Zakopa forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
|név                 = Zakopa
|helyi név           =
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|címer               =
|zászló              =
|embléma1            =
|embléma1aláírás     =
|embléma1méret       =
|embléma2            =
|embléma2aláírás     =
|embléma2méret       =
|mottó               =
|becenév             =
|megye               = Sziszek-Monoszló
|község              = Dvor
|rang                = falu
|kerületei           =
|alapítás éve        =
|alapítás éve forrás =
|polgármester        =
|jegyző              =
|irányítószám        = 44440
|körzethívószám      = (+385) 44
|testvértelepülései  =
|népsűrűség          =
|népsűrűség forrás   =
|tengerszint feletti magasság = 156
|terület             =
|szélességi fok      = 45
|szélességi ívperc   = 4
|szélességi ívmásodperc = 15
|hosszúsági fok      = 16
|hosszúsági ívperc   = 20
|hosszúsági ívmásodperc = 10
|szöveg pozíciója    = left
|weboldal            =
}}
'''Zakopa''' falu [[Horvátország]]ban, [[Sziszek-Monoszló megye|Sziszek-Monoszló megyében]]. Közigazgatásilag [[Dvor (Horvátország)|Dvorhoz]] tartozik.
== Fekvése ==
[[Sziszek]] városától légvonalban 46, közúton 69&nbsp;km-re délre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6&nbsp;km-re nyugatra a [[Banovina (tájegység)|Báni végvidék]] déli részén, a Žirovac-patak jobb partján fekszik.
== Története ==
Neve már [[1294]]-ben felbukkan a korabeli forrásokban ''"Zakop"'' alakban, amikor a térséggel együtt a Babonić család Vodice nevű birtokának része volt. A birtokot még [[Imre magyar király|Imre király]] adományozta a nemzetségnek, akik azt vásárlással és cserével tovább bővítették, így az a [[13. század]] második felére már a Žirovnica alsó folyása és a Zrinska gora közötti területre is kiterjedt. Helyzetük [[1335]]-ben változott meg drámaian, amikor [[Babonić István]] fegyvert fogott [[I. Károly magyar király|Károly Róbert király]] ellen és kegyvesztett lett, birtokait elveszítette. A birtokokat a család másik ága a Blagay család (nevét a Sana menti Blagaj váráról kapta) vette át, akik még újabbakat is szereztek mellé. A [[15. század]] második felében török seregek hatoltak be a Báni végvidékre nagy pusztítást végezve a Kulpa és az Una közötti térségben. [[1463]]-ban török uralom alá került a szomszédos Bosznia. A térség [[1556]]-tól lényegében a [[17. század]] végéig török uralom alá került.
Betelepülésének előzményeként az [[1683]] és [[1699]] között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből  pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Zakopa benépesülése is a [[17. század]]ban kezdődött, majd több hullámban a [[18. század]]ban is folytatódott. [[1696]]-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után [[1704]]-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely [[katonai határőrvidék]] része lett. [[1745]]-ben megalakult a [[Petrinya]] központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.
[[1881]]-ben megszűnt a katonai közigazgatás és [[Zágráb vármegye]] Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 268, 1910-ben 344 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később [[Jugoszlávia]] része lett. A [[második világháború]] idején a [[Független Horvát Állam]] része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. Az elesett hősök és a megtorlások áldozatainak emlékművét 1959-ben avatták fel. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a [[Krajinai Szerb Köztársaság]]hoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a [[Vihar hadművelet]]tel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 70 lakosa volt.
== Népesség ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 268 || 246 || 279 || 309 || 312 || 344 || 303 || 310 || 257 || 279 || 274 || 243 || 189 || 183 || 58 || 70
|-
|}
== Nevezetességei ==
*A II. világháborúban elesett hősök és a fasizmus áldozatainak emlékművét 1959-ben avatták fel. Ma elhanyagolt állapotban van.
*A Žirovac-patakon átívelő fahíd a II. világháború után épült.
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://www.dvor.hr/ Dvor község hivatalos oldala] {{hr}}
*[http://www.dvor.hr/dokumenti-objave/35-prostorni-plan-tekstualni-dio/file.html  Dvor község rendezési terve] {{Wayback|url=http://www.dvor.hr/dokumenti-objave/35-prostorni-plan-tekstualni-dio/file.html |date=20170803015817 }} {{hr}}
*[https://web.archive.org/web/20170913213426/http://eparhija-gornjokarlovacka.hr/Glinsko-L.htm A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja] {{sr}}
*[http://hrcak.srce.hr/file/106094 Petar Šimunović:Imena naselja u Banijskoj općini Dvor na Uni] {{hr}}
{{Sziszek-Monoszló megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Sziszek-Monoszló megye települései]]