Zaprešić forrásának megtekintése

{{Horvát település infobox
 | név = Zaprešić
 | helyi név =
 | kép                 = Zaprešić centar.jpg
 | képméret            =
 | képaláírás          = Zaprešić városközpontja
 | címer               = Grb Zaprešića.png
 | zászló              = Zastava zaprešića.PNG
 | megye = Zágráb
 | község = Zaprešić
 | rang = város
 | alapítás éve        =
 | alapítás éve forrás =
 | polgármester = Željko Turk
 | irányítószám = 10290
 | körzethívószám = (+385) 01
 | testvértelepülései  =
 | népsűrűség          = 1032,38
 | népsűrűség forrás   =
 | tengerszint feletti magasság =
 | terület = 18,96
 | szélességi fok = 45
 | szélességi ívperc = 47
 | szélességi ívmásodperc = 20
 | hosszúsági fok = 15
 | hosszúsági ívperc = 45
 | hosszúsági ívmásodperc = 40
 | szöveg pozíciója    =
 | weboldal =
}}
'''Zaprešić''' [[város]] és [[község]] [[Horvátország]]ban, [[Zágráb megye|Zágráb megyében]]. Közigazgatásilag [[Hruševec Kupljenski]], [[Ivanec Bistranski]], [[Jablanovec]], [[Kupljenovo]], [[Lužnica]], [[Merenje]], [[Pojatno]] és [[Šibice]] települések tartoznak hozzá.
== Fekvése ==
[[Zágráb]] központjától 21&nbsp;km-re nyugatra, községközpontjától 1&nbsp;km-re délnyugatra a [[Medvednica]]-hegység nyugati lábánál fekszik.
== Története ==
Zaprešić története a 11. század végén kezdődik. [[1094]] körül [[I. László magyar király|Szent László király]] Acsa nevű hívének az újonnan alapított zágrábi püspökség védelmére a Medvednica-hegység keleti és nyugati oldalát magában foglaló birtokot adományozott. Ebből a birtokból, mely Szávától egészen a Szutla folyóig terjedt fejlődött ki a szomszédvár-stubicai uradalom, amely a megye második legnagyobb világi birtoka lett. Kedvező fekvésének köszönhetően itt már korán kialakult a település, melynek első írásos említése [[1334]]-ben a zágrábi káptalan statútumában történt. Ekkora már akkora falu volt, hogy már állt Szent Péter tiszteletére szentelt plébániatemploma. A 15. és 16. században az uradalom birtokosai a török elől menekülő horvátokat telepítettek ide. Közülük sokan az Una mentéről és Lika megyéből érkeztek és máig megőrizték ottani nyelvjárásukat. Velük érkeztek azok a ferences szerzetesek, akiknek Szomszédvár ura 1517 és 1527 között felépítette a marija goricai kolostort. [[1573]]-ban az itteni jobbágyok is részt vettek a Grubec Máté vezette horvát parasztfelkelésben. Az uradalom 1575-ben kezdett feldarabolódni, amikor a Henningek öt részre osztották fel, melyet birtokosai ezután gyakran változtak. A 17. és 18. században kisnemesek birtokai voltak, akik felépítették nemesi kúriáikat. Közülük több a 20. századra is fennmaradt. Fejlődősén nagyot lendített az első horvátországi vasútvonal kiépülése, mely itt haladt keresztül.
A településnek [[1857]]-ben 791, [[1910]]-ben 1490 lakosa volt. Trianon előtt [[Zágráb vármegye]] Zágrábi járásához tartozott. [[2011]]-ben a községnek 25226, a városnak magának 19574 lakosa volt.
== Lakosság ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 791 || 790 || 988 || 1241 || 1394 || 1490 || 1803 || 1889 || 2294 || 2537 || 3311 || 4992 || 8201 || 15678 || 17538 || 19574
|-
|}
== Nevezetességei ==
* Novi Dvori kastélyát<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-2072 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2072.]</ref> [[1611]]-ben a Zrínyiek építették. Későbbi tulajdonosai a Csikulin, a Sermage, a Festetich és Erdődy családok voltak. 1851-ben [[Josip Jelačić]] vásárolta meg Erdődy Sándor gróftól és átalakíttatta. 1863-ban testvére Đure Jelačić tulajdona lett, majd tőle lánya Anke Jelačić örökölte, aki halála után 1934-ben Matica Hrvatska szervezetre hagyta. 1941 és 1945 között a horvát nemzetvezető [[Ante Pavelić (1889–1959)|Ante Pavelić]] rezidenciája volt benne. 1945 és 1956 között mezőgazdasági – háztartási iskola működött benne, majd 1970-ig mezőgazdasági iskola és gyermekotthon volt. Azóta az épületegyüttesben többek között raktárak, kiállítóterem, múzeum, szálló, kápolna működik és itt található a Jelačićok családi sírboltja is. 2004-óta itt van a Jelačić bán golf klub központja és gyakorlópályája.
* [[Péter apostol|Szent Péter]] tiszteletére szentelt plébániatemploma<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-5884 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5884.]</ref> [[1869]]-ben épült neogótikus stílusban egy korábbi fakápolna helyén. A templom a Zágráb-Zaprešić főút közelében, a település keleti szélén található. Egyhajós épület, téglalap alaprajzú hajóval, és sokszög záródású apszissal, valamint a főhomlokzat feletti toronnyal. A homlokzat külső kialakításában, valamint a hajó és a szentély boltíves kialakításában a neogótikus stílusjegyek dominálnak. A hajó és a szentély egyedülálló belseje boltozatos, az oldalfalakon elhelyezett lépcsős profilú kőkonzolokon nyugvó keresztboltozata van.
* [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] tiszteletére szentelt új templomát és pasztorális központját [[1993]]-ban építették.
* [[Páduai Szent Antal]] tiszteletére szentelt kápolnája [[1933]]-ban épült.
* A Novi Dvori kastélyában működő [[József (Jézus nevelőapja)|Szent József]] kápolnát [[1855]]-ben Josip Jelačić bán építtette a saját birtokán. Itt található a bán sírja is.
* A [[Matija Skurjeni]] galéria a neves naiv festőművész alkotásaival 1987. július 15-én nyitotta meg kapuit.
* Védett épület a Lončar utca 14. szám alatti, 1900-ban épült földszintes fa lakóház.<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-2303 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2303.]</ref> Belül két hálószoba, egy előszoba és egy konyha található, amelyben egy régi tégla tűzhely maradt fenn. A hátsó, udvari oldalra egy a mezőgazdasági termékek tárolására szolgáló tárolóhely épült. A nyugati homlokzat főbejáratának ajtófélfáján az építés éve és Stefan Vincek neve szerepel. A nyeregtetős épület falazott kéménye különösen dekoratív.
== Sport ==
A város labdarúgóklubja az [[NK Inter-Zaprešić|NK Inter Zaprešić]] a horvát élvonalban játszik.
== Képgaléria ==
<gallery>
Kép: Novi dvori Zaprešić (obnova).jpg|Novi Dvori kastélya felújítás alatt
Kép: Zapresic 5.JPG|Az új Keresztelő Szent János templom még építés alatt
Kép: Muzej Skurjeni Zaprešić.jpg|A Skurjeni-galéria épülete
Kép: Obrtnički dom Zaprešić.jpg|A kézművesek háza
Kép: Kapela sv. Josipa Novi dvori.jpg|A Szent József kápolna
Kép: Gruft_der_Familie_Jelacic.JPG|A Jelašić család sírboltja
Kép: Zapresic 2.jpg|A belváros részlete
Kép: Zapresic 3.JPG|A városi könyvtár épülete
Kép: Stadion NK Inter Zaprešić.jpg|Az Inter Zaprešić stadionja
Kép: Baltazar Adam Krcelic academy1.jpg|A 2001-ben alapított [[Baltazar Adam Krčelić|Adam Baltazar Krčelić]] akadémia épülete
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [http://www.zapresic.hr/emu/index.php Hivatalos oldal] {{Wayback|url=http://www.zapresic.hr/emu/index.php |date=20120414231938 }}
* [http://www.zapresic-online.biz/ Zaprešić információs portálja] {{Wayback|url=http://www.zapresic-online.biz/ |date=20120226161725 }}
* [http://grad-zapresic.com/ A város weboldala]
* [https://web.archive.org/web/20080123224917/http://www.tzzz.hr/zapresic/ A város turisztikai egyesületének honlapja]
* [http://www.sutla-zumberak.hr/hr/klaster/clanovi/muzej-matije-skurjeni,2485.html A Zsumberki-hegység és a Szutlamente turisztikai honlapja]
* [http://www.sv-petar-zapresic.hr/ A plébánia honlapja]
* [http://www.muzej-matija-skurjeni.hr/# A Matija Skurjeni múzeum honlapja]
{{Zágráb megye}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:Horvátország városai]]
[[Kategória:Zágráb megye települései]]