Zalari forrásának megtekintése

{{ Orosz település infobox
|név                 =Zalari
|helyi név           =Залари
|kép                 =
|képméret            =
|képaláírás          =
|föderációs alany =Irkutszki terület
|járás               =Zalari
|rang                =
|polgármester      =
|autókód             =
|weboldal            =
}}
'''Zalari''' ({{oroszul|Залари}}) városi jellegű település Kelet-Szibériában, [[Oroszország]] [[Irkutszki terület]]én, a [[Zalari járás]] székhelye.
Lakossága: {{szám|9600}} fő (a 2010. évi népszámláláskor).<ref>{{cite web | url =http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf | title =A 2010. évi népszámlálás adatai | publisher =Oroszország statisztikai hivatala | accessdate =2015-11-05 | archiveurl =https://www.webcitation.org/6GpcVf6ln?url=http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf# | archivedate =2013-05-23 }}</ref>
== Fekvése ==
Az Irkutszki terület déli részén, [[Irkutszk]] területi székhelytől autóúton kb. 200 km-re északnyugatra, az azonos nevű folyó partján helyezkedik el. Vasútállomás a [[transzszibériai vasútvonal]] [[Tajset]]–Irkutszk közötti szakaszán.
A település mellett vezet az északnyugat–délkelet irányú M-53 jelű „Bajkál” főút. Országút köti össze északkelet felé az [[Angara]] partjával és a folyón át (híd nincs) a [[Léna (folyó)|Léna]] parti kikötővel, [[Zsigalovo|Zsigalovóval]] is.
== Története ==
A falu valószínűleg a 18. század elején keletkezett. Írott forrás először 1734-ben tesz róla említést, amikor fatemploma leégett. Az újabb fatemplom 1745-ben készült el, majd a helyén kőből épített templomot 1834-ben szentelték fel. A szovjet korszakban, 1936-ban bezárták és lebontották.
A település a Szibériát átszelő központi útvonal mentén feküdt. A 19–20. század fordulóján ugyanezen a nyomvonalon épült a szibériai vasútvonal és annak részeként Zalari vasútállomása 1897-ben. A falu lakói az utazók, később pedig a vasút kiszolgálása mellett földműveléssel, állattartással foglalkoztak. A szovjet korszakban kisebb gyára, néhány faipari és élelmiszeripari vállalata is alakult.
A településtől kb. 25 km-re északnyugatra, Tirety mellett található Szibéria legnagyobb [[Ssóbánya (üzem)|kősóbányája]]. A járás gazdasági, pénzügyi helyzetét alapvetően meghatározó bánya 2010 óta magánkézben van.<ref>{{cite web |url =http://irkipedia.ru/zalarinskiy_rayon#new-simple-table-of-contents-7 |title =Zalarinszkij rajon / Ekonomika |accessdate =2015-04-12 |publisher =Irkipedia.ru |language =orosz }}{{Halott link|url=http://irkipedia.ru/zalarinskiy_rayon |date=2018-11 }}</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{cite book |title=Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija| url =http://dic.academic.ru/dic.nsf/bse/87883| edition=3. kiadás | year=1970–1977 | publisher= |location =Moszkva | language =orosz}}
*{{cite web|url=http://irkipedia.ru/content/zalari |title =Zalari |accessdate =2015-04-12 | publisher =Irkipedia.ru| language =orosz}}
[[Kategória:Az Irkutszki terület települései]]