Zagrosz forrásának megtekintése

{{Hegy infobox
 | név = Zagrosz
 | kép = Kolunchin Zardkuh.JPG
 | képméret =
 | képaláírás = Zard Kuh
 | magasság =
 | hely = {{Irán}}, {{Irak}}
 | hegység =
 | relatív magasság =
 | legmagasabb pont = [[Zard Kuh]] (4548 m)
 | típus = gyűrődéses
 | terület =
 | kor =
 | utolsó kitörés =
 | első megmászás =
 | térkép =Iran-geographic_map.svg
 | szélességi fok = 33
 | szélességi ívperc =
 | szélességi ívmásodperc =
 | szélesség = É
 | hosszúsági fok = 50
 | hosszúsági ívperc =
 | hosszúsági ívmásodperc =
 | hosszúság = K
 | pozíciós térkép = Irán
}}
A '''Zagrosz''' vagy '''Zagrosz-hegység''' ([[Kurd nyelv|kurdul]] Çiyayên Zagros / {{arab írás|زنجیره‌ چیاکانی زاگروس}}, [[Perzsa nyelv|perzsául]] {{arab írás|رشته كوههاى زاگرس}}) [[Irán]] és [[Irak]] legnagyobb [[hegység]]e számos 3000 m-nél magasabb csúccsal. Mintegy 1500&nbsp;km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban Nyugat-[[Irán]]tól, illetve az észak-[[irak]]i Dél-[[Kurdisztán]]tól a [[Perzsa-öböl]] mentén az öböl déli partjaiig. A [[Hormuzi-szoros]]nál ér véget. Legmagasabb csúcsai a [[Zard Kuh]] (4548 m) és a [[Dena]] hegy (4359 m). A Zagrosz képezi a [[Közép-iráni-fennsík]] nyugati és déli határát.
A Zagroszt az emberi [[mezőgazdaság]] bölcsőjének tartják: termékeny völgyeit 10-12000 évvel ezelőtt már művelték. Egyes elméletek szerint a [[mezopotámia]]i öntözéses földművelésből élő civilizációkat is a Zagrosz lakói hozhatták létre, akiket az éghajlati változások kikényszerítettek a hegyek közül az alföldre.
Neve valószínűleg a [[zagarthiaiak|zagarthiai]] nevű [[ókor]]i nép nevéből származik.
== Fő részei ==
A legmagasabb hegyek a vonulat középső részén találhatók. A Zagrosz fő részei:
* Kurdisztáni-Zagrosz (vagy Északnyugat-Zagrosz)
* Középső-Zagrosz
* Déli-Zagrosz [http://www.freeweb.hu/geografus/azsia/Azsianevanyag.rtf]{{Halott link|url=http://www.freeweb.hu/geografus/azsia/Azsianevanyag.rtf |date=2018-11 }}
== Kialakulása, geológiája ==
[[Fájl:Earthquake Information for Pakistan.png|bélyegkép|balra|250px|Kőzetlemezek Irán térségében]]
[[Fájl:ZagrosMtns SaltDome ISS012-E-18774.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Zagroszi sókupola műholdképe]]
Az [[Eurázsiai-lemez|Eurázsiai-]] és az [[Arábiai-lemez|Arábiai-földkéreglemez]] összeütközése hozta létre a [[miocén]] korszakban, mintegy 18 millió évvel ezelőtt, amely felgyűrte a korábban itt felhalmozódott [[üledékes kőzet]]ek rétegeit. Az [[erózió (geológia)|erózió]] eltávolította a puhább üledéskes kőzeteket és csak a keményebb rétegek maradtak meg, mint a [[mészkő (kőzet)|mészkő]] és a [[dolomit]]. Az erózió formálta a Zagrosz lineáris gerincláncait. Az üledékfelhalmozás és a vidék tektonikai fejlődése elősegítette az olajkészletek felhalmozódását, a Zagrosz régiója így ma fontos része a [[Perzsa-öböl]] [[kőolaj]]termelésének.
A váltakozó nedves és száraz periódusok sófelhalmozódást okoztak, a kiemelkedő sórétegek felemelkedtek, sókupolákat és sógleccsereket létrehozva, amelyek jellemzőek a Zagroszra. A sókupolák – amelyek közt 1500 méter magasra tornyosuló is van – a kőolajkutatás számára is alapvetően fontosak, hiszen az alattuk fekvő, sórétegekkel elzárt kőzetrétegek gyakran rejtenek kőolajat. Irán nagy olajmezői a Középső-Zagrosz nyugati nyúlványainál helyezkednek el.
A hegyvonulatok földrajzi akadályt képeznek a valamikori [[Mezopotámia]] (a mai [[Irak]]) síkságai és az iráni fennsík között.
A Zagrosz egyik leglátványosabb része a [[Kárun]] és mellékfolyóinak felső folyása, ahol a víz sziklákon és köveken keresztül, meredek hegyfalak közt hatol át.
== Éghajlat ==
[[Fájl:Zagros 1992.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Zagrosz vonulatai az űrből, [[1992]] szeptemberében készült felvétel]]
A Zagroszban télen megszokott jelenség a hó, sőt vannak olyan csúcsai is, amelyeken nyáron is megmarad a hósapka. Az éves csapadékmennyiség a hegység számos területén meghaladja az 1000 millimétert. A nyugati oldalon lévő folyók közül néhányban egész évben van víz.
== Élővilága ==
[[Fájl:Himalayanblackbear.jpg|bélyegkép|balra| Örvös medve]]
A Zagrosz hagyományosan nagyon változatos állatvilággal rendelkezik, az itt élő fajok élőhelyeit azonban sok helyen veszélyeztetik a mezőgazdasági tevékenység, a legeltetés miatt lezajlott változások a növényzetben, mint amilyen az erdős sztyeppeövezet visszaszorulása, a tüskés bozótosok térnyerése.
A Zagrosz hagyományos állatai például a [[barna medve]] ''(Ursus arctos)'', az [[örvös medve]] ''(Ursus thibetanus)'', a különféle [[Aquila (állatnem)|sasok]] ''(Aquila spp.)'' és [[gyíkok]], a [[vadkecske]] ''(Capra aegagrus)'', a [[farkas]] ''(Canis lupus),'' a [[leopárd]] ''(Panthera pardus)'', a [[vadmacska]]félék. A régió délkeleti részében rendelkezik élőhelyekkel a [[Aranysakál|sakál]], a [[róka]], a [[mongúz]], a [[csíkos hiéna]].
A Zagrosz hegység valamikor az északabbra élő fajok terjedésének csatornája lehetett: a mediterrán térségben most is sok faj él, amelyeknek eredete a Zagrosz lehetett.
== Történelem ==
A Zagrosz nyúlványai közt a régészeti bizonyítékok szerint már 9000 évvel ezelőtt mezőgazdasági tevékenység folyt, a később [[Ansan (Perzsia)|Ansan]] és [[Szúsza]] néven ismert városokban. A Zagrosz egyik fontos régészeti lelőhelye [[Dzsarmo]], egy másik – ahol [[neandervölgyi]] ősembermaradványokat találtak – [[Sanidar]].
[[Hadzsi Firuz]] és [[Godin Tepe]] településeken bortárolás bizonyítékokra bukkantak a [[Kr. e. 5400]] és [[Kr. e. 3500]] közötti időszakból. Fennmaradtak tárolóedények, amelyeknek az aljában bormaradványokat találtak. A [[újkőkorszak]]i bor a maradványok alapján hasonló ízű lehetett, mint a mai görög [[retsina]] (mivel a tartósításhoz fagyantát használtak).[http://discovermagazine.com/1997/jan/chateauzagros978]
A korai ókorban a Zagroszt olyan „barbár” népek lakták, mint a [[kassúk]], a [[gutik]] vagy a [[Hurrik|hurri]] [[mitanni]]ak, akik visszatérően megtámadták és leigázták [[Mezopotámia]] [[sumer]] és [[Akkád Birodalom|akkád]] városait. A [[Méd Birodalom]] fővárosa, [[Ekbatana]], a Zagrosz keleti lejtőin helyezkedett el, a [[Perzsa Birodalom]] fővárosa, [[Perszepolisz]] pedig a Déli-Zagrosz egy magasan fekvő völgyében terült el. A Zagrosz nyugati részében volt az [[Asszír Birodalom]] fővárosa, Ninive (a mai [[Moszul]]) és az [[elám]]iták fontos városa, [[Szúza]].
== Gazdasága ==
A régió éghajlata kedvező feltételeket teremt a mezőgazdaság számára és ez a Zagroszban lakók fő jövedelmi forrása. Főképp a hegység északi részének termékeny völgyei sűrűn lakottak. A hegység középső részének hegyein még mindig a törzsi jellegű pásztorkodás a jellemző.
== Fontosabb városai ==
* Iránban:
**[[Iszfahán]]
** [[Siráz]]
** [[Borudzserd]]
** [[Dezful]]
** [[Malájer]]
** [[Behbahán]]
** [[Maszdzsed-Szoleimán]]
* Irakban:
** [[Szulejmánijja]]
[[Iszfahán]] és [[Siráz]] messze nagyobb a régió többi városánál, lakosságuk meghaladja az egymillió főt.
== Külső hivatkozások ==
Angol nyelven:
* [http://lexicorient.com/e.o/zagros.htm Encyclopaedia of the Orient] {{Wayback|url=http://lexicorient.com/e.o/zagros.htm |date=20070513170527 }}
* [http://www.worldwildlife.org/wildworld/profiles/terrestrial/pa/pa0446_full.html A Zagrosz erdős sztyeppje]
* [http://earthobservatory.nasa.gov/Newsroom/NewImages/images.php3?img_id=17245 Zagroszi sókupola műholdképe] {{Wayback|url=http://earthobservatory.nasa.gov/Newsroom/NewImages/images.php3?img_id=17245 |date=20080923003014 }}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|földrajz}}
[[Kategória:Irak hegyei, hegységei]]
[[Kategória:Irán hegyei, hegységei]]