, akkor ez a lap [[Wikipédia:Lapvédelem|„levédhető”]], ilyenkor csak adminisztrátorok vagy járőrök tudják a tartalmát módosítani.
== Vezérelvek ==
[[Fájl:Wikipedia scale of justice.svg|bélyegkép|jobbra|200px|A Wikipédia egyik alapelve a pártatlanság]]
{{Bővebben|Wikipédia:Irányelvek és útmutatók}}
A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Néhány közülük:
# A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen. Nem az a cél – ahogy azt sokan hiszik –, hogy a szócikkek egyetlen „objektív” nézőpontból legyenek megközelítve, hanem az, hogy tiszteletben tartsuk és bemutassuk az összes főbb létező véleményt. A [[Wikipédia:Semleges nézőpont|semleges nézőpont]] szócikk ezt részletezi.
# Létezik néhány alapszabály a szócikkek elnevezéséről, lásd [[Wikipédia:Elnevezési szokások|az elnevezési szokásokat]].
# A szerkesztők vitalapokon beszélhetik meg esetleges nézeteltéréseiket, hogy egy bizonyos szócikket hogyan is kellene átszerkeszteni. Szerkesztési háborúkat a szócikkek közvetlen szövegében nem folytatnak. Lásd a [[Wikipédia:Vitalap|vitalapokról]] és a [[Wikipédia:Irányelvek és útmutatók|szerkesztési irányelvekről]] szóló cikkeket. Amennyiben több szócikkel kapcsolatban átfogó nézetkülönbségek merülnének fel, azokat a [[Wikipédia:Kocsmafal|Kocsmafal]] megfelelő szekciójában lehet bejelenteni.
# Bizonyos típusú szócikkek nem illenek a szó szoros értelmében egy enciklopédiába, ezért a Wikipédia-szócikkek nem szótári szemelvények és nem fórumok: [[Wikipédia:Mi nem való a Wikipédiába?|mire nem való a Wikipédia]].
# A Wikipédia-közösség maga is sok szabály ötletével hozakodott elő, hol kisebb, hol nagyobb támogatottsággal. A legnagyobb népszerűségnek örvendő szabály: „Ha a szabályok miatt kényelmetlenül érzed magad és elveszik a kedved a Wikipédiában való részvételtől, akkor ne foglalkozz velük, és folytasd úgy, ahogy megszoktad.” Ezek után kész csoda, hogy (főleg az angol) Wikipédia ilyen fegyelmezetten és pozitív hangulatban bővül.
== Szerkesztőség ==
A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét mindenkinek elérhetővé teszik. E résztvevők a [[Wikipédia:Wikipédisták|wikipédisták]]. A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is.
A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a [[Bomis Inc.]] vezetője) és Larry Sanger azonban előszeretettel tartották magukat olyan közreműködőknek, akik felügyelnek arra, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.
A Wikipédia létének első tizenhárom hónapjában Sanger fizetett alkalmazottként dolgozott. Feladata a Wikipédia (és a Nupedia) felügyelete volt; ő döntött azokban a kérdésekben, amelyekben a közösség nem tudott megegyezni. Később nem jutott pénz a fizetésére, emiatt 2002 februárjában távozott.
Larry korábbi feladatainak egy részét Jimmy és a wikipédisták egész közössége vette át. Más korábbi és jelenlegi Bomis-alkalmazottak is dolgoztak az enciklopédián, köztük Tim Shell, a Bomis egyik társalapítója, valamint Jason Richey és Toan Vo programozók.
== Története ==
[[Fájl:Old Wikipedia.png|bélyegkép|jobbra|250px|A 2002. szeptember 28-i kezdőlap]]
=== A Wikipédia elődei ===
{{lásd még|Az internetes enciklopédiák történelme}}
Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik [[Pergamon]]ig és az [[alexandriai könyvtár]]ig.
A korai [[arab nyelv|arab]] [[muszlim]] tudásgyűjtemények már a [[középkor]]ban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és csíráit annak, amit ma [[tudományos módszer]]ként, történelmi módszerként és [[idézet]]ekként tartunk számon. A legfontosabbak közé sorolhatjuk [[ar-Rázi|Fakhr al-Din ar-Rází]] ([[1149]]–[[1209]]) tudományos enciklopédiáját, [[al-Kindí]] ([[801]]–[[873]]) figyelemre méltó, 270 kötet terjedelmű irodalmi munkásságát és [[Avicenna|Ibn Szina]] (lat. ''Avicenna'', [[980]]–[[1037]]) gyógytudományi enciklopédiáját, mely évszázadokon keresztül a legmegbízhatóbb forrása volt az orvoslásnak. Szintén figyelemre méltó [[Muhammad ibn Dzsarír at-Tabari|al-Tabari]] ([[839]]–[[923]]), [[Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi|al-Maszúdí]] ([[896]]–[[956]]), [[Izz ad-Dín Ibn al-Aszír|Ibn al-Aszír]] ([[1160]]–[[1233]]) és [[Ibn Khaldún]] ([[1332]]–[[1406]]) műve, a [[Mukadimma]], mely máig érvényes intelmeket tartalmaz az írott forrásokba vetett bizalommal kapcsolatban. Az [[isznad]]iszlám szokása, mely az okiratok igazsághoz való hűségét, a források beható elemzését és a szkeptikus kutatást hangsúlyozza, mérhetetlen hatást gyakorolt a kutatás és szerkesztés módszereinek fejlődésére.
Ám ezek a művek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhetők: megfizethetetlenek voltak, és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak (a gyógyítás tudományának kivételével). A széles körben terjesztett enciklopédia gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, [[Denis Diderot]] ([[1713]]–[[1784]]) munkássága nyomán (l. ''[[Encyclopédie]]'').<ref>{{cite journal |last1=Miloš |first1=Todorović |title=From Diderot's Encyclopedia to Wales's Wikipedia: a brief history of collecting and sharing knowledge |journal=Časopis KSIO |date=2018 |issue=1 |pages=88–102 |url=https://zenodo.org/record/3235309 |access-date=21 June 2019}}</ref> Európa nagy egyetemi könyvtárai tanúskodnak az elmúlt ezer év monumentális enciklopédikus vállalkozásairól. A leggyakrabban használt [[enciklopédia]] az angol világban az ''[[Encyclopædia Britannica]],'' spanyol nyelvterületeken az ''[[Enciclopedia Universal Illustrada]],'' Németországban a ''[[Meyer's Konversationslexikon]]'' és a ''[[Brockhaus]],'' míg Magyarországon a ''[[Révai nagy lexikona]]''.
Legelőször [[H. G. Wells]] ([[1866]]–[[1946]]) foglalkozott a nyomtatott enciklopédiák automatikus gépekkel való helyettesítésének ötletével az 1937-es ''[[World Brain]]'' című novellájában. [[Vannevar Bush]] 1945-ös jövőképe, az ''[[As We May Think]],'' egy mikrofilm alapú mesterséges emlékezetet, a [[Memex]]et ábrázolta.<ref name =reaglechap2>Reagle, Joseph (2010). ''Good Faith Collaboration.  The Culture of Wikipedia''. MIT Press. {{ISBN|978-0-262-01447-2}}. Chapter 2: "The Pursuit of the Universal Encyclopedia".</ref> A világ teljes tudásanyagát átfogó elektronikus enciklopédiára [[Asimov]] írásaiban is találunk példát: egy 1955-ös novellájában említést tesz egy [[Nézőpont (Asimov)|Multivac nevű szuperszámítógépről]], majd novellák sorát szentelte ennek a témának. Az [[Alapítvány-trilógia|Alapítvány-sorozat]] köteteiben pedig egy tudós társaság, az ''Enciklopedisták'' és a velük együttműködő alapítványbeliek történetét írja meg.
[[Ted Nelson]] [[1960]]-as [[Project Xanadu]]ja is fontos mérföldkő az elektronikus enciklopédiák felé vezető úton.<ref name=reaglechap2/>
Az internet fejlődésével sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy megpróbáljanak létrehozni egy online enciklopédiát.
=== A Wikipédia létrejötte ===
[[Fájl:WP20 HUWiki20 Logo v2.svg|thumb|220px|A Wikipédia 2021-ben ünnepelte 20. évfordulóját]]
{{Bővebben|A Wikipédia története}}
2000 márciusában Jimmy Wales pénzügyi kereskedő megalkotta a Nupediát, egy ingyenes online enciklopédiát. Szakértőként közreműködött a filozófiából frissen PhD-zett Larry Sanger, aki a főszerkesztő volt. Egy évvel később a Nupedia még mindig csupán 13 cikket kínált.  Így 2001 januárjában a Nupedia fellendítésére Wales és Sanger elindította a Wikipediát.  Abban bíztak, hogy a Wikipedia, ahol bárki elindíthat vagy módosíthat bejegyzéseket, gyorsan új cikkeket eredményezhet, amiket később szakértők véglegesítenek a Nupedia számára. Amikor látták, hogy milyen lelkesen fogadták az emberek a mindenki által szabadon fordítható enciklopédia ötletét (első évük végére több mint 20&nbsp;000 cikkük volt, több mint 18 nyelven), Wales és Sanger gyorsan fő projektjükké tették a Wikipediát.<ref>{{cite web|url=http://features.slashdot.org/story/05/04/18/164213/the-early-history-of-nupedia-and-wikipedia-a-memoir|title=The Early History of Nupedia and Wikipedia: A Memoir|accessdate=May 19, 2015|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150524114402/http://features.slashdot.org/story/05/04/18/164213/the-early-history-of-nupedia-and-wikipedia-a-memoir|archivedate=2015-05-24}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.theatlantic.com/magazine/archive/2006/09/the-hive/305118/?single_page=true|title=The Hive|accessdate=May 19, 2015|archiveurl=https://web.archive.org/web/20121026045223/http://www.theatlantic.com/magazine/archive/2006/09/the-hive/305118/?single_page=true|archivedate=2012-10-26}}</ref>
Az [[angol Wikipédia]] [[2001]]. [[január 15.]] óta folyamatosan működik.<ref name="KockJungSyn2016">Kock, N., Jung, Y., & Syn, T. (2016). [http://cits.tamiu.edu/kock/pubs/journals/2016JournalIJeC_WikipediaEcollaboration/Kock_etal_2016_IJeC_WikipediaEcollaboration.pdf Wikipedia and e-Collaboration Research: Opportunities and Challenges.] (PDF) {{Webarchive |url=https://web.archive.org/web/20160927001627/http://cits.tamiu.edu/kock/pubs/journals/2016JournalIJeC_WikipediaEcollaboration/Kock_etal_2016_IJeC_WikipediaEcollaboration.pdf |date=September 27, 2016}} ''International Journal of e-Collaboration'' (IJeC), 12(2), 1–8.</ref>
Érdekesség, hogy a ''[[Galaxis útikalauz stopposoknak]]'' c. regényben már az [[1970-es évek]] végén megjelent a wiki alapötlete, a szócikkek szabad szerkeszthetősége: a Galaxisról szóló útikönyvet ugyanis számtalan utazó írhatja és módosíthatja. (A [[Föld]] bolygóról például az alábbi szócikk olvasható benne: „Jobbára ártalmatlan.”)
A magyar változat [[2001]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] indult és [[2003]]. [[július 8.|július 8-án]] született újjá. (Lásd: [[magyar Wikipédia]].)
== Szoftver és hardver ==
A Wikipédia technikai fejlődésének és szerverhálózatának fejlődése jól tükrözi a projekt növekedését és az egyre növekvő igényeket. A következő összefoglaló bemutatja a Wikipédia történetében fontos technológiai mérföldköveket:
=== A Wikipédia szoftverének fejlődése ===
# '''UseModWiki (Phase I):'''
#* A Wikipédia indulásakor Clifford Adams által fejlesztett UseModWiki szoftveren futott.
#* Ez a platform egyszerű funkciókkal rendelkezett, és a projekt korai szakaszában elegendő volt.
# '''Magnus Manske szoftvere (Phase II):'''
#* 2002 januárjában a Wikipédia áttért egy PHP-alapú szoftverre, amely MySQL adatbázist használt.
#* Magnus Manske fejlesztette kifejezetten a Wikipédia számára, jelentős előrelépést hozva a funkcionalitásban.
#* A növekvő terhelés azonban hamarosan problémákat okozott, lelassítva a rendszer működését.
# '''Lee Daniel Crocker fejlesztése (Phase III):'''
#* 2002 júliusában Lee Daniel Crocker teljesen újraírt egy új, hatékonyabb szoftvert.
#* Az új rendszer javította a teljesítményt, és alapot adott a későbbi fejlesztésekhez.
# '''Brion Vibber munkássága:'''
#* A hibák kijavításában és az adatbázis optimalizálásában Vibber vezető szerepet vállalt.
=== Szerverek és infrastruktúra ===
# '''Kezdeti szerverek:'''
#* A rendszer San Diegóban futott saját szervereken, amelyek a Wikipédia és kapcsolódó szolgáltatásainak működését biztosították.
#* 2003-ban a fő szerver dual Athlon 1700+ CPU-t, 2 GB RAM-ot és Red Hat Linux operációs rendszert használt.
# '''Növekvő igények és bővítések:'''
#* 2004 végére már 29 szerver működött, melyek különféle konfigurációkat alkalmaztak.
#* A fő szerverek dual AMD Opteron processzorokat, több GB memóriát és nagy kapacitású háttértárakat használtak.
# '''2005:'''
#* A szerverek száma meghaladta a százat, és a rendszer már négy különböző helyszínen működött.
#* Floridában egy központi szerverpark üzemelt, amely különálló adatbázis-szervert, 21 webservert és 7 Squid alszervert tartalmazott.
# '''2008:'''
#* A szerverek száma 324-re emelkedett, melyek különböző feladatokat láttak el:
#** 107 szerver külső folyamatokat kezelt.
#** 193 belső folyamatokat futtatott.
#** 24 szerver egyéb feladatokat, például mail- és IRC-szolgáltatásokat biztosított.
=== Jelentőség ===
Ez a fejlődési ív jól mutatja, hogyan alkalmazkodott a Wikipédia infrastruktúrája a növekvő felhasználói igényekhez és a bővülő funkciókhoz. A modern technológia bevezetése lehetővé tette a Wikipédia globális elérhetőségét és megbízhatóságát.[[Fájl:Floridaserversfront1.jpg|bélyegkép|balra|180px|A Wikipédia szerverei Floridában (2005). A Wikipédia {{szám|10000}} – {{szám|35000}} oldallekérést kap másodpercenként (napszaktól függően).<ref>[http://toolserver.org/~leon/stats/reqstats/reqstats-monthly.png Havi statisztikák] {{Wayback|url=http://toolserver.org/~leon/stats/reqstats/reqstats-monthly.png |date=20080528011038}}" Wikimédia, Elérés: [[2007]]. [[február 3.]]</ref>]]
[[Fájl:Wikimedia-servers-2008-11-10.svg|bélyegkép|jobbra|250px|A számítógépes rendszer felépítésének vázlata (2008. november)]]
== Statisztikák: a szócikkek száma és a Wikipédia „mélysége” ==
[[Fájl:WP Mobile screen capture, showing 49th parallel north article.png|bélyegkép|jobbra|175px|[[Mobiltelefon]]on is lehet<br>böngészni a Wikipédiát]]
Statisztikai céllal elsősorban a szócikkek száma szerint szokták összevetni a wikipédiákat (e téren a [[magyar Wikipédia]] 2022-ben a 26. helyen állt mintegy {{szám|504000}} szócikkel).<ref>{{cite web|url=http://meta.wikimedia.org/wiki/List_of_Wikipedias|title=List of Wikipedias|publisher=[[Wikipédia:Meta-Wiki|Meta-wiki]]|accessdate=2022-06-01}}</ref> Ez azonban némileg megtévesztő, mert egyes Wikipédiákban olyan terjedelmet (például automatikusan generált településsablonokat) is elfogadnak teljes értékű szócikknek, amely másutt [[Wikipédia:Csonk|csonknak]] vagy akár [[Wikipédia:Szubcsonk|szubcsonknak]] minősülne.
Ezért vezették be az ún. „mélység” fogalmát,<ref name="ListOfWikipedias" /> amely a szócikkek számán túlmenően az egyes wikipédiák aktivitásáról is valamiféle hozzávetőleges képet ad. Kiszámítási módja: (szerkesztések/cikkek) × (nemcikkek/cikkek) × (1 − csonkarány) – vagyis azt jelzi, hány szerkesztés jut az egyes cikkekre átlagosan (a cikknévtéren kívüli szerkesztéseket is beleértve), hány „nemcikk” jut egy cikkre, és a cikkek mekkora hányada tesz ki többet egy csonknál. Abban a szélsőséges esetben, ha annyi szerkesztés történt, ahány szócikk van, a cikkeken kívül ugyanannyi egyéb tartalom van az adott Wikipédiában (átirányítások, vitalapok, közösségi lapok, sablonok, képleírások, segítséglapok stb.), továbbá egyetlen csonknak minősített cikk sincsen, akkor a szerkesztések és a cikkek hányadosa 1, a nemcikkek és a cikkek hányadosa 1, a csonkarány 1-gyel való különbsége szintén annyi, így a szorzat is 1 lesz. Ha viszont például egy cikkre átlagosan 20 szerkesztés jut, kétszer annyi nemcikk van, mint ahány cikk, ugyanakkor a cikkek egyötöde csonk, az 20&nbsp;×&nbsp;2&nbsp;×&nbsp;0,8&nbsp;=&nbsp;32-t ad eredményül.
A {{szám|10000}} fölötti szócikkszámú wikipédiákat összevetve, 2021. január 14-i adatok alapján az [[angol Wikipédia|angolnál]] a legmagasabb ez az érték, 1042. A második helyen a [[szerbhorvát Wikipédia]] áll 750-es értékkel, a harmadik pedig a [[vietnámi Wikipédia]] 678-as értékkel. Érdekességképpen, a [[német Wikipédia]] esetében ez az érték 93, a [[francia Wikipédia|franciánál]] 239, a [[magyar Wikipédia|magyaré]] pedig 59. A sort a több mint egymillió szócikket számláló [[egyiptomi arab nyelv]]ű Wikipédia zárja, 0,1-es értékkel.<ref>{{cite web|url=https://meta.wikimedia.org/wiki/Wikipedia_article_depth|title=Wikipedia article depth|accessdate=2020-01-14|publisher=meta.wikipedia.org}}</ref>
== Kritizált vonatkozások ==
=== Pontosság és minőség ===
Az angol nyelvű Wikipédiát gyakran támadja és kifigurázza a média állítólagosan pontatlan tartalmáért. A Seigenthaler-életrajzzal kapcsolatos incidens volt az első nagyobb botrány.<ref>{{cite web|url=http://usatoday30.usatoday.com/news/opinion/editorials/2005-11-29-wikipedia-edit_x.htm|title=A false Wikipedia 'biography'|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20121128215548/http://usatoday30.usatoday.com/news/opinion/editorials/2005-11-29-wikipedia-edit_x.htm|archivedate=2012-11-28}}</ref>
2005 decemberében a [[Nature]] folyóirat egy összehasonlító vizsgálatot vezetett le, összevetve a Wikipédiáról és az [[Encyclopædia Britannica|Encyclopedia Britannicából]] származó minták pontosságát. A minta 42 tudományos témájú cikket tartalmazott, beleértve jól ismert tudósok életrajzát is. A cikkek pontosságát olyan akadémiai bírálók hasonlították össze, akik névtelenek maradtak – ez bevett gyakorlat a folyóiratcikkek felülvizsgálatánál. Vizsgálatuk alapján egy átlagos Wikipédia-szócikk 4 hibát vagy mulasztást tartalmazott; egy átlagos Britannica-szócikk pedig 3-at. A tanulmány arra a következtetésre jutott: ''„a Wikipédia a tudományos bejegyzések terén megközelíti a Britannica pontosságát”''.<ref>{{cite web|url=https://dx.doi.org/10.1038%2F438900a|title=Special Report Internet encyclopaedias go head to head|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080719215657/http://dx.doi.org/10.1038/438900a|archivedate=2008-07-19}}</ref>
Az Encyclopedia Britannica  tagadta a Nature vizsgálatának érvényességét, és kijelentette, hogy ''„teljességgel elhibázott”'' volt, a Britannica-kivonatok olyan összeállítások voltak, amik néha fiataloknak szóló cikkeket is tartalmaztak.<ref>{{cite web|url=http://corporate.britannica.com/britannica_nature_response.pdf|title=Fatally Flawed|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20181202112822/http://corporate.britannica.com/britannica_nature_response.pdf|archivedate=2018-12-02}}</ref>
=== Szexizmus ===
A Wikipédia szerkesztőinek csak 6-15%-a nő, emiatt [[Szexizmus|szexista]] elfogultsággal vádolták.<ref>{{cite web|url=http://www.fastcompany.com/3041871/strong-female-lead/more-like-dude-ipedia-study-shows-wikipedias-sexist-bias|title=More Like Dude-ipedia: Study Shows Wikipedia's Sexist Bias|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150429034746/http://www.fastcompany.com/3041871/strong-female-lead/more-like-dude-ipedia-study-shows-wikipedias-sexist-bias|archivedate=2015-04-29}}</ref><ref>{{cite web|url=http://othersociologist.com/2014/06/08/wikipedia-sexism-yesallwomen/|title=Sexism on Wikipedia: Why the #YesAllWomen Edits Matter|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150206080201/http://othersociologist.com/2014/06/08/wikipedia-sexism-yesallwomen/|archivedate=2015-02-06}}</ref><ref>{{cite web|url=http://wikipediocracy.com/2013/04/29/wikipedias-culture-of-sexism-its-not-just-for-novelists/|title=Wikipedia’s culture of sexism – it’s not just for novelists|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150531090259/http://wikipediocracy.com/2013/04/29/wikipedias-culture-of-sexism-its-not-just-for-novelists|archivedate=2015-05-31}}</ref>
Valójában, a Wikimédia Alapítvány által 2011-ben kiadott Ötéves Stratégiai Terv szerint<ref>{{cite web|url=//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c0/WMF_StrategicPlan2011_spreads.pdf|title=Wikimedia Strategic Plan|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150412111819/http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c0/WMF_StrategicPlan2011_spreads.pdf|archivedate=2015-04-12}}</ref> az emberek, akik a Wikimédia-projekteknek írnak, túlnyomórészt férfiak, fiatalok és a globalizált északi országokból származnak; ötből négy szerkesztő férfi; felük 22 év alatti és ötből négy szerkesztés a Global North országaiból érkezik.
Joseph Reagle tanulmánya, a „»Free as in sexist?« Free culture and the gender gap” vizsgálja, hogy a Wikipédia szerkesztőinek férfias közege – egy jó részük tizenéves vagy tizenéves kor előtti férfi – tehet arról, hogy a nők kevésbé vesznek részt benne.<ref>{{CitPer |aut=Joseph Reagle |tit=“Free as in sexist?” Free culture and the gender gap |per=First Monday |date=2012-12-30 |accd=2015-05-19 |issn=13960466 |url=http://firstmonday.org/ojs/index.php/fm/article/view/4291/3381 |aurl=https://web.archive.org/web/20150620094658/http://firstmonday.org/ojs/index.php/fm/article/view/4291/3381 |archd=2015-06-20 }}</ref>
A New York Times cikket írt a nők szisztematikus eltávolításáról az „Amerikai regényírók” kategóriából, így példázva a Wikipédia nőgyűlöletét.<ref>{{cite web|url=http://www.nytimes.com/2013/04/28/opinion/sunday/wikipedias-sexism-toward-female-novelists.html|title=Wikipedia’s Sexism Toward Female Novelists|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150610050123/http://www.nytimes.com/2013/04/28/opinion/sunday/wikipedias-sexism-toward-female-novelists.html|archivedate=2015-06-10}}</ref>
„A Seinfeld-epizódok a legjobban kidolgozott, biztos forrásból származó cikkek közé tartoznak” – mondja elkeseredetten Sarah Stierch, a Smithsonian Múzeum és a Wikipédia alkalmazottja,<ref>{{cite web|url=http://www.smithsonianmag.com/smithsonian-institution/how-many-women-does-it-take-to-change-wikipedia-171400755/?no-ist|title=How Many Women Does It Take to Change Wikipedia?|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150521113143/http://www.smithsonianmag.com/smithsonian-institution/how-many-women-does-it-take-to-change-wikipedia-171400755/?no-ist|archivedate=2015-05-21}}</ref> „Ne értsenek félre; ez egy klasszikus amerikai tévéshow, imádom. De akkor miért hiányosak a legfontosabb női tudósok, művészek szócikkei? Mi folyik itt?”
A Gamergate-vita öt feminista szerkesztő kitiltását eredményezte.<ref>{{cite web|url=https://overland.org.au/2015/02/are-misogynists-running-wikipedia/|title=Are misogynists running Wikipedia?|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150403185922/https://overland.org.au/2015/02/are-misogynists-running-wikipedia/|archivedate=2015-04-03}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.themarysue.com/jimmy-wales-not-taking-gamergate-crap/|title=Wikipedia’s Jimmy Wales Isn’t Taking Any of Gamergate’s Threats, Tells Them Off Spectacularly|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150425193033/http://www.themarysue.com/jimmy-wales-not-taking-gamergate-crap/|archivedate=2015-04-25}}</ref>
A médiakritikus videóblogger, Anita Sarkeesian zaklatását a Wikipédia nőgyűlölő kultúrájának példájaként tartották számon.<ref name="A feminist’s Wikipedia biography">{{cite web|url=http://wikipediocracy.com/2013/01/29/a-feminists-wikipedia-biography/|title=A feminist’s Wikipedia biography|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150622152657/http://wikipediocracy.com/2013/01/29/a-feminists-wikipedia-biography/|archivedate=2015-06-22}}</ref>
=== Szisztematikus elfogultság és egyenetlen lefedettség ===
A Wikipédiát szisztematikus elfogultság miatt vádolják, ami egy természetes folyamat eredménye, az előítéletek mélyítésének  mindenféle tudatos szándéka nélkül.
Az [[Oxfordi Egyetem]] 2011-es tanulmánya szerint a bejegyzések 84%-a Európából vagy Észak-Amerikából származik. Az Antarktisznak több bejegyzése van, mint bármely afrikai vagy dél-amerikai nemzetnek.<ref>{{cite web|url=http://www.oii.ox.ac.uk/research/projects/?id=66|title=Wikipedia's Networks and Geographies: Representation and Power in Peer-Produced Content|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150521054022/http://www.oii.ox.ac.uk/research/projects/?id=66|archivedate=2015-05-21}}</ref>
A kritikusok rámutatnak arra tendenciára is, mely szerint bizonyos témák részletezettsége nincs arányban a fontosságukkal. Például Stephen Colbert egyszer gúnyosan dicsérte a Wikipediát, amiért „a »fénykard« hosszabb bejegyzést tudhat magáénak, mint a »nyomtatott sajtó«”.<ref>{{cite episode|title=The Colbert Report|seriesno=3109|airdate=2007-08-21}}</ref>
Egy [[The Guardian]]-interjúban Dale Hoiberg, az Encyclopedia Britannica főszerkesztője megjegyezte:<ref>{{cite web|url=http://www.theguardian.com/technology/2004/oct/26/g2.onlinesupplement|title=Who knows?|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20151001002211/http://www.theguardian.com/technology/2004/oct/26/g2.onlinesupplement|archivedate=2015-10-01}}</ref> „Az emberek azokról a dolgokról írnak, ami érdekli őket, és sok téma nem kellőképpen kidolgozott; a hírek viszont nagy részletességgel jelennek meg. Korábban, a [[Frances hurrikán]]ról szóló cikk ötször olyan hosszú volt, mint a [[Kínai művészet]], és a [[Coronation Street]] kétszer olyan hosszú szócikk volt, mint [[Tony Blair]].”
Az MIT Technology Review rámutatott arra, hogy a [[Pokémon]]ról és a női pornószínészekről szóló cikkek átfogóak, ám a női regényírókról vagy a [[Fekete-Afrika|Fekete-Afrikáról]] szóló cikkek vázlatosak.<ref name="The Decline of Wikipedia">{{cite web|url=http://www.technologyreview.com/featuredstory/520446/the-decline-of-wikipedia/|title=The Decline of Wikipedia|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://wayback.archive-it.org/all/20150619205842/http://www.technologyreview.com/featuredstory/520446/the-decline-of-wikipedia/|archivedate=2015-06-19}}</ref>
A demográfiai jellemzőket figyelembe véve, nem meglepő, hogy a Wikipédia szerkesztői közösségében sok a videojátékokért rajongó. A Wikipédián sokkal több „kiemelt cikk” (cikkek, amik megnyerték a Wikipédia legmagasabb minőségi díját)<ref>[[Wikipédia:Kiemelt szócikkek listája|Lista a magyar változat kiemelt cikkeiről]]</ref> szól a játékokról, mint a kémiáról, ásványtanról, számítástechnikáról, nyelvről és a nyelvészetről, a matematikáról, a filozófiáról és a pszichológiáról együttvéve.<ref name="A feminist’s Wikipedia biography"/>
A Wikipédia elismerte a problémát. 2011-ben [[Jimmy Wales]] észrevette, hogy az egyenlőtlenség a szerkesztők demográfiáját tükrözi vissza. „A legnagyobb kérdés a szerkesztők sokfélesége” – idézik Wales mondásaként.<ref>{{cite web|url=http://www.independent.co.uk/life-style/gadgets-and-tech/news/wikipedia-seeks-women-to-balance-its-geeky-editors-2333605.html|title=Wikipedia seeks women to balance its 'geeky' editors|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150409201612/http://www.independent.co.uk/life-style/gadgets-and-tech/news/wikipedia-seeks-women-to-balance-its-geeky-editors-2333605.html|archivedate=2015-04-09}}</ref> Reméli, hogy nőni fog „a szerkesztők száma azokban a témákban, amiken dolgozni kell.”
„Ha megnézel egy cikket az USB-sztenderdekről, láthatod, hogy tényleg elképesztő és jól mutatja a geek közösség technológiai hozzáértését, de nézz meg egy bejegyzést a szociológia valamelyik híres képviselőjéről vagy az Erzsébet-kori költőkről. Rövidek és javításra szorulnak” – mondja. „Ez valószínűleg nem történik meg, amíg változatosabbá nem tesszük a közösséget.”<ref name="The Decline of Wikipedia"/>
=== Nem szívesen látott újoncok ===
A Wikipédiát bírálták azért, mert nem fogadja szívesen az újoncokat. A Wikimédia Alapítványnál dolgozó Aaron Halfaker, és a [[University of Minnesota]], a [[Kaliforniai Egyetem (Berkeley)|berkeley-i Kaliforniai Egyetem]] és a [[University of Washington]] munkatársaiként dolgozó kollégáinak tanulmánya szerint, annak a valószínűsége, hogy az új résztvevők szerkesztését azonnal törlik, 2007 óta folyamatosan emelkedik. Az adatok azt is jelzik, hogy a jó szándékú újoncok sokkal kisebb valószínűséggel szerkesztik a Wikipédiát 2 hónappal az első próbálkozásuk után.<ref>{{cite web|url=http://www-users.cs.umn.edu/~halfak/publications/The_Rise_and_Decline/|title=The Rise and Decline of an Open Collaboration Community: How Wikipedia's reaction to sudden popularity is causing its decline|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150524034501/http://www-users.cs.umn.edu/~halfak/publications/The_Rise_and_Decline/|archivedate=2015-05-24}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.usatoday.com/story/tech/2013/01/03/wikipedia-rules-new-editors/1801229/|title=Study: Wikipedia is driving away newcomers|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150921161511/http://www.usatoday.com/story/tech/2013/01/03/wikipedia-rules-new-editors/1801229/|archivedate=2015-09-21}}</ref>
Sue Gardner, kanadai újságíró és a Wikimédia Alapítvány egykori ügyvezető igazgatója, bevallotta, hogy „a Wikipédiához nem érkezik elegendő új újságíró”.<ref name="The Decline of Wikipedia"/>
2013-ban, Gardner vezetése alatt a Wikipédia elindította a [[VisualEditor]]t, egy olyan felületet, amely elrejti a [[wikiszöveg]]et és „[[WYSIWYG|azt kapod, amit látsz]]” szerkesztéssel segíti azokat, akik nem szakértői a technikának.
=== A cikkek témájának jelentősége ===
A Wikipédia fő irányelveit és azok alkalmazását szintén kritizálják.<ref>{{cite web|url=http://www.the506.com/ramblings/20071020.html|title=The problem with Wikipedia|accessdate=2015-05-19|archiveurl=//web.archive.org/web/20081120172226/http://www.the506.com/ramblings/20071020.html|archivedate=2008-11-20}}</ref>
Nicholson Baker önkényesnek és lényegében megoldhatatlannak tartja az irányelveket:<ref>{{cite web|url=http://www.nybooks.com/articles/21131|title=The Charms of Wikipedia|accessdate=May 19, 2015|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080303001807/http://www.nybooks.com/articles/21131|archivedate=2008-03-03}}</ref> „[…] sok jó munka − ellenőrizhető, informatív, agymozgatóan különös − kerül kizárásra ebből a papírnélküli, határtalanul  bővíthető harmonikaszerű mappából, olyan emberek által, akiknek régimódi, szűklátókörű elképzeléseik vannak arról, milyen igényeket fog egy online enciklopédia a jövőben kielégíteni.”
=== Nem szívesen látott szakértők ===
A Wikipédia azért is össztűz alá került, mert elfordult a szakértőktől. Edwin Black azzal érvelt, hogy az „eredeti kutatás tilos. Például a világ vezető szakértői a Holt-tengeri tekercsek, a tengeri teknősök vagy a metanol területéről nem tudtak hozzájárulni társuk előzetesen összegyűjtött anyagának bővítéséhez. De bárki, aki akar, hozzászólhat, szerkeszthet.”<ref>{{cite web|url=http://historynewsnetwork.org/article/125437|title=Wikipedia—The Dumbing Down of World Knowledge|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160909210831/http://historynewsnetwork.org/article/125437|archivedate=2016-09-09}}</ref>
Black továbbá kimondja, hogy „a Wikipédia szabályzata szerint a szerkesztőknek nem kell szakértelemmel rendelkezniük vagy adatokkal hitelesíteniük  a témájukat vagy akár elhinniük, hogy amit írnak, az igaz”.
A The Guardian újság azt írja, hogy a Wikipédia szerkesztési szabályzata néha nevetséges következményekkel jár. Mint például amikor nem voltak hajlandóak kijavítani egy bejegyzést, állítva, hogy [[Philip Roth]] ''[[A szégyenfolt]]'' című regényéhez az inspirációt Anatole Broyard adta, habár Roth maga mutatott rá, hogy Melvin Tumin volt az.<ref>{{cite web|url=http://www.forbes.com/sites/davidthier/2012/09/09/philip-roth-spars-with-wikipedia-via-the-new-yorker/|title=Philip Roth Spars With Wikipedia via The New Yorker|accessdate=2015-05-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150520165312/http://www.forbes.com/sites/davidthier/2012/09/09/philip-roth-spars-with-wikipedia-via-the-new-yorker/|archivedate=2015-05-20}}</ref>
== A Wikipédia a kultúrában ==
* A Wikipédiáról nevezték el a 2008-ban felfedezett [[274301 Wikipedia]] kisbolygót.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Wikipédia:Rólunk|Rólunk]]
* [[Wikipédia:Segítség|Segédlet a Wikipédia használatához]]
* [[Magyar enciklopédiák és kézikönyvek listája]]
* [[Magyar lexikonok listája]]
=== Digitális enciklopédiák ===
* [[Encyclopædia Britannica]]
* [[Encarta]] (Microsoft Encarta)
=== Wikipédia Internet Archívum ===
* [http://wayback.archive.org/web/*/www.wikipedia.org Wikipédia Internet Archívum (WIA)]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Wikipedia}}
== Források ==
== További információk ==
=== Weboldalak ===
{{commonskat|Wikipedia}}
* [[Richard Matthew Stallman|Richard Stallman]]: ''[http://www.gnu.org/encyclopedia/free-encyclopedia.html The Free Universal Encyclopedia and Learning Resource]'' ''(Szabad Egyetemes Enciklopédia és Oktatási Forrás)'' {{en}}
* [http://www.lkozma.net/wpv/index.html WikipediaVision] – Névtelen szerkesztők a világ minden tájáról
* {{Cite news
| author = Pintér Attila
| title = Wikipédia, avagy a Friss Változtatások Járőrei
| work = NOL - Népszabadság Online
| date = 2008-11-14
| url = http://nol.hu/belfold/wikipedia__avagy_a_friss_valtoztatasok_jarorei__
}}
* {{Cite news
| title = Wikipédia: a formálható tudás
| work = [origo] - oktatás
| date = 2008-09-03
| url = http://oktatas.origo.hu/20080903/wikipedia_a_formalhato_tudas
}}
* {{Cite news
| edition = XX. évf. 28. szám
| last = Kovács Bálint
| title = A magyar Wikipédia - Galaxis Útikalauz netezőknek
| work = Magyar Narancs - kultúra - nagylátószög
| date = 2008-07-10
| url = http://www.magyarnarancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16701
| accessdate = 2020-06-03
| archiveurl = https://web.archive.org/web/20110819075627/http://www.magyarnarancs.hu/index.php?gcPage=%2Fpublic%2Fhirek%2Fhir.php&id=16701
| archivedate = 2011-08-19
}}
* {{Cite news
| title = SG.hu - Magyarok a Wikipedia javára adakozók között
| work = SG.hu IT/Tech
| date = 2009-01-05
| url = http://www.sg.hu/cikkek/64873/magyarok_a_wikipedia_javara_adakozok_kozott
}}
=== Irodalom ===
* {{Cite book
| publisher = unrast-Verlag
| isbn = 978-3-89771-463-2
| last = Günter Schuler
| title = Wikipedia inside - Die Online-Enzyklopädie und ihre Community
|language = német
}}
* {{Cite book | publisher = Kiskapu | year = 2005 | isbn = 963 9637 00 9 | author = Lawrence Lessig | title = Szabad kultúra | id=MEK-03207 | location = Budapest | accessdate = 2010-02-20 | url = http://mek.oszk.hu/03200/03207 }}
* Andrew Lih: ''The Wikipedia Revolution'' ([https://web.archive.org/web/20100324092225/http://www.wikipediarevolution.com/The_Book.html honlap], [[:en:The Wikipedia Revolution|Wikipédia]], [[:en:Wikipedia:Wikipedia Signpost/2009-04-20/Wikipedia Revolution|Signpost]], [https://www.amazon.com/Wikipedia-Revolution-Nobodies-Greatest-Encyclopedia/dp/1401303714 Amazon])
* Robert E. Cummings: ''Lazy Virtues: Teaching Writing in the Age of Wikipedia'' ([https://web.archive.org/web/20090525182146/http://www.vanderbiltuniversitypress.com/bookdetail.asp?book_id=4158 honlap], [[:en:Wikipedia:Wikipedia Signpost/2009-04-27/Lazy Virtues|Signpost]], [https://www.amazon.com/Lazy-Virtues-Teaching-Writing-Wikipedia/dp/0826516165 Amazon])
* John Broughton: ''Wikipedia: The Missing Manual'' ([[:en:Help:Wikipedia: The Missing Manual|szöveg]], [[:en:Wikipedia - The Missing Manual|Wikipédia]], [https://www.amazon.com/Wikipedia-Missing-Manual-John-Broughton/dp/0596515162/ref=wl_it_dp?ie=UTF8&coliid=I23G9JMM3V9TZ9&colid=L0O2ISFVEEMV Amazon])
* Phoebe Ayers, Charles Matthews, Ben Yates: ''How Wikipedia Works: And How You Can Be a Part of It'' ([https://web.archive.org/web/20100214084143/http://nostarch.com/wikipedia.htm honlap], [https://www.amazon.com/How-Wikipedia-Works-You-Part/dp/159327176X/ref=wl_it_dp?ie=UTF8&coliid=IORALSU1UW6AX&colid=L0O2ISFVEEMV Amazon])
* Andrew Dalby: ''The World and Wikipedia'' ([https://www.amazon.com/World-Wikipedia-How-editing-reality/dp/0956205208 Amazon])
* Dan O’Sullivan: ''Wikipedia: A new Community of Practice?'' ([https://www.amazon.com/Wikipedia-Dan-OSullivan/dp/0754674339/ref=sr_1_10?ie=UTF8&s=books&qid=1259410833&sr=1-10 amazon])
{{Wikimédia Alapítvány}}
{{Wikipédia}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Informatika|i }}
[[Kategória:Lexikonok]]
[[Kategória:Weboldalak]]
[[Kategória:Önkéntesség]]
[[Kategória:Wikipédia| ]]