Zsurlók forrásának megtekintése

{{Taxobox
| name = Zsurlók
| fossil_range = [[devon (időszak)|devon]]–[[holocén]]
| image = Equisetum telmateia, Ormskirk, Lancashire 1.jpg
| image_caption = Az [[óriás zsurló]] ''(Equisetum telmateia)''
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| divisio = [[Harasztok]] ''(Pteridophyta)''
| classis = '''''Equisetopsida'''''
| classis_authority = [[Carl Adolph Agardh|C.Agardh]], 1825
| synonyms =
* ''Arthrophyta''
* ''Equisetophyta''
* ''Sphenophyta''
| subdivision_ranks = [[Rend (rendszertan)|Rendek]]
| subdivision =
* [[Őszsurlók]] ''(Hyeniales)'' – kihalt
* [[Éklevelű őszsurlók]] ''(Sphenophyllales)'' – kihalt
* [[Zsurlófák]] ''(Calamitales)'' – kihalt
* [[Valódi zsurlók]] ''(Equisetales)''
| range_map =
| range_map_caption = Elterjedési területük
| wikispecies = Equisetopsida
| wikicommonscat = Equisetopsida
}}
A '''zsurlók''' ''(Equisetopsida)'' a [[harasztok]] [[törzs (rendszertan)|törzsének]] egy [[osztály (rendszertan)|osztálya]]. Egyetlen ma élő [[rend (rendszertan)|rend]], a [[valódi zsurlók]] ''(Equisetales)'', azon belül egyetlen ma élő [[család (rendszertan)|család]], a  [[zsurlófélék]] ''(Equisetaceae)'' és egyetlen, mintegy 20 fajt számláló [[nemzetség (rendszertan)|nemzetség]], az ''[[Equisetum]]'' tartozik ide.
Magyar elnevezésük egykori felhasználásukkal függ össze, a [[sejtfal]]ak magas [[kova]]anyag-tartalmától érdes szárakat súrolásra, fémek finom csiszolására használták.{{forrás}} [[Magyarország]]on az ''Equisetum'' nemzetségnek 8 faja él.
== Evolúciójuk ==
Legkorábbi előfordulásuk a [[Devon (időszak)|devon]] időszakra tehető, fejlődésük csúcspontját úgy változatosságban, mint elterjedtségben a [[karbon]]ban érték el, amikor [[Fa (botanika)|fatermet]]ű képviselőik [[erdő]]ket alkottak. A három kihalt rendet csak [[fosszília|fosszilis]] maradványok alapján ismerjük. Egyes szerzők az őszsurlók egy részét ''Pseudoborniales'' néven külön rendnek tekintik. Bizonyos rendszerezések a [[zsurlófák]]at nem tekintik önálló rendnek, hanem a valódi zsurlók rendjébe sorolják őket.
== Jellemzőik ==
=== A vegetatív szervek ===
Villás elágazás csak az egyes primitív kihalt alakoknál figyelhető meg. A zsurlók nagy része monopodális hajtásrendszerű. A [[hajtás]]tengely szerkezete rendenként változó, de mindig egy erőteljes, kúszó, földalatti rizómából ered. A legfejlettebb alakoknál ''(Calamites)'' már másodlagos vastagodású, fejlett héjkérgű törzs van. A primitívebb alakoknál kevésbé differenciálódott protosztéle van. A szár hosszában feltűnően barázdás, ill. bordás. Ez szoros kapcsolatban van az örvös elágazásrendszerrel, mely alapvetően meghatározza a zsurlók külső alakját, kinézetét. A szárcsomókon fejlődő oldalágak örvei között hosszúra nyúlt internódiumok vannak, így a szár mintegy ízelt (innen a csoport régi neve: ''Articulatae''). Kétféle levéltípusuk van: a mikrofillum (ez nem homológ a [[korpafüvek]] mikrofillumával, azaz konvergens sajátosságról van szó) és a makrofillum. Az élő alakoknál csak az előbbi van meg, az utóbbit csak a kihalt [[éklevelű őszsurlók]]nál ''(Sphenophyllales)'' találjuk meg.
=== Szaporodásuk ===
Nincsenek tipikus [[sporofillum]]ok, hanem erősen módosult sporangiumtartók ''(sporangiophorum)'', melyek együtt sprórtermő füzért alkotnak a hajtáscsúcsokon. A kihalt alakoknál a sporangiofórumok között kisebb-nagyobb murvalevelek ''(bractea)'' voltak, és ezek hónaljában fejlődtek a sporangiumtartók. Ez a mai zsurlóknál már hiányzik. A ma élő zsurlók izospórásak, a hím és női ivarszerv is ugyanazon az előtelepen fejlődik, de időben elkülönülnek egymástól (ezért régebben homoiospórásoknak hitték őket). A kihaltak között heterospórásak is voltak (például [[zsurlófák]]). Ezek a karbon korban olyan fejlettséget értek el, hogy magot termő alakjaik is voltak ''(Calamospermae, Calamocarpon)'', bár ezek fejletlenebbeknek tekinthetők, mint a [[pikkelyfák]] magvai. A [[spóra]] külső fala 4 szalagszerű repítőképletre szakad szét. Ilyet a harasztoknál sehol sem találunk, és valószínűleg csak az Equisetales rendre jellemző. A kihaltakról nem tudjuk, viseltek-e ilyet.
== Kárpát-medencei fajok ==
* [[Mezei zsurló]] ''(Equisetum arvense)''
* [[Iszapzsurló]] ''(Equisetum fluviatile)''
* [[Téli zsurló]] ''(Equisetum hyemale)''
* [[Mocsári zsurló]] ''(Equisetum palustre)''
* [[Hosszú zsurló]] ''(Equisetum ramosissimum)''
* [[Erdei zsurló]] ''(Equisetum sylvaticum)''
* [[Óriás zsurló]] ''(Equisetum telmateia)''
* [[Tarka zsurló]] ''(Equisetum variegatum)''
* [[Moore-zsurló]] ''(Equisetum × moorei)''
== Források és ajánlott irodalom ==
* Urania Növényvilág – Magasabbrendű Növények I.
* Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
* [[Hortobágyi Tibor]]: Növényrendszertan
* [[Andreánszky Gábor (botanikus)|Andreánszky Gábor]]: Ősnövénytan
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
[[Kategória:Harasztok]]
[[Kategória:Növényosztályok]]