Zín el-Ábidín ben Ali forrásának megtekintése

{{Vezető infobox
| név = Zín el-Ábidín ben Ali
| nemzetiség = tunéziai
| kép = Zine El Abidine Ben Ali.jpg
| képméret =
| képaláírás =
| állam = [[Tunézia]]
| sorszám = 2
| megnevezés = [[Tunézia államfőinek listája|elnöke]]
| terminus kezdete = [[1987]]. [[november 7.]]
| terminus vége = [[2011]]. [[január 14.]]
| előd = [[Habib Burgiba]]
| utód = [[Mohammed Gannúsi]]<br /><small>(ideiglenesen)</small>
| állam2 = [[Tunézia]]
| sorszám2 =14
| megnevezés2 = [[Tunézia kormányfőinek listája|miniszterelnöke]]
| terminus kezdete2 =[[1987]]. [[október 2.]]
| terminus vége2 =[[1987]]. [[november 7.]]
| előd2 =[[Rásid Szfár]]
| utód2 =[[Hédi Bakkúse]]
| születési dátum = [[1936]]. [[szeptember 3.]]
| születési hely = [[Hammam Sousse]], [[Tunézia|Francia Tunézia]]
| halálozási dátum =
| halálozási hely =
| házastárs = Leïla ben Ali
| párt = Szocialista Destour Párt <small>(1986–1988)</small><br />Demokratikus Alkotmányos Tömörülés <small>(1988–2011)</small>
| vallás = [[szunnita iszlám]]
}}
'''Zín el-Ábidín ben Ali''' ([[arab írás|arab betűkkel]] زين العابدين بن علي, Zayn al-ʿĀbidīn ibn ʿAlī; Hammam-Sousse, [[1936]]. [[szeptember 3.]] – [[2019]]. [[szeptember 19.]]) [[Tunézia]] második köztársasági elnöke. [[1987]]. [[november 7.|november 7]]-től [[2011]]. [[január 14.|január 14-ig]] töltötte be a tisztséget.
== Pályafutása ==
Mint az [[1957]]-ben elnökké választott [[Habib Burgiba]] fiatal aktivistája, Franciaországba került hadi kiképzésre. Tanulmányait [[Saint-Cyr]]-ben és [[Châlons-en-Champagne|Châlons-sur-Marne-ban]] végezte, majd az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban folytatta.
=== Munkája a kormányban ===
1964-ben kijelölték a Védelmi Minisztérium Hadbiztonsági osztályának létrehozására és vezetésére, amelyet 1974-ig vezetett. Ben Ali tábornokot a Belügyminisztérium nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó részlegének parancsnokává nevezték ki 1977-ben, miután katonai attaséként képviselte hazáját [[Marokkó]]ban. Később [[Tunézia]] [[lengyelország]]i [[nagykövet]]e lett. Innen visszakerült a Belügyminisztériumhoz, ahol ezúttal minisztertanácsosi funkcióban munkálkodott. Sikeresen leszámolt politikai ellenfeleivel, akik veszélyt jelenthettek volna a fennálló hatalomra, tevékenységét a [[köztársasági elnök]] belügyminiszteri kinevezéssel ismerte el. Ezt a pozíciót miniszterelnöki kinevezéséig megtartotta.
Ben Alit 1987. október 1-jén választották miniszterelnökké és Burgiba elnöki posztjának örökösévé. Öt héttel később gyakorlatilag vértelen puccsot végrehajtva, az államelnököt hivatalos funkciói ellátására egészségügyi okokból, orvosi konzílium javaslatára ("''orvosi államcsíny''") alkalmatlannak minősíttette. Ben Ali 1987. november 7-én köztársasági elnök lett. Burgiba eltávolítása [[alkotmány]]<nowiki/>osnak minősült a tunéziai alkotmány 57. cikkelye alapján, ami az eljárást lehetővé teszi olyan esetekben, amikor az ország politikai patthelyzetbe kerül a véget nem érő elnök-utódlási vita és a gazdasági stagnálás miatt.
Ben Ali megőrizte elődje nyugatbarát külpolitikáját, Tunézia társadalma a legnyugatosabb maradt az arab országok között, és támogatta az [[1990-es évek]] óta egyre erősödő gazdaság növekedését. A fejlődés 2002-ben érte el mélypontját (1,9%-ot) az akkori különösen nagy szárazságnak köszönhetően, de a helyzet stabilizálódott: 2003 után a jobb körülmények az 5%-os növekedést is lehetővé tették. Ezzel szemben az utóbbi években egyre fokozódó probléma lett a továbbra is fennálló [[munkanélküliség]], amelyre vezetése nem volt képes megfelelő módon reagálni.
=== Elnöki tevékenysége ===
Komoly [[személyi kultusz]]t épített ki elnöksége során, amelyet árnyékként kísért a [[korrupció]] is: a fontos pozíciókba saját családtagjait, vagy más, vele közeli viszonyban álló személyeket ültetett. Noha az országban rendszeresen tartottak elnökválasztásokat, az eredmények manipuláltsága nem kizárható - Ben Ali mind az öt, hivatali ideje alatt lezajlott népszavazáson hatalmas fölénnyel győzött.
=== Bukása ===
{{fő|Jázminos forradalom}}
Az általánosan fokozódó elégedetlenség vezetett a bukásához [[2011]] elején: bár ígéretet tett az [[előrehozott választások]]ra, [[január 14.|január 14]]-én menekülni kényszerült az országból a [[Szaúd-Arábia|szaúd-arábiai]] [[Dzsidda|Dzsiddába]] szűkebb családjával együtt, miután feloszlatta a kormányt, és a hadsereg vezetői is megvonták tőle bizalmukat. [[Június 21.|Június 21]]-én feleségével együtt távollétükben a tunéziai bíróság 35 év szabadságvesztésre, és 13 milliárd forintnak megfelelő pénzbírságra ítélte.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/nagyvilag/20110620-harmincot-ev-szabadsagvesztesre-iteltek-a-volt-egyiptomi-allamfot.html|title=Harmincöt év szabadságvesztésre ítélték a volt tunéziai elnököt|work=Origo|date=June 20, 2011|access-date=July 30, 2021}}</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Politika}}
{{DEFAULTSORT:Benali Zínel-ábidín}}
[[Kategória:1936-ban született személyek]]
[[Kategória:2019-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Tunézia államfői]]
[[Kategória:Tunézia miniszterelnökei]]
[[Kategória:Lemondott államfők]]
[[Kategória:Belügyminiszterek]]
[[Kategória:Katonai attasék]]
[[Kategória:A francia Becsületrend kitüntetettjei]]