Zilah forrásának megtekintése

{{Román település infobox
 | román név= Zalău
 | magyar név= Zilah
 | német név = Zillenmarkt
 | weboldal= www.zalausj.ro
 | kép= Zilah_szobor.jpg
 | képaláírás= Wesselényi-szobor
 | címer=ROU_SJ_Zalau_CoA.png
 | történelmi régió= Partium
 | fejlesztési régió= Északnyugat-romániai fejlesztési régió
 | megye= Szilágy
 | rang= [[municípium (Románia)|municípium]]
 | beosztott falvak= [[Felsőnyárló]]
 | polgármester= Ionel Ciunt
| népesség forrás= {{Vargaarpad}}
 | népsűrűség = 695
 | község népesség= 56 202
 | község népesség éve= 2011
 | község népesség forrás= {{RO népszámlálás 2011 végleges}}
 | magyar lakosság= 11 014
 | terület= 90,09
 | szélességi fok= 47
 | szélességi ívperc= 11
 | szélességi ívmásodperc= 28
 | hosszúsági fok= 23
 | hosszúsági ívperc= 3
 | hosszúsági ívmásodperc= 26
}}
'''Zilah''' (e. {{IPA|['zilax]}} vagy {{IPA|['zilaj]}}, [[román nyelv|románul]] ''Zalău'' [népnyelven és a XX. század közepéig hivatalosan: ''Zălau],'' [[német nyelv|németül]] ''Zillenmarkt,'' korábban ''Waltenberg'') [[Municípium (Románia)|megyei jogú város]] [[Románia|Romániában]] [[Szilágy megye|Szilágy megyében]]. A város Szilágy megye mai székhelye, 1972 óta municípium.
== Fekvése ==
[[Kolozsvár]]tól 86&nbsp;km-re északnyugatra a [[Zilah-patak]] két partján fekszik. A [[20. század]]ban Vártelek (Ortelec) falut csatolták hozzá, ma [[Felsőnyárló]] (Stâna) is hozzá tartozik.
== Nevének eredete ==
A Zilah név eredetére többféle magyarázat is van. Az egyik szerint török eredetű, fegyvert jelent. Voltaképp azt az övet jelenti, a melybe fegyverét dugja az ember: ''Silah'' és ''silaj'' (ejtsd: szilah, szilaj). Lehetséges, hogy avar telep lehetett, bár az [[Avarok|avar nép nyelvéről]] nem állapítható meg biztosan, hogy török volt-e. Felmerül a szláv eredet lehetősége is, Dr. [[Asbóth Oszkár (nyelvész)|Asbóth Oszkár]] is ezt a változatot támogatja. "Dr. [[Pethő Sándor]] a [[Szilágy (folyóirat)|Szilágy]] 1900. évi 15. számában följegyez néhány szót Zilah nevéről. A herczegovinai [[Focsa]] községtől délnyugotra, talán már a [[montenegró]]i határban, félkör alakú hegy van, melyet Zilajnak neveznek. Zilaj, szerinte, délszláv nyelven jelent övet. [[Ázsia]] keleti szélén szintén van Zilah nevű helység."<ref>Petri Mór: Szilágy vármegye monográphiája II. kötet III. rész 1. fejezet [http://vmek.oszk.hu/04700/04750/html/149.html]</ref>
Anonymus krónikájában ''Zyolc'' és ''Ziloc'' néven szerepel, 1220-ban a [[Váradi regestrum]]ban ''villa Ziloc.'' 1246-ban ''curtis pontificalis Zijlac,'' 1281-ben és 1318-ban ''Zylah,'' 1344-ben ''Zylach,'' 1473-ban ''oppidum Zylah,'' 1750-ben ''Zilach,'' 1601-ben ''Zila,'' népies alakja ''Zilaj,'' és később honosodik meg a ma is használt Zilah név.<ref>{{Cite web |url=http://zilah.net/ |title=Archivált másolat |accessdate=2019-05-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190112204236/http://www.zilah.net/ |archivedate=2019-01-12 }}</ref>
== Története ==
A város területe már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa.
A települést [[1150]]-ben ''Zyloc'' néven említik először. Valószínűleg ugyanazon időben érkezhettek ide is a német (szász) vendégtelepesek, mint Besztercére, vagyis [[1170]] körül. Hogy királynéi hatáskörben volt a telepítés, arra visszakövetkeztethetünk abból, hogy később [[III. Béla magyar király]] első felesége, Anna királyné a zilahi vám éves jövedelmének ötödrészét adományozta meszesi Szent Margit-kolostornak (s mindezen információ szintén királynéi oklevélből maradt ránk 1281-ből).<ref>Zsoldos Attila: Az Árpádok és asszonyaik. A királynéi intézmény az Árpádok korában. Budapest, 2005, 33-34. o.</ref> Vagyis a királynék rendelkeztek felette. A németek ajkán a magyar "szilok" "szilah"-há lágyult. A városnak [[13. század]]i többször átépített [[Kálvinizmus|református]] temploma van, mely mai formáját az [[1907]]-es felújítással nyerte el.
1876-ig [[Közép-Szolnok vármegye]] központja, 1876-tól [[Közép-Szolnok vármegye]] és [[Kraszna vármegye]] egyesítése által létrejött [[Szilágy vármegye]] és [[Zilahi járás]]ának székhelye a [[trianoni békeszerződés]]ig.
1919 februárjában a [[Székely Hadosztály]] egységei visszafoglalták, de nem sokáig maradt magyar kézen.<ref>[[Ablonczy Balázs]] 2022: Száz év múlva lejár? Budapest, 105-106.</ref> [[1940]]-ben a magyar bevonuláskor a román ellenállásnak román adatok szerint 21 román halálos áldozata volt.
[[Fájl:Zilahi Vigadó.png|thumb|260px|Az 1895 és 1899 között épült és 2014-ben felújított Vigadó (ma Transilvania központ)]]
[[Fájl:Zilah 1940. szeptember 8.jpg|thumb|260px|A magyar csapatok ünnepélyes fogadása 1940. szeptember 8-án]]
== Népessége ==
Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó és beolvadt településekkel együtt:
{| class="sortable toccolours" style="margin: 0 1em 0 1em; width:490px"
|-
!Év
! align="center" | '''Összesen'''
! align="center" | [[Románok|Román]]
! align="center" | [[Magyarok|Magyar]]
! align="center" | [[Romák|Roma (cigány)]]
! align="center" | Egyéb /<br/>nem nyilatkozott
|-
|'''1910'''
| align="center" |'''10 184'''
| align="center" | 2 585
| align="center" | 7 540
| align="center" |
| align="center" | 59
|-
|
| align="center" | 100%
| align="center" | 25,38%
| align="center" | 74,03%
| align="center" |
| align="center" | 0,57%
|-
|'''1930'''
| align="center" |'''10 688'''
| align="center" | 4 364
| align="center" | 5 624
| align="center" | 140
| align="center" | 560
|-
|
| align="center" | 100%
| align="center" | 40,84%
| align="center" | 52,61%
| align="center" | 1,30%
| align="center" | 5,23%
|-
|'''1956'''
| align="center" |'''13 378'''
| align="center" | 6 468
| align="center" | 6 756
| align="center" | 15
| align="center" | 144
|-
|
| align="center" | 100%
| align="center" | 48,34%
| align="center" | 50,50%
| align="center" | 0,11%
| align="center" | 1,07%
|-
|'''1977'''
| align="center" |'''31 923'''
| align="center" | 22 076
| align="center" | 9 665
| align="center" | 83
| align="center" | 99
|-
|
| align="center" | 100%
| align="center" | 69,15%
| align="center" | 30,27%
| align="center" | 0,26%
| align="center" | 0,31%
|-
|'''1992'''
| align="center" |'''68 404'''
| align="center" | 53 974
| align="center" | 13 637
| align="center" | 629
| align="center" | 164
|-
|
| align="center" | 100%
| align="center" | 78,90%
| align="center" | 19,93%
| align="center" | 0,91%
| align="center" | 0,23%
|-
|'''2002'''
| align="center" |'''62 927'''
| align="center" | 50 902
| align="center" | 11 016
| align="center" | 858
| align="center" | 151
|-
|
| align="center" | 100%
| align="center" | 80,89%
| align="center" | 17,50%
| align="center" | 1,36%
| align="center" | 0,23%
|-
|'''2011'''
| align="center" |'''56 202'''
| align="center" | 42 967
| align="center" | 8 662
| align="center" | 794
| align="center" | 3 779
|-
|
| align="center" | 100%
| align="center" | 76,5%
| align="center" | 15,4%
| align="center" | 1,4%
| align="center" | 6,7%
|}
== Látnivalók ==
* Református temploma 13. századi eredetű.
* Báró [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]], az árvízi hajós [[Wesselényi-emlékmű (Zilah)|emlékműve]] – [[Fadrusz János]] alkotása – a főtér végében áll, földosztás közben ábrázolja a nagy reformkori politikust.
* Bíró Lajos [[mátészalka]]i szobrászművész interaktív Ady-szobra a Wesselényi-szobor közelében<ref>''Krónika'', 2020. január 25. [https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/zilahon-is-leulhetunk-ady-endre-melle-n-kozteri-szobrot-kap-a-varos-hires-diakja Online hozzáférés]</ref><ref>''Magyar Nemzet'', 2020. január 25.[https://magyarnemzet.hu/kulfold/zilahon-felavattak-ady-endre-egesz-alakos-szobrat-7712234/ Online hozzáférés]</ref>
* A várostól 1,5&nbsp;km-re 450 m magasan római út és [[2. század]]i őrtorony maradványai láthatók.
* A városi múzeumban kiállítás látható az itt talált római emlékekből.
* Zilahi Elméleti Líceum [[Wesselényi-kollégium]] – "Colegiul Național Silvania" – [[Ady Endre]] egykori iskolája.
* [[Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum]]
== Ismert emberek ==
* Itt született 1807-ben [[Beretzky György]] jogász, alispán.
* Itt, a Wesselényi-kollégiumban volt diák 1892–1896 között [[Ady Endre]] költő.
*[[Márton Gyula]] (1916 Nagymon – 1976 Kolozsvár) a kolozsvári [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem]] neves nyelvész professzora és tanszékvezetője itt végezte középfokú tanulmányait és itt érettségizett 1936-ban.
* Itt született [[1892]]-ben [[Győri Illés István]] író, költő, újságíró, szerkesztő.
* Itt született [[Lábass Juci]] színésznő (született: Zilah, 1896. július 22.– meghalt: Budapest, 1932. augusztus 24.)
* Itt született [[1903]]-ban [[Daróczi Lajos (író)|Daróczi Lajos]] író, újságíró.
* Itt született [[1903]]-ban és itt hunyt el [[1946]]-ban [[Mindszenti Nagy Ottó]] református lelkész, egyházi író és magyar nyelvtörténész.
* Itt született [[1910]]-ben [[Koós Kovács István]] író, költő, újságíró, szerkesztő.
*Itt született 1912-ben Diószegi Lajos kántortanító, általános iskolai magyar–történelem szakos tanár, művelődésiház-igazgató.
* Itt született [[1921]]-ben [[Kövendi Sándor]] kémiai szakíró, gyógyszerkutató.
* Itt született [[1924]]-ben [[Seres Zsófia]] magyar irodalomtörténész, szerkesztő.
* Itt született [[1927]]-ben [[Győri Magda (tankönyvszerkesztő)|Győri Magda]] tankönyvszerkesztő és pedagógiai szakíró.
* Itt született, élt és alkotott [[Wagner Ernő]] ([[1935]]-[[1996]]) levéltáros, történész.
* Itt született [[1943]]-ban [[Márton Ferenc (költő)|Márton Ferenc]] építészmérnök, újságíró, költő.
* Itt született [[1944]]-ben [[Wéber Cecília]] pszichológus, lélektani és szociológiai szakíró.
* Itt született [[1952]]-ben [[Simonfi József]] költő.
* Itt született [[1955]]-ben [[Virág Magdolna]] magyar néprajzkutató, néprajzi szakíró.
* Itt született [[1973]]-ban [[Urházy Gábor László]] magyar színész.
* Itt működött [[1862]]–[[1897]] között [[Szikszai Lajos]] országgyűlési képviselő, alispán, királyi tanácsos, Zilah és [[Szilágy vármegye]] politikai, gazdasági és kulturális életének jeles személyisége.
* Itt működött [[1888]]-[[1919]] között, mint árvaszéki tisztviselő [[Balázs Árpád (dalköltő)|Balázs Árpád]] zeneszerző (sz.: 1874. november 16. [[Kolozsvár]], – elhunyt: 1941. március 23. [[Budapest]]), dalköltő, a magyar nóta koronázatlan királya, legszebb dalai, nótái a városhoz kötik. Legismertebb a sok zilahi dala közül a „Gyere velem akáclombos falumba” című itt született 1902-ben.
*Itt hunyt el [[1895]]-ben [[Keményffy József]] magyar és amerikai szabadságharcos katona.
== Testvérvárosok ==
* {{zászló|Magyarország}} [[Gyula (Magyarország)|Gyula]], [[Magyarország]]
* {{zászló|Norvégia}} [[Haegebostadt]], [[Norvégia]]
* {{zászló|Olaszország}} [[Imola (Olaszország)|Imola]], [[Olaszország]]
* {{zászló|Norvégia}} [[Kvinesdal]], [[Norvégia]]
* {{zászló|Románia}} [[Nagybánya]], [[Románia]]
* {{zászló|Magyarország}} [[Szentendre]], [[Magyarország]]
== Képgaléria ==
<gallery class="center">
Kép:Reformed Church, 2006 Zilah 009.jpg|A református templom
Kép:Romcat zalau.jpg|A római katolikus templom
Kép:Zilah 018.jpg|A városháza
Kép:Colegiul Naţional "Silvania" Zalău.jpg|Az egykori Református Kollégium (ma Silvania Főgimnázium) épülete
Kép:Casa de Cultură, Zalău.jpg|A főtér
Kép:Zilah 025.jpg|Az ortodox székesegyház
Kép:Barnutiu 2.jpg|Simion Bărnuțiu mellszobra a róla elnevezett líceum előtt
</gallery>
== Jegyzetek ==
<references />
== Bibliográfia ==
* János Kovács Kuruc, Zilah vallási életéről, In: Limes, 2000, 3, nr. 1-2, p.&nbsp;138-143.
* Éva Lakóné Hegyi; Wagner, Ernő. A zilahi kalandosok, In: EM, 2001, 63, nr. 1-2, p.&nbsp;30-41.
* Petri Mór, Szilágy vármegye monographiája (I-VI, Budapest, 1901-1904).
* Florin Mirghesiu, Modernitatea Zalăului. In: AMPZ, 2001, 2, nr. 4, p.&nbsp;11-19.
* Moroti, Elisabeta. Scurtă privire istorică asupra dezvoltării economice a orașului Zalău, In: AMPZ, 2001, 2, nr. 4, p.&nbsp;36-39.
* Municipiul Zalău. Prezentare. In: AMPZ, 2002, 3, nr. 7-8, p.&nbsp;154-161.
* Elena Muscă, Meșteșugari zălăuani și locul lor în structurile administrației publice locale, In: AMP, 2003, 25, p.&nbsp;325-332.
* L. Nicoară; Pușcaș, Angelica. Rolul municipiului Zalău în zona de contact dintre depresiunea Transilvaniei și Dealurile de Vest, In: Studia geogr., 1999, 44, nr. 1, p.&nbsp;99-112.
forrás: https://web.archive.org/web/20190112204236/http://www.zilah.net/ , Zilahi közösségi oldal!
== További információk ==
* https://web.archive.org/web/20090117041059/http://www.salaj.insse.ro/main.php
* {{en}} https://web.archive.org/web/20131116075450/http://www.insse.ro/cms/files/pdf/ro/cap2.pdf {{pdf}}
* [http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=214/ A zilahi Vigadó („Transilvania”) leírása a Romániai magyar lexikonban]
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Zilah magyar irodalmi és művelődési élete]]
{{Szilágy megye települései}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Erdély|-|Földrajz}}
[[Kategória:Magyarország elcsatolt megyeszékhelyei]]
[[Kategória:Románia városai]]
[[Kategória:Szilágy megye települései]]
[[Kategória:Zilah| ]]