Zádorlak forrásának megtekintése

{{Román település infobox
|román név              =Zădăreni
|magyar név             =Zádorlak
|német név              =
|kép                    =
|képméret               =
|képaláírás             =
|címer                  =
|zászló                 =
|történelmi régió       =Bánság
|fejlesztési régió      = Nyugat-romániai fejlesztési régió
|megye                  =Arad
|rang                   =községközpont
|községközpont          =
|irányítószám           = 317130
|körzethívószám         =
|magyar lakosság        = 40 (2011)<ref>{{Varga E. Árpád 2011|AR}}</ref>
|népsűrűség             =
|népsűrűség forrás      =
|tengerszint feletti magasság =
|terület                =
|szélességi fok         =46
|szélességi ívperc      =07
|szélességi ívmásodperc =56
|hosszúsági fok         =21
|hosszúsági ívperc      =13
|hosszúsági ívmásodperc =10
|szöveg pozíciója       =
|weboldal               =
}}
[[Kép:Banat Josephinische Landaufnahme pg017.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Zádorlak egy [[1700-as évek]]ből való térképen]]
'''Zádorlak''' (románul ''Zădăreni'') település [[Románia|Romániában]], a [[Partium]]ban, [[Arad megye|Arad megyében]].
==Fekvése==
A [[Maros]] partján, [[Újarad]] nyugati szomszédjában fekvő település.
==Története==
A falu területén a [[Hallstatti kultúra|Hallstatti kultúrához]] tartozó település, illetve 2–3. századi római település maradványait tárták fel.<ref>{{RO műemlékek|AR}}</ref>
Zádorlak nevét az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben említette először ''Zadarlaka'' és ''Zadurlaka'' neveken, mely azt bizonyítja, hogy Zádorlaknak ekkor már plébániája is volt. 1482, 1484-ben ''Zadorlaka'', 1480-ban Castellum ''Zadorlaka'', 1808-ban ''Szaderlak'' néven írták.
A [[15. század]] végén Mezőgyáni Mihály birtoka volt, aki a birtokot 1470-ben Dóczi Imrének adta el, aki ettől kezdve a Zádorlaki előnevet használta, és egy kastélyt is elkezdett itt építtetni, azt azonban 1493-ban bekövetkezett halála után özvegye: Margit asszony fejezte be. [[Kinizsi Pál]] temesi gróf - hogy az építés elé akadályok ne gördüljenek - 1494-ben elrendelte, hogy a nemesek, a várkastély építésének befejeztéig, ne merjék befogadni a jószágaikra átköltözködni akaró jobbágyokat.
1500-ban a zádorlaki uradalmat Dóczi Imre fia Ferencz vette át, de nem sokáig bírta, mert a Dienesi család tagjai pert indítottak ellene a zádorlaki uradalom birtokáért, melynek eredményeképpen az országbíró 1506-ban elrendelte, hogy adja át azt a Dienesi családnak. Dóczi Ferencz azonban 1507-ben halasztást nyert a királytól az uradalom átadására nézve, minek következtében a Dienesi család 1514-ben fellázította népeiket, és valószínűleg ezért az aradi káptalan be sem iktatta a zádorlaki uradalomba, és az tovább is a Dócziaké maradt. E lázadás alatt a pórok Dóczi Ferencz fiai, Miklós és Gábor örökölték. 1549. június 28-án [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] király Dóczi Miklósnak megengedte, hogy továbbra is az akkoriban [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] uralma alá tartozó területen lévő zádorlaki kastélyában lakhasson. 1563-ban [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] királytól Dóczi Miklós és Gábor új adományt nyertek Zádorlakára . A várkastélya 1551-ben még állt, de a település 1701-ben már a csanádi püspökséghez tartozó faluként szerepelt.
Az 1723–1725. évi gróf [[Claude Florimond de Mercy|Mercy]]-féle térképen ''Saderlak'' formában írták. 1720–1730 között gróf Mercy német földműveseket telepített ide, majd 1764-ben újból több német család is letelepedett itt. 1781-ben a délmagyarországi kincstári birtokok elárverezésekor, Damianovics Vazul vette meg a kincstártól és tőle Eötvenesi Lovász Zsigmond birtokába került. Ez időtől [[Újarad]] sorsában osztozott.
1910-ben 2127 lakosából 1860 német, 176 román, 82 magyar volt. Ebből 1919 római katolikus, 190 görögkeleti ortodox volt.
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Temes vármegye]] [[Újaradi járás]]ához tartozott.
===Illinci===
A községhez tartozó Zelenski-puszta délkeleti részét '''Illinczi'''nek nevezik. Itt feküdt a középkorban Illinczi falu is, amely 1477-ben Bánffy Miklós és Jakab birtoka volt.
===Bécs===
Zádorlaktól keletre, a [[Maros]] mellett feküdt a [[középkor]]ban '''Bécs''' falu, mely [[1421]]-ben a [[csanádi káptalan]]é volt.
===Csenkörvénye===
Itt állt még az [[Árpád-kor]]ban '''Csenkörvénye''', Csenkeverme falu is, mely a [[Csanád nemzetség]] ősi birtoka volt, és már a nemzetség 1256. évi oklevelében is előfordult. 1323-ban Csanád püspök nyerte új adományul.
===Tófája===
Zádorlaktól délre feküdt '''Tófája''' (Thofay) falu is, amely 1421–1426-ig a Kolosváriaké, majd a Csályaiaké volt. 1519–1525-ig Keserű Mihály és Dóczi Ferencz voltak a földesurai.
==Nevezetességek==
* Római-katolikus temploma - [[1871]]-ben épült.
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
==Források==
* {{ReiszigTemes}}
* {{Tekintő}}
{{Arad megye települései}}
{{Portál|Erdély|-}}
{{DEFAULTSORT:Zadorlak}}
[[Kategória:Arad megye települései]]
[[Kategória:Temes vármegye települései]]